HTML

Memento70

A Memento70 a kormány által kiírt Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége. Célunk, hogy Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket. A hiteles, méltó megemlékezés mindannyiunk ügye. Mi tisztán emlékezünk. http://www.memento70.hu/ 11707024-20386324

Friss topikok

Címkék

1914 (1) Angelo Rotta (1) ártatlanok (1) Aschner Lipót (1) Auschwitz (5) Bajcsy-Zsilinszky Endre (1) Basch Andor (1) Bechtold Károly (1) bemutatkozás (1) betiltottak (2) Bródy Imre (1) Bródy Sándor (1) bródy sándor (1) Carl Lutz (2) csillagosházak (1) d-day (1) Dachau (1) deportálás (4) Eichmann (1) életmenete (1) első (1) emlékezés (1) Farkas István (1) felújítás (2) fénykép (1) Fenyő Miksa (3) foci (1) Fradi (1) Frankl Antal (1) FTC (1) Gaál Béla (1) Gárdi Jenő (1) Glück József (1) Gusztáv király (1) győr (1) György Oszkár (1) hanoar (1) Herzl Tivadar (1) holokauszt (35) Horthy (1) Horthy Miklós (1) I. világháború (1) irodalom (1) Izrael (1) június 6. (1) Karácsony Benő (1) Kasztner-zsidók (1) kiállítás (3) Lakner Artúr (1) levél (1) Lőw Imanuel (1) Lőw Immánuel (1) Magyar Színházi Társaság (2) megem (1) megemlékezés (9) Meseautó (1) Molnár Ferenc (1) moson (1) munkaszolgálat (1) normandia (1) nyíregyháza (1) OMIKE (1) orvos (1) Pécs (2) Petschauer Attila (1) Pius pápa (1) program (9) Radnóti Miklós (1) Révész Béla (1) Rós Hásáná (1) rózsaszín háromszög (1) Sárvár (1) Scheiber Sándor (1) sopron (1) sport (1) Szabadkay József (1) Szatmárnémeti (1) szeged (1) Szentes (1) szeperno (1) színház (2) szombathely (1) tábori levelek (1) tag (3) történelem (2) túlélő (2) új év (1) UTE (1) üvegház (1) Üvegház (1) vers (2) videó (5) Wallenberg (1) Weiner László (1) Weiner Leó (1) Weisz Árpád (1) Címkefelhő

Üvegház, ahol menedéket találtak az üldözöttek és Carl Lutz, aki többedmagával mentette az üldözötteket

2014.06.26. 15:16 :: memento70

carl_lutz_in_budapest.jpg

A budapesti Vadász utca 29. szám alatt álló egykori üzletházban 1944. július 24-én nyílt meg a Svájci Nagykövetség Idegenérdek-képviseletének Kivándorlási Osztálya. Carl Lutz követ ettől kezdve kollektív családi kivándorló-védlevelek kiadásával igyekezett segíteni az üldözötteken. A házban több mint 2000 ember zsúfolódott össze, az itteni életet a cionista mozgalom szervezte meg.

A modern magyar építészet úttörője, Kozma Lajos, tervezte a házat, amelyben az ország legnagyobb üvegkereskedelmi cége működött. Ez látszott is a házon, nem takarékoskodtak az üveggel kívül-belül.

1944-ben Weisz Arthur - aki itt is lakott - felajánlotta a házat a Palesztinai Kivándorlási Hivatal székháza céljára, akik a svájci követség védelmét élvező házba szállásolták el a kivándorlást kérelmezőket.

Ki volt Carl Lutz, aki az egész akciót szervezte?

carllutz.jpg

Carl Lutz 1895-ben született a svájci Walzenhausenben. 1935 és 1941 között svájci alkonzul volt az akkor Palesztinához tartozó Jaffában. 1942 és 1945 között a budapesti svájci követség külföldi érdekeket képviselő osztályának vezetője. A háború után 1954-ig Bernben és Zürichben dolgozott.

A II. világháború kitörése után Svájc látta el a Magyarországgal hadiállapotba került 14 ország, köztük Nagy-Britannia képviseletét. A svájci mentőakció alapját a Palesztina Hivatalba érkezett beutazási engedélyek adták. A hivatalt 1944-ben bezáratták, vezetőjét, Krausz Miklóst munkaszolgálatba hurcolták. Lutz jól ismerte Krauszt, akinél 7 ezer beutazási engedély volt.

Carl Lutz elgondolása az volt, hogy az üldözötteknek vasútra szóló kollektív útlevelet állítanak ki, ez feltételezi, hogy svájci állampolgárokról van szó. Minden kollektív útlevélbe mintegy ezer ember neve került be. A kollektív útlevelek kiadásához nagyobb hivatal kellett, így a cionista fiatalok megszerezték Weiss Artúr üvegkereskedő Üvegház nevű raktár- és bemutatótermét a Vadász utcában, ez lett a svájci nagykövetség idegen érdekek képviseletének kivándorlási osztálya. Itt működött az illegális cionista mozgalom is, amely segített összeállítani a listákat és kiadni a kollektív útleveleket.

A cionista mozgalom az ellenállók egyike volt, azok a zsidó csoportok, amely szervezetten szembe szálltak a népirtás programjával, az ellenállás más útját választották: a tárgyalás, megvesztegetés, papírhamisítás, bujkálás és bujtatás módszereit alkalmazták.

A cionizmus a két világháború közötti Magyarországon jelentéktelen, befolyással Ennek több oka is volt, ezek egyike, hogy nem rendelkező, alig néhány ezer embert vonzó politikai és eszmei irányzat volt. Ennek több oka volt, ezek egyike, hogy Magyarországon a zsidóság sokkal gyorsabban asszimilálódott, mint a többi, szintén idegennek mondott népcsoport, társadalmi megkülönböztetése mégis a leghosszabban maradt fent. Ezért az asszimiláció „sikeres”, vagy fényesnek gondolt korszakaiban a kölcsönös képmutatás tagadta, takarta el a feszültségeket, míg a sikertelen helyzetben a görcsös, kompenzatív magatartásformák nőttek meg. Egy ilyen sikertelen korszak egyik eleme volt a numerus clausussal kezdődő korszak, ami a Holcaustban végződött.

1938-tól kezdve a magyar cionista csoportok két forrásból kaptak jelentős erősítést. Az 1938 és 1941 között visszacsatolt területek egy részén (például Észak-Erdélyben) erős cionista mozgalmak léteztek, amelyeknek tagjai közül sokan magyar állampolgársághoz jutva Budapestre költöztek. Másrészt 1939 és 1944 között sok ezer szlovák és lengyel zsidó szökött illegálisan Magyarországra. A menekülthullámmal érkező sok száz fiatal, de már tapasztalt cionista gyorsan átvette az irányítást a munkaszolgálatos behívások miatt meggyengült magyar csoportokban. Ez a két "vérfrissítés" ugyan nem járt jelentős létszámnövekedéssel, az újonnan érkezettek mégis revitalizálták a hazai cionista mozgalmat. Precíz információik voltak, illúzióik viszont egyáltalán nem: pontosan tudták, hogy mire számíthatnak a német megszállás után. Mentalitásuk eltért az átlagos magyar zsidókétól, azaz eszükbe sem jutott engedelmeskedni a parancsoknak. Mint egyikük elmondta: "Nem az a vágyam, hogy egy palesztinai kibuc névadója legyek, én magam szeretnék ott élni", azaz nem a néha értelmetlennek tűnő fegyveres ellenállásra helyezték a hangsúlyt. A cionista mozgalom egyik központja lett az Üvegház.

Miként is zajlott a munka a menlevelekkel? Az egyik cionista ellenálló visszaemlékezése szerint: "úgy csináltuk a dolgot, hogy a hamisítványokat behoztuk a követségre, és ott adtuk ki azoknak, akik a 7800-as listán nem voltak rajta, vagy másképpen nem tudtak hozzájutni. Később ez nem volt elég és így kénytelenek voltunk a blöffnek a blöffjét felállítani. Perczell Mór utca 4. szám alatt felállítottunk egy teljesen hamis követséget, ahol most már jó hamisítványokat adtunk a jelentkezőknek. A Vadász utca azonban nemcsak mint Schutzpassz-gyár működött, de asyluma volt a tisztviselők és hozzátartozóiknak, továbbá szökött munkatáborosok nagy tömege is itt talált menedéket, ezenkívül sok politikai üldözött, vezető szociáldemokrata, kommunista".

carl_lutz_schutzpass.jpg

Ezután a lett a svájci kivándorlási osztály a budapesti zsidók menedékháza lett, először nyolcszázan költöztek be, decemberben már kétezer ember zsúfolódott össze ott pincében, padláson. Carl Lutz a cionistákkal együtt kitalálta, hogy a betiltott Palesztina Hivatal 7800-ra nőtt beutazási engedélyét a brit mandátum területére fölhasználja és védlevelet, Schutzpasst ad ki az üldözötteknek.Lutz támogatásával lendületes mentőmunka indult. A Sztójay-kormány határozata alapján névlisták készültek. Ezekre építve a minisztertanács által engedélyezett 7 000 személy helyett ugyanennyi családnak osztottak ki védlevelet.

A védlevelet tízezer számra hamisították is, ebből alakultak ki a "védett házak", a nemzetközi gettó, ahol összeköltöztették a családokat és hatalmas volt a zsúfoltság, de sok életet megmentett Carl Lutz akciója.

Egy visszaemlékező szerint: „Emberek ezrei, talán tízezrei álltak a Vadász utca 29. számú ház bejárata előtt, valamikor az egész Vadász utcát elfoglalva és annak forgalmát lehetetlenné téve, hogy megkapják a védlevelet. Nagyon sokan, vagy legtöbben tulajdonképpen életüket tették kockára, mert olyan órákban is eljártak, amikor zsidóknak tilos volt a kijárás és sokszor csillag nélkül álltak a kapu előtt.”

A követségi mentőmunka kapcsán Budapesten augusztusban és szeptemberben a magyar hatóságok által engedélyezettnél jóval több védlevél került kibocsátásra. Az ilyen okmányok iránti igény rohamosan növekedett, mert birtokosaik bátrabban mozogtak. Többen próbálkoztak, hogy a csillagos házakat elhagyják, és valamiképp felújítsanak vagy megteremtsenek rejtőzéshez, meneküléshez vezető kapcsolatokat.

Az egykori tulajdonos felesége is megemlékezett az embert próbáló, veszélyes időkről: „Állandó rettegésben éltünk, mert hiszen csakhamar nyilvánvalóvá vált, hogy a ház nemcsak követség, hanem tömegek búvóhelye. A sok kijáró ember közül sokan lebuktak, a hatóságok figyelme csakhamar a követség épületére terelődött.”

A menedékhelyül szolgáló Üvegház szálka lett a nyilasok szemében. 1944 utolsó napján benyomuló pártszolgálatosok hat embert (köztük a nagyhírű tudós Scheiber Sándor édesanyját) a helyszínen agyonlőttek, a többit a Duna partra irányították, csak Weisz Arthur határozott fellépése, követségre, német tábornokra való hivatkozása mentette meg életüket - nem először. A nyilasok nem bocsátottak meg neki: pár óra múlva kicsalták az Üvegházból, ahová nem tért többé vissza.

A Memento70 összefogás emléket kíván állítani mindazoknak, akik mentették az embereket az embertelenségben.

www.memento70.hu

Szólj hozzá!

Címkék: holokauszt Üvegház Carl Lutz

A bejegyzés trackback címe:

https://memento70.blog.hu/api/trackback/id/tr376421843

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása