HTML

Memento70

A Memento70 a kormány által kiírt Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége. Célunk, hogy Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket. A hiteles, méltó megemlékezés mindannyiunk ügye. Mi tisztán emlékezünk. http://www.memento70.hu/ 11707024-20386324

Friss topikok

Címkék

1914 (1) Angelo Rotta (1) ártatlanok (1) Aschner Lipót (1) Auschwitz (5) Bajcsy-Zsilinszky Endre (1) Basch Andor (1) Bechtold Károly (1) bemutatkozás (1) betiltottak (2) Bródy Imre (1) Bródy Sándor (1) bródy sándor (1) Carl Lutz (2) csillagosházak (1) d-day (1) Dachau (1) deportálás (4) Eichmann (1) életmenete (1) első (1) emlékezés (1) Farkas István (1) felújítás (2) fénykép (1) Fenyő Miksa (3) foci (1) Fradi (1) Frankl Antal (1) FTC (1) Gaál Béla (1) Gárdi Jenő (1) Glück József (1) Gusztáv király (1) győr (1) György Oszkár (1) hanoar (1) Herzl Tivadar (1) holokauszt (35) Horthy (1) Horthy Miklós (1) I. világháború (1) irodalom (1) Izrael (1) június 6. (1) Karácsony Benő (1) Kasztner-zsidók (1) kiállítás (3) Lakner Artúr (1) levél (1) Lőw Imanuel (1) Lőw Immánuel (1) Magyar Színházi Társaság (2) megem (1) megemlékezés (9) Meseautó (1) Molnár Ferenc (1) moson (1) munkaszolgálat (1) normandia (1) nyíregyháza (1) OMIKE (1) orvos (1) Pécs (2) Petschauer Attila (1) Pius pápa (1) program (9) Radnóti Miklós (1) Révész Béla (1) Rós Hásáná (1) rózsaszín háromszög (1) Sárvár (1) Scheiber Sándor (1) sopron (1) sport (1) Szabadkay József (1) Szatmárnémeti (1) szeged (1) Szentes (1) szeperno (1) színház (2) szombathely (1) tábori levelek (1) tag (3) történelem (2) túlélő (2) új év (1) UTE (1) Üvegház (1) üvegház (1) vers (2) videó (5) Wallenberg (1) Weiner László (1) Weiner Leó (1) Weisz Árpád (1) Címkefelhő

Amikor még „csak” állampolgári jogaiktól lettek megfosztva – 76 éve fogadták el az I. zsidótörvényt

2014.05.30. 08:34 :: memento70

Nem szabad elfelednünk, hogy az auschwitzi megsemmisítő táborba is vezetett út. Magyarország Országgyűlése, 1938. május 29-én szégyenletes döntést hozott, ez volt az I. zsidótörvény.

1zst.jpg

Az első zsidótörvény, az 1938. évi XV. törvénycikk, amelyik „A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” címet viselte. A törvény szövege szerint a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20% lehet a zsidók maximális aránya, melyet öt év türelmi időszak alatt kell elérni.

A jogszabály alól mentesültek az első világháborúban és az ellenforradalomban különböző érdemeket és kitüntetéseket szerzett zsidók, a hősi halottak özvegyei és gyermekei, az 1919 augusztusa előtt kitértek, valamint ezek gyermekei, amennyiben nem tértek vissza a zsidó vallásra.

Bár a törvény még vallási alapon definiálta a zsidó fogalmát, az 1919. augusztus 1-e után kikeresztelkedetteket is zsidónak minősítette.

Éppen azoknál a foglalkozásoknál alkalmazta a törvény a megszorításokat, ahol a hazai zsidóság nem jelentéktelen része dolgozott. Hiábavalóak voltak a már említett történelmi hagyományok, hiába jelentett a zsidók számára szinte az egyetlen kitörési pontot a szabadfoglalkozásokban való tevékenység, a jogszabály szerint innen is elkezdtek kiszorulni.

A törvény megszületése előtt a felsőházi vitában – többek között – egyházi méltóságok is megszólaltak. 1938. május 24-én, Lőw Immánuel, a szegedi rabbi szerint a legsúlyosabb rendelkezése a javaslatnak, hogy az asszimiláció kezdetének a hitehagyást tekintik. Ravasz László, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke úgy vélte, hogy a zsidókérdés sorskérdés. A jövedelem igazságosabb elosztását szabályozza. Nem egy vallásról mond ítéletet a javaslat.

Mit jelentett, hogy a hazai zsidóság elkezdett kiszorulni a gazdasági, társadalmi életből?

A XIX. század utolsó harmadában a gazdasági életben vállalt szerepük mellett nem elhanyagolható az a lépés sem, amikor is a hazai zsidóság igyekezett elfoglalni helyét a szellemi életben. A felemelkedéshez, a beilleszkedéshez vezető út egyik formája volt ez, ugyanakkor azért jöhetett szóba ez a terület, melyet a modern szakirodalom neonomád életformának is nevez, mert nem volt más lehetőség. Az állami, köztisztviselői pályákra nem lehetett bejutni, azok – hiába az 1867-es egyenjogúsítás – a zsidók előtt szinte teljesen elzártak voltak. Ugyanakkor megvolt az igény ezekre a munkákra, így a hazai zsidóság nagy része választotta magának ezeket a pályákat. Szerepvállalásuk nem volt jelentős a mezőgazdaságban, részvételük meghatározóbb volt az iparban, a kereskedelemben, illetve a hiteléletben.

Közel ilyen nagyságrendű volt az irodalomban, a képzőművészetben, a sajtóban is a zsidók szerepe, noha a súlyukat jóval jelentősebbnek vélték, főleg az I. világháború utáni egyre erősebb antiszemita közgondolkodásban. Mint azt Jürgen Habermas a társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozásáról írott könyvében is megjegyzi, a polgári átalakulás egyfelől magával hozta a nyilvánosság egyre szélesebb megjelenését, ugyanakkor ez azzal is járt, hogy a kultúra is átalakult. A polgári társadalmak kultúrája, többek között az egyre szélesebb elérhetőségnek is köszönhetően tömegkultúra, a kultúra hatóköre térben kiteljesedik, kiszélesedik, mélységében pedig a társadalom minden rétegére is kiterjed. Ennek legfőbb jellemzője a differenciálódás, a specializáció. A kutató személye elválik a szépírótól, a szaktudományok egyre jobban szétválnak, megjelennek a „szakbarbárok”. Sokak véleménye szerint, és ezt a későbbi antiszemita gondolat is felkarolta, a kultúra kiszélesedése, valamint az, hogy a társadalom minden rétege számára elérhetővé vált, magával hozta annak elsekélyesedését. A kulturális életben szereplők származása így válhatott az antiszemita közbeszéd tárgyává. Mindazok ellenére a lapszerkesztők, újságírók „csak” 42%-a, az írók, tudósok 24%-a, a képzőművészek 16%-a volt zsidó a már említett időszakban.

Az I. zsidótörvény megszületését követően egymás után alakultak meg a szakmai kamarák.

A zsidótörvény végrehajtására megalakult a Színművészeti és Filmművészeti Kamara, bár ezt a tevékenységet a kamara nyíltan soha nem ismerte el. Fő feladataként a nemzeti szellem és keresztény erkölcs követelményeinek érvényre juttatását és biztosítását jelölte meg. Hatásköre alá tartozott a tagok szociális érdekeinek képviselete, jogainak védelme, kötelességeik teljesítésének ellenőrzése, a tagok felett fegyelmi hatóság gyakorlása, valamint állásfoglalás és javaslattétel a színművészetre és a filmművészetre vonatkozó kérdésekben.

A Magyar Színészet című lap beszámolója szerint: „A magyar színésztársadalom osztatlan örömmel vette tudomásul az 1938. XV. t.-c. 2. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően a m. kir. minisztérium 1938. augusztus hó 28-án kiadott 6.090/1938. M. E. rendeletét a színművészeti és filmművészeti kamara felállítása tárgyában.”

Megalakult a Sajtókamara is, ahol szintén végrehajtották a szükséges és elvárt rendelkezéseket. A korabeli beszámolók szerint szintén nagy örömmel és lelkesedéssel.

A szakmai kamarákban való kötelező tagság biztosította, hogy senki ne maradjon ki kétes származása miatt.

Rengetegen kerültek ki szakmájukból, most csak kettejüket ismertetjük.

Ráday Imreraday imre.jpg

Ráday Imre a húszas évek végétől kezdve az egyik legsikeresebb magyar színész, aki színházban, hazai és nemzetközi filmes produkciókban egyaránt sikeres volt. Az egyik utolsó színdarabban, majd az ebből készült filmben volt a legsikeresebb.Hunyady Sándor Lovagias ügy című művében, melyet Székely István rendezett, Kabos Gyulával játszott együtt.A film 1937-es premierjére a szélsőjobboldal szervezett támadást intéz („Le a zsidó filmekkel”), tüntetést szervez, bűzbombát helyez el a filmet játszó mozikban – mindez előrevetíti az eljövendő esztendőket.

budapest-xiii-kerulet-vigszinhaz-.jpg

Mivel Ráday nem felel meg a Színészkamara előírásainak, elbocsátják a Vígszínháztól. A Zeneakadémián irodalmi összeállítással, megrendülten búcsúzik hazájától és közönségétől, majd sok más kollégájához hasonlóan elhagyja az országot. Hollandiába megy, ahol két évig németül játszik színpadi főszerepeket. Két év múlva, Hollandia német megszállását követően hazatért. Egyetlen munkalehetőségként az OMIKE Művészakciójának keretében a Goldmark Teremben működő színházban, és a Gobbi Hilda szervezte zeneakadémiai estéken lépett fel. A front átvonulását nehéz körülmények között vészelte át egy iskolában.

Zsolt Béla

zsolt_bela.jpg

Bródy Sándor fedezte fel Zsolt Béla újságírói tehetségét, ő volt minden idők egyik legjobb publicistája, több lapban is folyamatosan publikált, mint a Világ, a Magyar Hírlap, az Újság. Közben folyamatosan írja regényeit, színdarabjait, amelyek a polgári (zsidó)világot ábrázolják. A háború után írta meg a Kilenc koffer című regényét, mely a legsikeresebb lett.

A Memento70 összefogás nekik is emléket kíván állítani. Köszönettel vesszük, ha munkánkat segíted, támogatod!

Bővebb információ

 

64 komment

Címkék: program OMIKE

A bejegyzés trackback címe:

https://memento70.blog.hu/api/trackback/id/tr656234408

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Istóczy Győző · http://kuruc.info 2014.05.31. 00:04:11

Pedig milyen szívesen kapálták volna a krumplit a szegény elnyomott zsidók!

De a kirekesztő törvények miatt kénytelenek voltak felcsapni uzsorásnak!

Istóczy Győző · http://kuruc.info 2014.05.31. 00:15:50

Szinte az összes jiddis jövevényszó a bűnözéshez, élősködéshez, romboláshoz, deviáns életmódhoz kapcsolódik. A mai cigánybűnözés gyakorlatilag teljes egészében leírható jiddis jövevényszavakkal, illetve azok cigány megfelelőjével. Kimarad kb. 5 szó.

Markecol, szajré, tarhál, kipaterol, samesz, tróger, mószerol, bóvli, balhé - meg még pár tucat másik.

Vajon miért utálták a zsidókat mindig, mindenhol?

Alig van olyan híres magyar ember, aki ne lett volna antiszemita. Liszttől Kölcseyig, Kossuthtól Balczóig, Bercsényitől Berzsenyiig, Gárdonyitól Herczegig, Kodolányitól Mikes Kelemenig, Pázmánytól Reményikig, hadd ne soroljam. Irigységből, mi?

glinolid 2014.05.31. 00:27:45

@Istóczy Győző: Meg hajlandoak voltak beulni az iskolapadba. A szemetek.

avocado_ 2014.05.31. 00:49:32

@Istóczy Győző: Vagy mert a magyar egy rohadt ostoba aljanép, veled kezdve.

sanyix 2014.05.31. 00:51:57

@glinolid: vagy inkább lehetőségük volt, mivel a családjuk anyagi helyzete lehetővé tette nekik, a fent említett tevékenységből összeszedett pénzzel, amin segített a vallás is, ami ugye a kívülállókat nem tekinti embernek, így az átverésük sem okoz lelkiismeretfurdalást.

ügyfélszolgálatos 2014.05.31. 02:41:32

@Istóczy Győző: @sanyix: A két nyilvánvaló barom, nyilvánvaló...

Csak aztán rólatok se derüljön ki utólag, mint arról a jobbikos kreténről, hogy volt zsidó a családban... Hülye barmok.

Stratocaster 2014.05.31. 02:41:32

@Istóczy Győző: Ha te üdvözítőnek találod, hogy a nemzet legkiválóbb elméi közül sokaknak külföldre kellett mennie, vagyis önként lemondott az ország azokról a javakról amit tőlük kaphatott volna, akkor a nemzet ellenségének kell nevezzelek téged.
Légy szíves mond már meg, azzal, hogy pl.Gábor Dénesnek az USA-ba kellett mennie, hány embernek nyílt meg a lehetőség, hogy átvegye a munkáját?

pfúj 2014.05.31. 02:56:54

@sanyix: ezt a világra szóló faszságot a zsidók anyagi helyzetéről mégis honnan szoptad, tökfilkó?
azt már nem is merem firtatni, hogy a zsidóság foglalkozásszerkezetéről alkotott hebehurgya elképzeléseid vajon miféle szakirodalom elmélyült tanulmányozásának gyümölcsei lehetnek

Pipas 2014.05.31. 05:57:49

"A törvény szövege szerint a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20% lehet a zsidók maximális aránya, melyet öt év türelmi időszak alatt kell elérni."

Miközben a zsidó lakosság aránya 10% volt.

"hiába jelentett a zsidók számára szinte az egyetlen kitörési pontot a szabadfoglalkozásokban való tevékenység, a jogszabály szerint innen is elkezdtek kiszorulni"

Igazából akkor a törvénnyel azt próbálták meg elérni, hogy az egyéb nemzetiségek tagjai ne szoruljanak ki, nem? Ha a zsidók aránya a lakosságban 10% volt a sajtóban viszont 42%, akkor azt mondhatjuk, hogy az egyéb nemzetiségek kiszorultak a sajtóbol, nem?

mel gibson 2014.05.31. 06:18:15

engem mindig az érdekelt,hogy miért hoztak ilyen törvényeket?
miért rühellték ennyire a zsidóságot?

Überspannung 2014.05.31. 06:32:23

Mindennapi holokauszt-sztorinkat add meg nekünk ma...

bontottcsirke 2014.05.31. 06:37:40

Tipikus index-hecc az egész, be ne dőljetek neki.

Szánalmas kis társaság vagytok a zsorigóval együtt.

Pipas 2014.05.31. 06:42:47

Az első három bekezdés a wikipédiáról jött. Illene jelezni.

dabgetva 2014.05.31. 06:53:56

Hol lehet megtalálni a törvény teljes szövegét??????

Miért nincs az interneten????

Miért csak a törvény bekezdését hozza az index amiből semmi sem derül ki?

nemecsek ernő áruló 2014.05.31. 07:15:28

Én azt hittem, az első zsidótörvény az 1920. évi XXV. törvény volt. Ismertebb nevén Numerus Clausus.

Pipas 2014.05.31. 07:24:08

"Hiábavalóak voltak a már említett történelmi hagyományok, hiába jelentett a zsidók számára szinte az egyetlen kitörési pontot a szabadfoglalkozásokban való tevékenység, a jogszabály szerint innen is elkezdtek kiszorulni."

"Az 1910. évi népszámlálás adatai szerint Magyarország lakosainak 5%-a volt zsidó, ugyanekkor az ipar körében 10%, a kereskedelmi és hitelélet körében 51,8% volt a zsidók száma."

"Budapest székesfőváros orvosainak 2225 főből álló - valamennyi orvost, tehát a köz- vagy magánszolgálatban álló orvosokat is magában foglaló - létszámában 1494, vagyis 67,2% a zsidó."

"Ugyanekkor 152 nagykereskedelmi vállalat közül 120, vagyis 78,9% volt zsidók kezében."

"1207 ügyvéddel szemben áll tehát 1528 zsidó ügyvéd, a budapesti ügyvédek 55,8%-a."

"Tíz évvel később, 1930-bart volt Budapesten 1168 színész, közülök 354, azaz 30,3%' zsidó."

"Az 1935. évben Budapesten volt 1441 lapszerkesztő és hírlapíró; ebből zsidó 508, vagyis: 35,3%."

Akkor tulajdonképpen honnan voltak "kiszorulva". Merthogy az "innen is kezdtek kiszorulni" implikálja, hogy előzőleg kiszorultak máshonnan. A bankoknál, a kereskedelemben, az ügyvédek közt, az iparban, a sajtóban és az orvosok közt konkrétan igen magas volt a zsidóság aránya és növekedett, akkor honnan szorultak ki?

Pipas 2014.05.31. 07:26:48

@nemecsek ernő áruló: "Én azt hittem, az első zsidótörvény az 1920. évi XXV. törvény volt. Ismertebb nevén Numerus Clausus. "

Nem, bár sokan mondják, hogy az volt az első zsidó ellenes törvény, de nem azt szokták "első zsidótörvénynek" nevezni. A numerus clausus-ban nem szerepel a "zsidó" szó sem.

jog-ász 2014.05.31. 07:36:38

ajánlom olvasásra pl ungváry krisztián a horthy rendszer mérlege c. könyvét, ahol parlamenti jegyzőkönyvek és korabeli okiratok ismertetésével próbálja felvázolni a korabeli(!!!) elképzeléseket, politikai érveket, vitákat, a társadalmi, gazdasági, politikai környezetet ami pl ehhez a törvényhez vezetett..
kb az egyik cél az volt amit a parlamenti vitában a református egyházi vezető mondott: akkora volt a csóróság,annyi szegény volt, hogy lehetett politikát építeni a vagyonok újraelosztására.
persze azt a 30as évekre mindenki elfelejtette, hogy a kiegyezés utáni modernizáció milyen tőkéből tudott megvalósulni..mert a magyar nemes pénzügyekkel nem foglalkozott, fölbirtokon kívül pénze nem volt, a munkások sem tudtak gyárat építeni, valamiből kellett hogy robbanászerűen növekedjen a magyar GDP 1867 után.

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.05.31. 08:19:31

"Nem szabad elfelednünk, hogy az auschwitzi megsemmisítő táborba is vezetett út."

Tegyük hozzá: ez nem volt szükségszerű.

Több európai országban a zsidók elleni intézkedéssorozat nem ment túl a jogegyenlőség megszüntetésén.

Mo. is lehetett volna ilyen ország, ha Horthy helyett egy jobb vezetője lett az országnak.

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.05.31. 08:21:59

@mel gibson:

Amikor egy kisebbség túl erős lesz, mindig utálat tárgyává lesz. Nem a zsidók az egyetlen példa erre.

Ahol a zsidókból nem lett erős csoport, ott utálat sem alakult ki ellenük. Példa: az Oszmán Birodalom.

osztovits 2014.05.31. 08:48:42

ja a nagy zsidó veszteségek: Rákosi, Gerő stb.
Ha valakinek nem világos a jót és a szeretetre méltót nem szokták utálni de az aljas szemeteket igen.
Nézd meg a nagy tehetséges zsidókat ott ülnek az országházba a bankok élén, bíróságon, közigazgatásba stb. te szerinted minden renbe van?
basszus ők uralják az országot, na ezért utálja őket mindenki.

lstóczy Győző · http://kuruc.info 2014.05.31. 08:49:22

@glinolid: Igen. Nagyanyám is beült. Aztán amikor szóvá tette, hogy a kereszt mellett miért nincs Dávid csillag is kitették a rohadt katolikusok a suliból.

@avocado_: Nem vagyok magyar. Idetelepültem, mert untam az állandó katonáskodást odahaza.

@ügyfélszolgálatos: Én nem tagadtam soha.

Defected House 2014.05.31. 08:50:34

Inkább vissza kellene már térni a jelenbe, ha már mindenáron központi témát szeretne betölteni a zsidóság a mindennapjainkban, s megvizsgálni azt, hogy a jelenben hogyan viszonyul a világhoz, a különböző etnikumokhoz, vallásokhoz, nemzetközi társadalmak körében elfogadott normákhoz. Mint pl.: Ne ölj, szeresd felebarátodat, más országát, népét tartsd tiszteletben. Mert, aki csak egy picit is járatos a témában, az előtt nem titok( s ennek most az égegyadta világon semmi köze sincs a holokauszt elfogadása avagy tagadásához), hogy az Izraeli "Államnak" komoly kihívásai vannak az "országát" "fenyegető" problémák megoldásának a kezelése terén. Ezt kellene feltárni már végre ezt a 70 éves adok-kapok elvet. Te rakétával szétlövöd az otthonomat , én felrobbantom a te buszodat. Nem tudom a múltban mi volt, s megmomdom őszintén, hogy nem is érdekel. Nem lehet a múlt történéseit objektíven megitélni a jelenben. A ma emberének a mával és a jövővel kell foglalkozni. Azzal, hogy ma megtesz e minden tőle telhetőt egy nép azért, hogy civilizált társadalomnak lehessen elkönyvelni, avagy sem?! "jogot" formálhat e bármelyik nép arra, hogy országokat borítson lánga, tudatos népírtást folytasson, s a világ összes vezető hatalmát befolyása alá bírja. Ezeket a kérdéseket kell a ma emberének vizsgálnia és ez ellen avagy mellett kell állást foglalnia!

lstóczy Győző · http://kuruc.info 2014.05.31. 08:51:58

@Defected House: Ha a sok hülye náci nem zsidózna, akkor mi sem emlegetnénk a holocaustot, meg a zsidó törvényeket.

lstóczy Győző · http://kuruc.info 2014.05.31. 08:52:53

@jog-ász: Hitler is a rabolt zsidó vagyonból háborúzott.

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.05.31. 09:19:02

@Pipas:

Szükséges etnikai és/vagy vallási alapon egyensúlynak lenni egy ország gazdasági, kulturális életében? Vagy jobb ezt a véletlenre hagyni?

Überspannung 2014.05.31. 09:20:47

@lstóczy Győző: ez fordítva legalább ennyire igaz.
amikor a holokausztot már ötvenezredszerre tolják az ember képébe, az egy kicsit uncsi.
a másik oldal meg trianonnal lehet ugyanígy: 1-1.

Überspannung 2014.05.31. 09:25:43

@Defected House: "Te rakétával szétlövöd az otthonomat , én felrobbantom a te buszodat."

talán meglepőnek tűnik, de ez a fennmaradásuk és a szaporodásuk záloga mindkét oldalon. egy kis stressz, egy kis adrenalin, egy kis közös ellenség. ne túl sok, mert az pusztít. ne is túl kevés, mert akkor nincs miért küzdeni, és abba belepunnyadnak.

_B_ 2014.05.31. 09:29:29

76. évforduló! Na ezt érdemes megemlíteni, szép kerek szám! Lekéstél egy évvel, akkor kellett volna megírni. Most már csak a szokásos erőltetett picsogásnak tűnik.
A holocaust egyedül azért van így kiemelve a számtalan népirtás közül, mert a világ gazdasági és politikai elitjének jó része sértve érzi magát. Mikor rárakták az atomot Japánra, na annak a hatása generációkon át öröklődik, még ma is szedi áldozatait. Nos kik is irányították már akkor is az USA-t?

A 2. vh. áldozatainak száma kb 75 millió (ebből 42 millió civil!!!). A zsidó áldozatok száma becslések alapján akár 5 millió is lehet, tehát a civil áldozatok akár 11%-a lehetett zsidó.
És a többiek ki a faszt érdekelnek ugye?

Rogerius 2014.05.31. 09:33:36

@maxval a gondolkodó birca:
Csak akkor lenne szükség állami beavatkozásra hogyha egy adott ország gazdasági, etnikai vagy vallási jellegű emigráció célpontja lenne.

A M.O.zsidóság integrálódni akart illetve nagy részük magyarként élt...abszurd dolog volt szabályozni, korlátozni és ézáltal kettéosztani, mondjuk az orvosokat, "zsidó-nemzsidó" orvosokká

A korlátozás azt sugalta hogy "túl sok a zsidó orvos"...de mennyire fontos egy orvos, mérnök vagy ügyvéd etnikuma vagy vallása?

a zsidó orvos nemzsidókat nem gyogyít...vagy megmérgezi őket?

és Rejtő Jenő direkt halálra röhögtette a nemzsidó fiatalokat?

Pipas 2014.05.31. 09:40:00

@maxval a gondolkodó birca: "Szükséges etnikai és/vagy vallási alapon egyensúlynak lenni egy ország gazdasági, kulturális életében? Vagy jobb ezt a véletlenre hagyni?"

Véletlen? A számok, amiket bemásoltam kizárják, hogy véletlenlenről lenne szó, nem?

Szerinted ha mondjuk Londonban az ügyvédek, az orvosok, a mérnökök és az újságírók 50%-a magyar lenne, akkor az angolok azt mondanák, hogy "áhh, biztos véletlen"? Nem hiszem.

Ráadásul a beidézett forrás, a törvény szövege az indoklásban azt is írja, hogy nagyszámú zsidó betelepülőről van szó. Tehát nem csak vallási vagy etnikai különbségekről, nem csak több generációs magyar állampolgárokról, hanem konkrétan betelepülőkről beszélnek.

Tehát a kérdés az, hogy kell -e a betelepülők térnyerése ellen védeni a lakosságot. A "vallási" és "etnikai" kérdésfelvetés antirasszista, antiszemita propaganda szempontjából jól hangzik, de nem biztos, hogy valóban erről volt szó.

Pipas 2014.05.31. 09:50:58

@Rogerius: "A M.O.zsidóság integrálódni akart illetve nagy részük magyarként élt...abszurd dolog volt szabályozni, korlátozni és ézáltal kettéosztani, mondjuk az orvosokat, "zsidó-nemzsidó" orvosokká"

Olyan nincs, hogy "a zsidóság integrálódni akart", nyilván voltak olyanok, akik integrálódtak és voltak olyanok, akiknek eszükbe sem jutott.

"A bevándorlás hatalmas méreteit mutatja az, hogy 1840-1871-ig a zsidóság száma 241,000-röl 553,641 főre, 1871-1900-ig pedig 851,378 főre szökött- fel; ez a gyarapodás egyedül a természetes szaporodással nem magyarázható meg"

"Amikor a zsidóságról, szerepéről és megítéléséről beszélünk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a körülményt, hogy ez a bevándorolt, vagy sokszor csak átvándorlásban lévő réteg felfogásban, érzésben és egész szellemi habitusában nem tudott a hazai népesség egyéb rétegeihez idomulni."

A törvény indoklása tehát azt mondja, hogy az integrálódás nem történt meg.

"és Rejtő Jenő direkt halálra röhögtette a nemzsidó fiatalokat?"

Ha mondjuk én kimegyek Svájcba, akkor én is mondhatom, hogy nyilván a svájci és a magyar vendégek tányérját is el fogom mosogatni, a svájciak meg egy idő után azt mondják, hogy már épp elég magyar van, ne menjek.

Ez sajnos magyarországon nem történt meg, mindenki jöhetett, ez okozta a problémát. Utólag már nem lehetett azt mondani, hogy "akik az elmúlt x évben települtek be", tehát azt mondták, hogy "a zsidók". Ez akkoriban szalonképes volt, most nem az.

Rogerius 2014.05.31. 09:52:04

@Pipas: egy adott ország törvényei a BEVÁNDORLÓ munkaerőtöl féltik a helyi munkaerőt

Pld Londonban egy harmadgenerációs pakisztáni mérnök simán megszavaz egy, pakisztáni bevándorlást korlátozó, törvényt...fajáruló?...nem, egyszerűen védi az álását.

A M.O. zsidóság, a XX században már MAGYAR volt...kit védtek tehát a zsidó törvények?

kit védtek a törvények Karinthytól...vagy Radnótitól?

Rogerius 2014.05.31. 10:01:16

@Pipas: Erdélyben élő "echte" román (tudod, szőröstalpú) vagyok (tényleg)

és én tudom hogy Erdélyben milyen torz dolgok születtek és születnek a magát öshonosnak tartó és többségi dölyffel és paranoid kollektív tudattal rendelkező románság egy részének az agyába

pld a románság egy része imádná a M.O. zsidótörvények magyarokra írt változatát

Rogerius 2014.05.31. 10:02:25

@szamaritánus: nem, csak egy faji és etnikai diszkriminációban felnőtt ember vagyok

Pipas 2014.05.31. 10:04:20

@Rogerius: "A M.O. zsidóság, a XX században már MAGYAR volt...kit védtek tehát a zsidó törvények?"

Nem hiszem, hogy "már magyar volt". Persze egyfajta felfogás szerint a zsidók éppen olyan emberek mint a magyarok, meg ugyanígy itt éltek, de azért egy csomó különbség is volt/van.

Mondok egy példát: egy zsidó származású fiatalembernek akkoriban 10-szer nagyobb esélye volt ügyvédként elhelyezkedni mint egy nem zsidó fiatalembernek.

Mindketten ugyanúgy magyarok voltak? Jó, mondjuk, csak szóhasználat kérdése, akkoriban nem így használták, de legyen.

Egyenlő esélyekkel indultak? Nem, nem indultak egyenlő esélyekkel. Ezen akart a törvény változtatni. Különbség volt, ezt akarták csökkenteni. Kétszer annyi helyet adtak a zsidó származásúaknak arányaikban (20%-ot) mint a többieknek, de nem hatszor annyi helyet.

Kiket védett tehát a törvény? Azokat, akik a nem-zsidó származásuk miatt hátránnyal indultak a jó megélhetést biztosító állások betöltésében. Abból a feltételezésből indultak ki, hogy a zsidók ezeket az embereket diszkriminálják.

Mondhatod, hogy nem volt diszkriminálás, egyszerűen csak ennyivel jobbak a zsidók mindezekben a szakmákban, de az meg rasszizmus lenne ugye. :)

Rogerius 2014.05.31. 10:05:07

@szamaritánus: ráadásul megkérnélek hogy tisztáz: miért kellett tehát megvédeni mondjuk Karinthy-tól a fajtiszta magyarokat?

ez nem demagógia - ez logika...kérlek tisztázd

maxval a gondolkodó birca · http://maxval.co.nr 2014.05.31. 10:11:29

@Pipas:

Bevándorlást korlátozni oké, de utólag szórakozni a bevándorlókkal nem az.

Rogerius 2014.05.31. 10:12:57

@Pipas: az ügyvédi kamara dolga hogy minden ügyvédet befogadjon...és az álam ezt törényileg garantálja olyan nincs hogy csak zsidókat fogadnak be és magyarokat nem

mi a külőmbség egy M.O. praktizáló zsidó és nemzsidó ügyvéd közőtt?

hogy léteznek magán ügyvédi társulások ahová esetleg ismerőssel vagy etnikai alapon jutsz be ez is valóság...próbáljon valaki egy székely válalathoz románként bejutni...vagy egy román válalathoz magyarként

nem könnyű

Pipas 2014.05.31. 10:14:22

@Rogerius: "pld a románság egy része imádná a M.O. zsidótörvények magyarokra írt változatát "

Úgy van. Igény az volna rá sokfelé. Manapság egy ilyen törvény elfogadhatatlan, régebben elfogadhatónak tartották.

Én is elfogadhatatlannak tartom, mert én is egy olyan társadalomban születtem, ahol elfogadhatatlan.

Viszont én meg akarom érteni a miérteket, hogy mi okozta, mi váltotta ki, mi vezetett egy ilyen törvény megalkotásához. Az, hogy megértem az okokat nem jelenti azt, hogy helyeselném a lépéseket.

De itt egy másik szempont is: ha a zsidóság nem lett volna ilyen hihetetlen mértékben felülreprezentálva ezekben az irigyelt szakmákban, a jómódúak körében, ha nem lettek volna ilyen erősen felülreprezentálva a kommunisták körében, ha az ország nem vesztette volna el a területeinek a nagy részét a kommunista időszakban (időszak miatt), akkor szerinted végül hány zsidót hurcoltak volna el táborokba?

Vagyis, ha az első zsidótörvényt mondjuk 1920-ban léptetik életbe és 1938-ra mondjuk érvényt szereznek neki, akkor azzal hány zsidó életét mentik meg?

Vagy egy másik: a második világháborúban az áldozatok közt a zsidók felülreprezentáltak. Az ügyvédek közt és a módos nagykereskedők közt is. Melyik csoportban voltak jobban felülreprezentálva?

Rogerius 2014.05.31. 10:15:36

@Pipas: de tényleg...én mint esetleges pereskedő, mire számithattam egy nemzsidó ügyvéd esetében?

...és egy zsidó esetében?

Probáljuk modellezni a két esetet

Pipas 2014.05.31. 10:21:06

@maxval a gondolkodó birca: "Bevándorlást korlátozni oké, de utólag szórakozni a bevándorlókkal nem az."

Nyilvánvaló. Most ez a mérce.

@Rogerius: "az ügyvédi kamara dolga hogy minden ügyvédet befogadjon...és az álam ezt törényileg garantálja olyan nincs hogy csak zsidókat fogadnak be és magyarokat nem"

Emlékszel a "modern üzleti tudányok főiskolája" nevű magániskolára, amin a Csurka annak idején kiakadt? Felvételi matematikából és tóraolvasásból. Nem diszkrimináltak ők sem senkit, ha a magyar tudott felolvasni a tórából, akkor ő is ugyanannyi pontot kapott a felvételin.

Ha nincs diszkrimináció, akkor hogyan alakultak volna a törvény által sorolt számok?

Így aztán a konklúzió az, hogy a kérdéses törvény diszkrimináció ellenes törvény volt, igen szerencsétlenül megfogalmazva. Persze jobb megfogalmazást nem tudok én sem.

Pipas 2014.05.31. 10:24:27

@Rogerius: "de tényleg...én mint esetleges pereskedő, mire számithattam egy nemzsidó ügyvéd esetében? ...és egy zsidó esetében?"

Manapság a törvény pozitív diszkriminációt valósít meg a mozgáskorlátozott emberek javára. Ez azt jelenti, hogy a nem-mozgáskorlátozott zacskóragasztó rosszabb? Vagy jobb?

Nem azért csinálják, hanem azért, hogy a mozgáskorlátozott embereknek is adjanak esélyt.

Rogerius 2014.05.31. 10:29:34

Ha a zsidóságot mint kisebbséget vizsgáljuk és a magyarságot mint többséget akkor a zsidotörvények egy tragikusan szerencsétlen politikai eszköze volt a magyar kisebbségpolitikának

A magyar álam gyengesége volt a kisebbség politika...úgy ahogy a román álam is szinte középkori módon oldaná meg a magyar-problémát.

És ez a hibás kisebbségpolitika több százezer emberi élet elvesztését eredményezte
direkt, vagy indirekt módon

lehet ezt csürni-csavarni, ideologizálni sőt részigazságok révén még érvelni is

de az eredmény akkor is több százezer ember kisemmizése és halála

Pipas 2014.05.31. 10:30:08

@Rogerius: "nem könnyű"

Ezért is vannak törvények, a cigányt/négert kiküldik a boltból és már az egész ország hangos. A boltos visszakozik vagy bűnhődik, mégpedig nagyon gyorsan.

Ha az első zsidótörvényt a magyar kisebbségek védelmében írták volna, akkor ma minden liberális megünnepelné a napját, hogy milyen haladó volt az eszmeisége, nem?

A magyar többség védelmében írták, ezért ma mindenki köpköd, hiszen senki sem gondolja, hogy a többséget meg kell védeni a kisebbségtől. Nyilván ordas, vállalhatatlan elgondolás, ugye?

Mint amikor az asszony veri a férjet, az is elképzelhetetlen és mocskos elgondolás... fasiszta ideológia.

Rogerius 2014.05.31. 10:34:14

@Pipas:

van egy rettenetes kép amelyen magyar zsidó nők, öregek, fiatalok, felemelt kézzel (!) vonulnak Pest valamelyik sugárútján...ártatlan álampolgárok, nők!, felemelt kézzel saját fővárosukban!

elképzelem saját anyámat, hugomat...

Pipas 2014.05.31. 10:35:11

@Rogerius: "de az eredmény akkor is több százezer ember kisemmizése és halála"

Mivel tudod bebizonyítani, hogy a zsidó törvények következménye volt a gettósítás és az elhurcolás és nem ugyanannak a társadalmi problémának volt mindkettő a következménye?

Ez itt a kérdés, mert az egyik elgondolás azt mondja, hogy a törvényből következett a sok szenvedés és halál, a törvény pedig egyszerűen csak a magyarok rosszindulatából keletkezett, a másik elgondolás szerint viszont e megbomlott társadalmi egyensúlyokból következtek a feszültségek és a problémák.

Rogerius 2014.05.31. 10:38:30

@Pipas: mert a probléma nem a zsidók-nemzsidok vélt, valós konfliktusa hanem az álam viszonyulása a polgáraihoz

ha egy gettóba zárnának vajon mit vinnék magammal a kedvenc személyes tárgyaim közűl?

...és Ön?

megint kurva demagóg vagyok tudom...de akkor sem tudom mit vinnék magammal és hogyan reagálnák ha elkobozná az álam a vagyonomat

Pipas 2014.05.31. 10:40:28

@Rogerius: "van egy rettenetes kép amelyen magyar zsidó nők, öregek, fiatalok, felemelt kézzel (!) vonulnak Pest valamelyik sugárútján..."

Roppant sajnálatos, sőt bűnös dolog. Semmiképpen nincs rá mentség.

Éppen ezért kell megértenünk, hogy pontosan mi történt, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő.

Viszont "a magyarok rasszisták", vagy a "zsidókat mindenki bántja" vagy "a zsidókat ezentúl senki se bántsa" nem megértés ugye?

Mint ahogyan az sem megértés, hogy kijelentjük az egész egy érthetetlen beteges folyamat volt, aminek nyilván nincsenek kiváltó okai, mert azok sértenék a "zsidók nem tehetnek semmiről" alapelvet.

Pipas 2014.05.31. 10:42:25

@Rogerius: "mert a probléma nem a zsidók-nemzsidok vélt, valós konfliktusa hanem az álam viszonyulása a polgáraihoz"

Az állam viszonyulása már csak következmény.

Pipas 2014.05.31. 10:45:18

@Rogerius: "ha elkobozná az álam a vagyonomat"

Az, amikor az állam elkobozza a magánember vagyonát az nyilván egy ótvaros dolog.

Ugyanakkor semmivel sem gusztustalanabb mint amit az állam napjainkban tesz a kórházi ápolónőkkel és a tűzoltókkal.

kosztarovics bácsi 2014.05.31. 11:19:24

Érdekes, a bányába valahogy nem akartak integrálódni...Maradt a biztosító, a bankszektor, a művészvilág.

sanyix 2014.05.31. 12:05:50

@ügyfélszolgálatos: tudom fáj az igazság :)
Amúgy nem vagyok jobbikos, nemhogy nem vagyok párttag de még csak nem is rájuk szavaztam ;)
Úgyhogy nem lenne semmi probléma ha kiderülne hogy volt zsidó a családban, sőt még az is kiderülhetne hogy nem a tipikus módszerrel élt.

eßemfaßom meg áll 2014.05.31. 12:19:23

Komolyan nekiálltok érdemen vitázni ezen a hiszteroblogon:

"A Memento70 a kormány által kiírt Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége. Célunk, hogy Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket. A hiteles, méltó megemlékezés mindannyiunk ügye. Mi tisztán emlékezünk."

Laci A Lakli 2014.05.31. 13:19:59

Azért egy fontos tény kimaradt a történeti áttekintésből.
Az a miniszterelnök aki előterjesztette ezt a törvényt Imrédy Béla 1/8 részt zsidó volt :D.
Jó lenne, ha ezzel is tudatában lennénk.

Laci A Lakli 2014.05.31. 13:26:14

@Stratocaster:
Ez egy kicsit demagóg. Mivel limitálva voltak a helyek és pl. Gábor Dénes az egyik lehetségesebb fizikus volt ezért valószínűleg ő tudott volna dolgozni ez a törvény miatt egy "nevesincs" zsidó fizikus nem futhatott volna be karriert.
Mondjuk kétségtelen tény, hogy ez a törvény valószínűleg nem segítette elő azt az érzést, hogy neki Magyarországon kell alkotnia.
Azonban a magyar kutató laboratóriumok, már akkor sem nagyon tudtak versenyezni az angol vagy esetleg amerikai laboratóriumok felszereltségeivel és lehetőségeivel. :(.

Susan Karpati 2014.06.09. 02:40:47

@Istóczy Győző: @Pipas: Kinek volt tobb esze, ratermettsege?
süti beállítások módosítása