HTML

Memento70

A Memento70 a kormány által kiírt Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége. Célunk, hogy Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket. A hiteles, méltó megemlékezés mindannyiunk ügye. Mi tisztán emlékezünk. http://www.memento70.hu/ 11707024-20386324

Friss topikok

Címkék

1914 (1) Angelo Rotta (1) ártatlanok (1) Aschner Lipót (1) Auschwitz (5) Bajcsy-Zsilinszky Endre (1) Basch Andor (1) Bechtold Károly (1) bemutatkozás (1) betiltottak (2) Bródy Imre (1) Bródy Sándor (1) bródy sándor (1) Carl Lutz (2) csillagosházak (1) d-day (1) Dachau (1) deportálás (4) Eichmann (1) életmenete (1) első (1) emlékezés (1) Farkas István (1) felújítás (2) fénykép (1) Fenyő Miksa (3) foci (1) Fradi (1) Frankl Antal (1) FTC (1) Gaál Béla (1) Gárdi Jenő (1) Glück József (1) Gusztáv király (1) győr (1) György Oszkár (1) hanoar (1) Herzl Tivadar (1) holokauszt (35) Horthy (1) Horthy Miklós (1) I. világháború (1) irodalom (1) Izrael (1) június 6. (1) Karácsony Benő (1) Kasztner-zsidók (1) kiállítás (3) Lakner Artúr (1) levél (1) Lőw Imanuel (1) Lőw Immánuel (1) Magyar Színházi Társaság (2) megem (1) megemlékezés (9) Meseautó (1) Molnár Ferenc (1) moson (1) munkaszolgálat (1) normandia (1) nyíregyháza (1) OMIKE (1) orvos (1) Pécs (2) Petschauer Attila (1) Pius pápa (1) program (9) Radnóti Miklós (1) Révész Béla (1) Rós Hásáná (1) rózsaszín háromszög (1) Sárvár (1) Scheiber Sándor (1) sopron (1) sport (1) Szabadkay József (1) Szatmárnémeti (1) szeged (1) Szentes (1) szeperno (1) színház (2) szombathely (1) tábori levelek (1) tag (3) történelem (2) túlélő (2) új év (1) UTE (1) Üvegház (1) üvegház (1) vers (2) videó (5) Wallenberg (1) Weiner László (1) Weiner Leó (1) Weisz Árpád (1) Címkefelhő

A „szerencsés” írófejedelem Bródy Sándor

2014.05.26. 23:36 :: memento70

bródy1.jpg

A XIX-XX. század fordulóján szinte minden Pesten zajlik, az irodalomban is. Aki csak teheti, elindul a nagyváros irányába, mert csak itt látja jövőjét. Amennyiben sikerül megmaradnia, úgy már pestiként tekint vissza arra a világra, ahonnan jött. Így tett Bródy Sándor is, aki munkásságával előkészítette az utat a nem sokkal utána jelentkező Ady Endrének, Móricz Zsigmondnak és sokaknak.

Bródy Sándor is azok közétartozott, aki pontosan tudta mit is jelent a mélységből kitörni. 1863-ban született egy egri zsidó foltozószabó tizenefyedik gyermekeként, apja korán meghalt. Néptanítónak indult, de tanulmányait nem fejezte be, mint kor és sorstársai közül nem kevesen. Ő megmaradt a saját világában, már a századfordulón is úgy jellemezték, mint egy félművelt embert. Nem is tudott semmilyen nyelven, az akkor még két-háromnyelvű országban, mint magyarul, azonban az ő magyartudása magában hordozta a népi mondások, népdalok világát, ettől is lett ő különleges. Bármilyen furcsa is ez manapság, de a zsidó varga fia nyelvezete jelentősen befolyásolta az „őskeresztény” népi író, Móricz Zsigmond pályafutását is.

1884-ben került Pestre, az ideérkező Bródy Sándorra egyszerre tesz komoly benyomást Jókai Mór és Emile Zola. Első novelláskötete, a Nyomor címmel jelent meg, egyszerre próbált meg Jókai szemléletességével, s Zola naturalizmusával élni. Ebben a kötetben egy olyan témát dolgozott fel, ami akkoriban még újszerűnek számított, ez pedig a mélyszegények kiszolgáltatottsága. Ezzel a kötettel veszi kezdetét pályafutása az első jelentősebb írófejedelemnek. A vele egyidős, és az utána jövő generáció számára Bródy Sándor lett az iránymutató. Ő pedig igyekezett megfelelni ezeknek az elvárásoknak, minden szempontból, hiszen ő mindenhol, az élet minden területén a sikert kereste. Egyszerre élt Pesten, Kolozsváron, családja volt itt, gyermeke volt ott. Ez a gyermek Hunyady Sándor volt.

1888 és 1889 között dolgozott a Magyar Hírlapnál. Kolozsváron az Erdélyi Képes Újság, majd a Kolozsvári Élet szerkesztője. Cikkeiben is azt a színességet jeleníti meg, mint novelláiban. 1890-től 1891-ig Fehér Könyv címen irodalmi és publicisztikai havi folyóiratot adott ki, melyet teljesen egymaga írt. Herczeg Ferenc Új idők című hetilapjában rendszeresen publikált. Az 1903-1905 közötti időszakban Ambrus Zoltánnal és Gárdonyi Gézával együtt szerkesztette a Jövendő című hetilapot, majd Pesti Hírlap, A Nap, Az Ujság, Az Est hasábjain lehetett találkozni nevével. Újságíróként Ady Endrére volt jelentős hatással.

Íróként rengeteg kötete jelent meg, folyamatosan dolgozott. Regényei és novellái mellett a színpadon műveket is írt. A Dada, A tanítónő, A Medikus című darabjai hosszú éveken át szerepeltek a színházi darabok között. Jellemző volt rá, hogy A tanítónőt két befejezéssel írta meg: az egyik a polgári közönség szájíze szerint, a másik a saját jó ízlése szerint; az egyik happy end-el végződött, a másik kíméletlen kimenetelű. Szabadon rábízta a színházi szakemberekre, ki miként akarja előadni.

Az I. világháború, majd az azt követő forradalmak már egy olyan világot hoztak, ahol az egykor újszerű fejedelemre már nem tartottak igényt. 1918-19-ben Bródy egyetértett a forradalmakkal, de ő maga nem volt forradalmár. Ez a kettősség jelentette számára azt, hogy a forradalmárok számára megfeneklett polgár volt, aki nem tudott velük tartani, az ellenforradalomnak nem kellett, ezeknek túl forradalmár volt a nem titkolt rokonszenve, ráadásul származása sem volt megfelelő. Nem maradt más, mint a magány, a magára hagyatottság. Ő is így halt meg 1924-ben.

bródy2.jpg

Ami Bródy „szerencséjét” illeti

Nem kellett megélnie azt, hogy betiltották műveit. Sztójay Döme miniszterelnök 1944-es rendelete értelmében, mely „A magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől való megóvása érdekében” címet viselte, Bródy is indexre került. Nem élte meg Bródy Sándor azt sem, amiről a Pesti Hírlap tudósított. A megsemmisítésre szánt könyvek sorsát Kolosváry-Borcsa Mihály mondta el. A cikk szerint addig 20-22 vagon könyvet szolgáltattak be, melyeket bezúztak és újrahasznosítottak.

"Amikor a március 19-iki események bekövetkeztek, első kötelességemnek tartottam, hogy a mérgező zsidó betűt kiküszöböljem a magyar irodalomból. Én vállaltam a könyvégető liberális oldalról annyiszor elítélt barbárnak minősített szerepét, mert ezt az irodalmat ki kell tépni a magyar szellemi életből. Az ide érkezett könyvek szétzúzása az első lépés első felvonásaként körülbelül 500.000 zsidó könyv fog megsemmisülni. Ezzel a ténnyel együtt komoly nemzetgazdasági feladatot is teljesítenek, amikor újra nyersanyaggá válnak, papírrá, a magyar szellemi élet nyersanyagává."

A Memento70 összefogás azért jött létre, hogy biztosítsa az emlékezés lehetőségét.

 

Szólj hozzá!

Címkék: bródy sándor betiltottak

A bejegyzés trackback címe:

http://memento70.blog.hu/api/trackback/id/tr846212826

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.