HTML

Memento70

A Memento70 a kormány által kiírt Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége. Célunk, hogy Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket. A hiteles, méltó megemlékezés mindannyiunk ügye. Mi tisztán emlékezünk. http://www.memento70.hu/ 11707024-20386324

Friss topikok

Címkék

1914 (1) Angelo Rotta (1) ártatlanok (1) Aschner Lipót (1) Auschwitz (5) Bajcsy-Zsilinszky Endre (1) Basch Andor (1) Bechtold Károly (1) bemutatkozás (1) betiltottak (2) Bródy Imre (1) bródy sándor (1) Bródy Sándor (1) Carl Lutz (2) csillagosházak (1) d-day (1) Dachau (1) deportálás (4) Eichmann (1) életmenete (1) első (1) emlékezés (1) Farkas István (1) felújítás (2) fénykép (1) Fenyő Miksa (3) foci (1) Fradi (1) Frankl Antal (1) FTC (1) Gaál Béla (1) Gárdi Jenő (1) Glück József (1) Gusztáv király (1) győr (1) György Oszkár (1) hanoar (1) Herzl Tivadar (1) holokauszt (35) Horthy (1) Horthy Miklós (1) I. világháború (1) irodalom (1) Izrael (1) június 6. (1) Karácsony Benő (1) Kasztner-zsidók (1) kiállítás (3) Lakner Artúr (1) levél (1) Lőw Imanuel (1) Lőw Immánuel (1) Magyar Színházi Társaság (2) megem (1) megemlékezés (9) Meseautó (1) Molnár Ferenc (1) moson (1) munkaszolgálat (1) normandia (1) nyíregyháza (1) OMIKE (1) orvos (1) Pécs (2) Petschauer Attila (1) Pius pápa (1) program (9) Radnóti Miklós (1) Révész Béla (1) Rós Hásáná (1) rózsaszín háromszög (1) Sárvár (1) Scheiber Sándor (1) sopron (1) sport (1) Szabadkay József (1) Szatmárnémeti (1) szeged (1) Szentes (1) szeperno (1) színház (2) szombathely (1) tábori levelek (1) tag (3) történelem (2) túlélő (2) új év (1) UTE (1) Üvegház (1) üvegház (1) vers (2) videó (5) Wallenberg (1) Weiner László (1) Weiner Leó (1) Weisz Árpád (1) Címkefelhő

Petőfi Sándor zsidó követője – Szép Ernő is erre a sorsra jutott

2014.04.30. 22:18 :: memento70

1944. április 30-án a Budapesti Közlönyben megjelent a zsidó szerzők műveinek megjelentetését megtiltó (kivételek a közérdekű tudományos munkák lehettek), illetve hazai és külföldi zsidó szerzők már megjelent műveinek beszolgáltatását és megsemmisítését előíró10.800/1944 Me. sz. rendelet Sztójay Döme aláírásával. 

Többek között Petőfi Sándor zsidó követője – Szép Ernő is erre a sorsra jutott.

Karinthy Ferenc Naplójában emlékezik meg Szép Ernőről. A történet szerint 1950 körül az akkorra teljesen elfeledett írót az Írószövetség párttitkára hívta be, hogy a koreaiak elleni támadás ellen készülő antológiába, mely „mindenkit felháborított”, Szép elvtárstól is kérjen verset. A költő erre csak azt felelte, hogy természetesen ő is fel van háborodva, bár a városban azt beszélik, hogy „… mi kezdtük.”

szépernő1.jpg

Ki is volt ez a humorát a legnehezebb időkben is megőrző nagyszerű költő, aki élete során – ez az igazi XX. századi közép-európai zsidó sors – többször is hallgatásba volt kénytelen burkolózni?

Alig volt 20 éves, 1904-benn, amikor a falusi néptanító fia Budapestre került, hogy megismerkedjenek egymással, ő és a születő világváros. Az új környezet azonnal befogadta a tehetséges költőt, újságírót, akit teljesen elvarázsolt a város. Az új élete immár a szerkesztőségekben, kávéházakban telt. Természetesen az indulás, azaz a városi újrakezdés neki sem volt könnyű, de az értő füleknek, szemeknek köszönhetően, az 1912-es kötete megjelenésével (Énekeskönyv), Szép Ernő a Nyugat folyóirathoz tartozik. Már az ebben az időben írt versei szóltak a városi életről, de ugyanígy fellelhetők bennük a vidéki emlékek, a korai gyermekkorban olvasott Petőfi versek hangulata is.

szépernőnyugat.jpg

1914-ben önkéntesnek jelentkezik a háborúba. Szép hadnagy azonban katonaként sem volt képes megtagadni önmagát, hiszen kardjába a következő mondatot vésette: Leben und leben lassen, azaz élni és élni hagyni.

Ezek a gondolatok jellemezték Szép Ernő gondolatait, verseit, írásait egész életében. Témái között megtalálhatóak voltak a vidéki emlékek, a gyermekkori nyomorúságok, a folyamatos szebbre és jobbra vágyás. Mindezek keveredtek a nagyvárosi élet időnkénti kilátástalanságával, a romantikus képzelgésekkel. A leghíresebb Szép Ernő regényben a Lila ákácban ez tökéletesen felfedezhető.

Mennyi Tóth Manci és mennyi Csacsinszky Pali sétált akkoriban Pesten? A regény és a később a könyvből készült film sikere nyomán elémondhatjuk, nagyon sokan voltak.

Azonban Szép Ernőnek, számos más írótársával ellentétben még a színpadon is sikere volt, a 20-30-as évek egyik legsikeresebb színpadi írójának tartották.

Bármennyire is sikeres volt íróként, költőként, sajnos egy idő után őrá is csak úgy tekintettek, mint egy zsidóra, akinek semmihez sem volt joga, azaz kivéve egyre, meghalni. Minden nélkülözés és minden szenvedés ellenére, Szép Ernő nem élt ezzel a jogával, túlélte a folyamatosan erősödő antiszemitizmust, a zsidótörvényeket, a német megszállást, a nyilas terror tombolását.

Joggal lehetett arra gondolni, hogy a felszabadulás utáni új világban, a sok szenvedés után elismerik Szép Ernő munkásságát. Azonban erre nem került sor, a nagyszerű költő folyamatosan a partvonalra szorult az új magyar irodalomban is. Teljesen elfelejtkeztek róla. Ez számára nem jelentett újdonságot, hiszen akkor már közel 10 éve így élt.

Akkoriban így mutatkozott be: Szép Ernő voltam.

Végül hatvankilenc éves korában halt meg, a Kozma utcai temetőben temették el.

Mi, akik továbbra is nagy élvezettel olvassuk verseit, írásait, bizonyítjuk nem csak volt, hanem még van Szép Ernő.

 

Olyan csöndet szeretnék

 

Olyan csöndet szeretnék

Hogy hallván hallgassam

A pillangók szárnyait.

 

A rózsák jajjait

Szeretném hallani

Mikor odasüt a nap.

 

Szeretném hallani

Kacagni a tollút

Mikor a szélbe hajbókol.

 

A hattyúk örömét

Sötét híd alatt úszókét

Hallgatnám hallgatag.

 

Szeretném hallani

Holdsugár sikolyát

Ha az ablakot találja.

 

Hallgatnám hallgatnám

A könnyek rívását

Akik az arcon lejárnak.

 

Süllyednék a tengerbe,

Süllyednék, hallanám

Az emlékek énekét.

 

Merülj el ki éltél

Mosódj el ki szenvedtél

Múlj el ki gyermek voltál

Szólj hozzá!

Címkék: vers történelem irodalom szeperno

A bejegyzés trackback címe:

http://memento70.blog.hu/api/trackback/id/tr346100384

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.