HTML

Memento70

A Memento70 a kormány által kiírt Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége. Célunk, hogy Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket. A hiteles, méltó megemlékezés mindannyiunk ügye. Mi tisztán emlékezünk. http://www.memento70.hu/ 11707024-20386324

Friss topikok

Címkék

1914 (1) Angelo Rotta (1) ártatlanok (1) Aschner Lipót (1) Auschwitz (5) Bajcsy-Zsilinszky Endre (1) Basch Andor (1) Bechtold Károly (1) bemutatkozás (1) betiltottak (2) Bródy Imre (1) Bródy Sándor (1) bródy sándor (1) Carl Lutz (2) csillagosházak (1) d-day (1) Dachau (1) deportálás (4) Eichmann (1) életmenete (1) első (1) emlékezés (1) Farkas István (1) felújítás (2) fénykép (1) Fenyő Miksa (3) foci (1) Fradi (1) Frankl Antal (1) FTC (1) Gaál Béla (1) Gárdi Jenő (1) Glück József (1) Gusztáv király (1) győr (1) György Oszkár (1) hanoar (1) Herzl Tivadar (1) holokauszt (35) Horthy (1) Horthy Miklós (1) I. világháború (1) irodalom (1) Izrael (1) június 6. (1) Karácsony Benő (1) Kasztner-zsidók (1) kiállítás (3) Lakner Artúr (1) levél (1) Lőw Imanuel (1) Lőw Immánuel (1) Magyar Színházi Társaság (2) megem (1) megemlékezés (9) Meseautó (1) Molnár Ferenc (1) moson (1) munkaszolgálat (1) normandia (1) nyíregyháza (1) OMIKE (1) orvos (1) Pécs (2) Petschauer Attila (1) Pius pápa (1) program (9) Radnóti Miklós (1) Révész Béla (1) Rós Hásáná (1) rózsaszín háromszög (1) Sárvár (1) Scheiber Sándor (1) sopron (1) sport (1) Szabadkay József (1) Szatmárnémeti (1) szeged (1) Szentes (1) szeperno (1) színház (2) szombathely (1) tábori levelek (1) tag (3) történelem (2) túlélő (2) új év (1) UTE (1) Üvegház (1) üvegház (1) vers (2) videó (5) Wallenberg (1) Weiner László (1) Weiner Leó (1) Weisz Árpád (1) Címkefelhő

Voltak, akik mentettek…

2014.06.11. 08:30 :: memento70

Voltak EMBEREK, akik az embertelenségben is azon igyekeztek, hogy mentsék azokat, akiket pusztulásra ítélt országuk. Minden tőlük telhető eszközt bevetettek, hogy védelmet biztosítsanak, bújtassanak. Nem tettek különöset, csak annyit, hogy EMBEREK voltak.

1944. június 11-én Carl Ivan Danielsson, a budapesti svéd nagykövet azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy engedélyezze a Svéd Vöröskereszt csatlakozását a Magyar Vöröskereszthez, hogy elárvult zsidó gyermekek ezreinek tudjanak élelmet és szállást adni.

svéd vöröskereszt oltalma alatti kórház.jpg

Carl Ivan Danielsson volt 1944-45-ben Svédország magyarországi nagykövete. Jogi diplomájának megszerzése után külügyi szolgálatba lépett. Több országban volt nagykövet, 1923-24-ben bécsi állomáshelyéről a magyarországi követ tisztét is betöltötte. 1942-ben nevezték ki a Svéd Királyság állandó budapesti követévé. Bár személyesen nem vett részt az akciókban, de szervezőmunkájának és állhatatosságának köszönhető a svéd követség embermentő tevékenységének megszervezése és fenntartása a zsidó vészkorszak idején. Munkatársaival, például Wallenberggel és Angerrel együtt az ostrom idején is a fővárosban maradt, és tovább dolgozott. A háborút követően hamarosan nyugalomba vonult. Olaszországi otthonában hunyt el 1963-ban. Munkásságát Izrael a Világ Igaza kitüntetéssel hálálta meg.

A nagykövet levelében is megemlített Svéd Vöröskereszt magyarországi küldötte Dr. Valdemar Langlet volt. A levél elküldése után Dr. Langlet azon nyomban humanitárius kampányba kezdett, együttműködve a Magyar Vöröskereszttel. Langlet doktor és felesége svéd menleveleket adott ki és osztott szét magyar zsidóknak, ami lehetővé tette, hogy megmeneküljenek a náci vagy nyilaskeresztes deportálástól és a haláltáboroktól.

Ki is volt Langlet?

langlet.jpg

Langlet Magyarország híve volt, 1932-ben hosszú időre Budapesten telepedett le, ahol 1932-45 között először az Eötvös Kollégiumban, később a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsésztudományi Karán svéd nyelvet tanított. Később a svéd konzulátuson, illetve követségen vállalt megbízatást, mint sajtóattasé. Felesége, Nina zongoraleckéket adott.Magyarországon töltött tizenhárom év alatt svéd, orosz, eszperantó, német, angol és francia nyelvtudásuk mellett alkalmuk volt a nehéznek tartott magyar nyelvet is elsajátítani. Langlet mindenhová bejáratos szabadúszó újságíróként naprakészen ismerte az ország helyzetét és személyesen ismert szinte minden fontos személyt. Magyar szépirodalmi műveket fordított svédre, svéd kulturális esteket szervezett és összefogta a Magyarországon élő skandinávokat. Eleinte szimpatizált az irredenta gondolatokkal, azonban a harmincas évek vége felé azt tapasztalta, hogy az irredentizmus antiszemitizmusba és háborús politikába torkollt. A németül is kiválóan beszélő Langlet már 72 éves volt, amikor a németek megszállták Magyarországot, és a magyar hatóságokkal karöltve az első naptól, 1944. március 19-től kezdve tömegesen tartóztatták le azokat, akik ellenezték a háborús politikát. A Svéd Vöröskereszt képviselőjének ismeretségi köréből sokan már aznap menekülni kényszerültek. Langleték Lónyai utcai lakása zsúfolásig megtelt menekülőkkel. Ők pedig eszperantistaként nyelvi, nemzetiségi, vallási, állampolgári hovatartozásra tekintet nélkül mindenkit befogadtak.

langlet1.jpg

1944 áprilisától már annyi szökevényt, bujkálót fogadtak be a lakásába, hogy Valdemár Langletnek a szó legszorosabb értelmében nem jutott hely, és barátoknál kellett aludnia. A folyamatosan érkező menekült-áradat biztonságára törekedve elérte azt, hogy a Svéd Vöröskereszt budapesti főmegbízottjának nyilvánítsák. Ez ugyan őt úgyszólván semmire sem jogosította fel, de a Vöröskereszt égisze alatt dolgozhatott. Határozott fellépése, nyelvtudása és kiváló kapcsolatai révén tízezrek életét mentette meg. Kitalálta a Svéd Vöröskereszt és a Svéd Követség által „védett házak” intézményét, amelynek ugyan semmiféle nemzetközi jogi alapja nem volt, de a magyar hatóságok általában respektálták, és így védencei viszonylagos biztonságban voltak.

1944 májusától úgy akadályozta a deportálásokat, hogy a Svéd Vöröskereszt oltalomlevelét (Schutzbrief) kiadva segített több ezer üldözöttet, szervezte elrejtésüket. Ennek az oltalomleveleknek sem volt semmiféle nemzetközi jogi értéke. Azért működött, mert Langlet kiváló kapcsolatai révén kijárta, hogy a csendőrség és a német járőrök is elfogadják, sőt, később még a nyilas hatóságok is. Négyszáz oltalomlevél kiadásáról állapodott meg a hatóságokkal, de legalább négyezret adott ki. Volt, akit menetszázadból emelt ki, máskor egy egész munkaszolgálatos századnak osztott ki oltalomleveleket. Az egyszerű papírra nyomott iratot nagy számban hamisították is. Langlet csak önkéntesekkel dolgozott. Hálózata csakhamar akkorára nőtt, hogy békeidőben is a legnagyobb civil szerveződésnek számított volna. Önkéntesei 16 részlegben dolgoztak, 12 autóval, köztük 2 teherautóval, és volt egy szerelőműhelye, sőt egy benzinkútja is.

Beszervezett 2 szerzetes és 7 apácakolostort, ahová főleg gyermekeket és csecsemőket rejtett el anyákkal együtt. Bár a vidéki zsidóság sorsa már megpecsételődött, vidéki „fiókok” létrehozásával is próbálkozott és különösen Pécsett ért el sikereket. Feleségével, Ninával együtt hihetetlen munkabírással és találékonysággal dolgoztak.

Budapesti embermentő munkájuk nem csak a legeredményesebb volt, hanem a legtovább tartott. Sokszor életüket kockáztatták, hogy a segítségre szorultakat megmentsék. A hozzájuk menekültek között egyaránt voltak keresztények és zsidók, katonatisztek, tanárok csakúgy, mint munkások – gyermekek, felnőttek és aggok. Hogy hány ember életét mentette meg energikus fellépésével, vagy barátságos szavakkal Valdemar Langlet és felesége, nem tudjuk, de hogy sokezer a számuk, az bizonyos. Halála után öt évvel kapta meg a Világ Igaza kitüntetést 1965-ben.

Rájuk is emlékezzünk!

http://www.memento70.hu/

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://memento70.blog.hu/api/trackback/id/tr276294440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gilinggalang 2014.06.12. 11:52:19

Langlet önkéntesei mind külföldiek voltak?
süti beállítások módosítása