HTML

Memento70

A Memento70 a kormány által kiírt Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége. Célunk, hogy Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket. A hiteles, méltó megemlékezés mindannyiunk ügye. Mi tisztán emlékezünk. http://www.memento70.hu/ 11707024-20386324

Friss topikok

Címkék

1914 (1) Angelo Rotta (1) ártatlanok (1) Aschner Lipót (1) Auschwitz (5) Bajcsy-Zsilinszky Endre (1) Basch Andor (1) Bechtold Károly (1) bemutatkozás (1) betiltottak (2) Bródy Imre (1) Bródy Sándor (1) bródy sándor (1) Carl Lutz (2) csillagosházak (1) d-day (1) Dachau (1) deportálás (4) Eichmann (1) életmenete (1) első (1) emlékezés (1) Farkas István (1) felújítás (2) fénykép (1) Fenyő Miksa (3) foci (1) Fradi (1) Frankl Antal (1) FTC (1) Gaál Béla (1) Gárdi Jenő (1) Glück József (1) Gusztáv király (1) győr (1) György Oszkár (1) hanoar (1) Herzl Tivadar (1) holokauszt (35) Horthy (1) Horthy Miklós (1) I. világháború (1) irodalom (1) Izrael (1) június 6. (1) Karácsony Benő (1) Kasztner-zsidók (1) kiállítás (3) Lakner Artúr (1) levél (1) Lőw Imanuel (1) Lőw Immánuel (1) Magyar Színházi Társaság (2) megem (1) megemlékezés (9) Meseautó (1) Molnár Ferenc (1) moson (1) munkaszolgálat (1) normandia (1) nyíregyháza (1) OMIKE (1) orvos (1) Pécs (2) Petschauer Attila (1) Pius pápa (1) program (9) Radnóti Miklós (1) Révész Béla (1) Rós Hásáná (1) rózsaszín háromszög (1) Sárvár (1) Scheiber Sándor (1) sopron (1) sport (1) Szabadkay József (1) Szatmárnémeti (1) szeged (1) Szentes (1) szeperno (1) színház (2) szombathely (1) tábori levelek (1) tag (3) történelem (2) túlélő (2) új év (1) UTE (1) Üvegház (1) üvegház (1) vers (2) videó (5) Wallenberg (1) Weiner László (1) Weiner Leó (1) Weisz Árpád (1) Címkefelhő

Édes Erdély itt vagyunk! / Érted élünk és halunk!

2014.09.08. 10:26 :: memento70

Kisebbség a kisebbségben

1940. szeptember 5-én, a II. bécsi döntés értelmében Észak-Erdély ismételten Magyarország része lett.

é-erdély1.jpg

Észak-Erdély magyar lakossága, valamint a magát túlnyomórészt magyar anyanyelvűnek és kultúrájúnak valló zsidóság is valóságos örömmámorban értesült Ciano olasz és Ribbentrop német külügyminiszter döntőbíráskodásáról, amelyet Magyarország és Románia egyaránt elfogadott. A „második bécsi döntés” nyomán, 1940. augusztus 30-án a „trianoni értelemben vett” Erdély északi és keleti, 43 591 km2 területű része (kevesebb, mint a fele) visszatért Magyarországhoz.

Az ott élő magyar értelmiség sajátos helyzetben élt addig, hiszen kisebbségiként éltek Romániában, mely kisebbségi létet egyfajta küldetésnek is tekintették.

Makkai Sándor szerint: „Az erdélyi magyar szellem arra van hivatva, hogy kicsiny lehetőségek között, nagy erőfeszítéssel egyetemesen emberi szellemmé legyen. Erdély legkiválóbb fiai mindig érezték, hogy olyan magaslatokra kell emelkedniök és emelniök népüket, honnan ők is megláthassák a nyugati kultúra palotáinak és bástyáinak ormait, de őket is megláthassák onnan azok, akik az emberi szellem haladásának határvonalát figyelik”; s „az lenne a kívánatos, ha erdélyi magyar szellemről csak azért lehetne és kellene külön beszélni az egyetemes magyar szellemiségen belül, hogy ezzel a névvel az egészséges, életrevaló és modern magyar szellem mintaképét jelölhessék meg”

A magyar bevonulás után 2 nappal ünneplhette az egyik legjobb erdélyi író, Karácsony Benő is az 52. születésnapját. Egy később keletkezett gondolata már azt is megmutatja, hogy nem biztos, hogy annak idején érdemes volt annyira is örülni annak, hogy újból Magyarországon élhettek és alkothattak.

„A sorsnak (...) nyilván káröröme telik benne, hogy megajándékozhat bennünket ilyen Vitézjancsikkal és Vakondlikakkal. Próbára akarja tenni a türelmünket. Ha az ember körülnéz egy kicsit, bőven talál ilyen jellemtörpéket. Amikor az állam rájuk varr valami címet, a zsiráf sem hordhatná magasabban a fejét, mint ők. De nézd meg, hogy összeomlik a sok vitézjancsi, ha az állam visszaveszi tőlük kölcsönadott tekintélyét. Léket kapnak, és kimegy belőlük a levegő, mint a marhahólyagból. Olyan szánalmasak, hogy az ember elfelejt beléjük rúgni.”

1888-ban Gyulafehérváron született Klärmann Bernátként, jeles magyar íróként és ügyvédként is dolgozott, mint Karácsony Benő, ám végül zsidóként, Klärmann Bernátként halt meg egy koncentrációs táborban.

Karácsony Benőről a Nyugat is írt, 1937. 11. számában, egyik legjobb regényéről, a Pjotruskáról, Kardos lászló:

Karácsony Benő regénye - Révai

A félreértett vidéki talentum, a kisvárosban kallódó tehetséges újságíró egyike a leggyakrabban megrajzolt regényfiguráknak a század magyar regényirodalmában. Nemcsak azért van ez így, mert egész csapat regényírónk vidéki riportersorból cseperedett föl és legzamatosabb élményei éppen a hajdani redakció pecsétes íróasztalához kapcsolódtak, hanem - s talán még inkább - azért is, mert egy-egy nyugtalan fiatal újságíró és a tunyább vidéki társadalom ellentétében jelképesen ott zajlik a haladás és a maradiság, a forradalom és a reakció, az ifjúság és az öregség, a «nyugat» és «kelet», egyéniség és kollektivitás - s még egy néhány ilyen fogalompár örökizgalmas csitíthatatlan harca.

Karácsony Benő Pjotruskája az ismerős - és írói szempontból éppen ezért igen kényes - témát elfogulatlan bátorsággal, magabízó kedvvel formálja újra. Jókedvűen lábolja meg a közhelyek tócsáit, nem feszeng gátlásosan nagyon is provinciális panoptikumának nagyon is markánsan kikészített figurái között. Ez az író hisz magában és ez a hit impozánsan biztossá teszi a járását. Tehetségébe vetett hite nem is alaptalan. Nyelvében ösztönös erő van, amely kincset és salakot lüktetve sodor előre, - alakjai, ha egy-egy jellemvonásuk elefántkórosan túl is fejlődött, mégis csak élnek, - bőven bugyborékoló ötletei közt sok az egészséges, pattanó.

A regény első taktusai egyébként félrevezetnek. Karikatúrás, bohózatos képekben indul meg a kisvárosi élet ügyes hangosfilmje, s az olvasó helybenhagyólag emlékszik vissza a borítéklap reklámcikkére, amely az írót mint az egyetlen erdélyi humoristát konferálja be. A történet azonban hamarosan elkomorodik, a szereplők mosolya megritkul, vagy eszelősen odafagy a furcsa szájakra. A Pjotruska végül is nyomasztó olvasmány. De hogy «nyomasztani» tud, az már maga is bizonyíték affelől, hogy nem tehetségtelen írás. Ami visszhangot ver bennünk, ami hangulatot kavar idegeinken, az mind az egyénnek szól, az egyes és kivételes embernek. Ez a regény keresztül-kasul individualista. Így hát «elmaradt korától» vagy - ki tudja - «megelőzte korát.» Annyi biztos, hogy ezt az írót semmi divatos kollektivista frázis meg nem indítja. Az élet legtöményebb változatát, formáját az egyénben érzékelte-élte meg és ezt az élményét nem hajlandó megtagadni.

Hogy a regényírás technikájában még fejlődnie kell, az kétségtelen. Nem szabad oly szenvedéllyel megvésni egy-egy alakját, mert az ilyen túlábrázolt figura rendszerint eltorzul. (Mint például az elcsapott fogalmazó.) Ötletességét sem szabad olyan sűrűn dokumentálnia: ritkábban süljön ki az elektromos töltés, de átütőbb szikrákban. A gáttalanul áradó, hordalékos nyelvet pedig egy stilisztikai szkepszis jótékony szűrőjén kell áteresztenie.

Amikor ez a kritika megjelent, akkor Karácsony Benő már ismert és elismert szerzője volt az erdélyi magyar kultúrának, a magyar kultúrának. Színdarabjai a kolozsvári színházban, tárcái, novellái az Erdélyi Helikonban és a budapesti Napkeletben voltak hallhatók, láthatók. Karácsonynak ügyvédi praxisa biztosította, hogy az írásra ne kenyérkeresetként kelljen tekintenie. Az írótársak szerették humanizmusáért, humorárért, rábízták számos közös ügyük intézését.

karácsonybenő.jpg

Németh László így írt róla: "Egészen társtalan a magyar irodalomban ez a szeszélyesen csapkodó, zilált, mindig váratlan fordulatos hang, a gunyorosságnak, az egykettőre könnyekig szökő megindulásnak, az intuitív sziporkázásnak ez az állandó egzaltáltsága, amely akarva, nem akarva elragadja az embert."

Természetesen a történelem megint megtörte ezt a kellemes, polgári karriert, ezt a komoly tudást, amit Karácsony Benő felhalmozott. A kisebbségi létből, amit Romániában kellett átélnie, ismételten kisebbségivé vált, hiszen ő már csak egy zsidó ember, egy zsidó író volt régi-új hazájában. Mint annyi más sorstársa, neki sem maradt semmi, hiszen először mint ügyvéd nem dolgozhatott tovább, végül már íróként sem jelenhetett meg.

Weinberger Mózes, kolozsvári főrabbi tanácsolta neki, hogy szakítson a magyar irodalommal, és deklarálja magát zsidó írónak, hiszen a magyarok úgysem tartják magyarnak. Azt felelte, hogy a zsidó nacionalizmust sem értékeli többre, mint a magyart: mindkettő embertelenségből és ostobaságból fakad. Azért mert a magyar nacionalisták antiszemitizmust hirdetnek, ő nem tagadja meg Kossuth, Rákóczi, Petőfi és Ady népét. De nem tagadta meg zsidóságát sem, s barátai tanácsára sem volt hajlandó kikeresztelkedni.

Karácsony Benő, amikor megkapta a parancsot, hogy hagyja el lakásukat, és költözzön be a gettóba, akkor nem kért felmentést vagy segítséget, mintha saját sorsa iránt teljesen közömbös lett volna. A Kasztner Rezső által Svájcba kimenekített csoportba nem fogadták be, mert nem volt hajlandó a magyar író mivoltát megtagadva magát zsidó írónak vallani.

Amikor Auschwitzba került, azt mondta, hogy a Napos oldal után (ez a regény hozta meg számára a sikert és az elismerést) megírja az Árnyékos oldalt.

Már csupán ennyire futotta tőle, nem sokkal később elpusztult.

Karácsony Benő utóéletéhez hozzátartozik egy hír:

2008. júniusában a következő hír jelent meg: Több mint tíz radikális szervezet egységbe tömörülve zászlót bontott Nemzeti Erők Szövetsége néven Budapesten, a XV. kerületi Karácsony Benő parkban szombat délután.

A főként kormányellenes tüntetéseikről ismert szervezetek megfogalmazott célja, hogy közös erővel lépjenek fel "a kormányzat népelnyomó törekvése ellen". Az egybegyűltek a rendezvényen "hitük tanúságaként" esküt tettek a Szent Korona másolata előtt.

Vajon a tüntetők tudták, hogy kiről is van elnevezve az a közpark, ahol tüntettek?

www.memento70.hu

54 komment

Címkék: Auschwitz Karácsony Benő

A bejegyzés trackback címe:

http://memento70.blog.hu/api/trackback/id/tr366679847

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

bölcsbagoly 2014.09.08. 21:22:08

Kedvenc íróimnak egyike! Szomorú, hogy ez lett a sorsa. Még szomorúbb, hogy ma már alig ismerik a nevét és a munkásságát.

Manarola (törölt) 2014.09.08. 21:22:29

Pont a zsidóknak köszönhetjük egész Trianont.

bölcsbagoly 2014.09.08. 21:43:15

@Manarola: Trianont a nagyhatalmak féltékenységének köszönhetjük! A Monarchia ugyanis gyarmatok nélkül is igen sikeres volt és ezt Anglia, Franciaország, Oroszország és az USA nem bírták elviselni. S mivel Ausztriát nem igen lehetett feldarabolni, Magyarország lett az áldozat.

cso zsi 2014.09.08. 22:28:04

@bölcsbagoly: Az hogy van, hogy sem Szlovákia, sem Románia nem látta kárát a két VH-nak, csak mi?

...elmúlik... 2014.09.08. 22:28:39

Nagyon jó a cikk, egy apró észrevételem lenne csupán:

"Már csupán ennyire futotta tőle, nem sokkal később elpusztult."

Egy ember elhunytát soha ne jellemezzük így. Ha megjegyezhetem.

...elmúlik... 2014.09.08. 22:47:16

@cso zsi: Szlovákia? Az első alatt nem is létezett... mondjuk azután sem.

Nagyobb városaik: Pozsony, Kassa, Komárom, Nagyszombat, Nyitra, Trencsén, Losonc, Besztercebánya, Zsolna, Eperjes. Szerinted melyiket alapították a tótok? (17 éve önálló, független ország. Még egy Indexes újságíró is idősebb.)

Áh, hagyjuk.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 05:49:38

@...elmúlik...:

Szlovákiát 1938-ban alapították, azaz nem 17 éves.

...elmúlik... 2014.09.09. 07:50:45

@maxval a bircaman: Az nem államalapítás volt, hanem a politikai helyzet miatti országszakadás, mely nem a mai határokkal rendelkezett. Ha nincs Tiso - még annyi sem maradt volna belőle. Teljes függetlenségét 1993-ban szerezte meg.

Persze ezen lehet vitatkozni - nézőpont kérdése. De mint teljesen önálló, valóban független ország - nos az csak 1993-tól van.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 08:37:12

@...elmúlik...:

Dehogynem volt az. Igen, a déli és a keleti határ beljebb volt, na és?

De az volt első szlovák állam.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 08:38:32

@cso zsi:

Szlovákia kárát látta, hiszen ismét elvesztette függetlenségét.

Románia pedig területeket vesztett el.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 08:39:28

@bölcsbagoly:

Trianon a Monarchia megszűnésnek a következménye. Abszur és fenntarthatatlan lett Nagy-Magyarország független államként.

bölcsbagoly 2014.09.09. 08:47:14

@cso zsi: pofátlanul kell tudni politizálni! Hintapolitikát folytatni és arcátlanul elárulni a tegnapi szövetségeseket. persze, kell ehhez fogadókészség is a győztesek részéről. S sajnos mindig van/volt.

bölcsbagoly 2014.09.09. 08:51:25

@maxval a bircaman: már miért lett volna fenntarthatatlan? Pár év múltával a tótok, oláhok, rácok, horvátok mind visszasírták az egykori állapotokat, amelyek ellen annyira kapálóztak anno..

Szaracén 2014.09.09. 08:52:18

Ha lehet a történelmi gonosztettek között rangsort felállítani (szerintem nem), akkor vitathatatlanul a leggaládabb cselekedet a bécsi döntésekkel visszatért területek zsidóságának deportálása volt. Azokat pusztítottuk el - igen, ebben a kontextusban szabad használni ezt a szót - akik pár évvel korábban népviseletbe öltözve, ujjongva fogadták a bevonuló magyar csapatokat a városok főutcáin. Az 1941-es népszámláláson még arra buzdítottuk a zsidóságot, hogy magyar nemzetiségűnek vallják magukat a nemzetiségi statisztika javítása céljából, bár nem is igen kellett őket buzdítani.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 08:56:39

@bölcsbagoly:

Mert nem volt meg a kellő asszimilációs erő a magyarságban. Ez kiderült 1867-1914 között, amikor a magyar elit asszimilációs politikáját csak a zsidó kisebbség és a németek egy része fogadta el, mindenki más hevesen ellenezte. Sőt az az asszimilációs politika éppen ellenhatást váltott ki: erősítette a nem-magyar identitást a horvátoknál, szerbeknél, románoknál, szlovákoknál, sőt a végén már a ruszinoknál is.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 08:59:09

@bölcsbagoly:

A nemzeti érdeket kell nézni. Miért kellene egy szövetségesnek hűnek maradni, ha ez a szövetség ellenkezik az ország érdekeivel.

A románok látták: Hitler veszteni fog, így átálltak. GYőzni nem tudtak ezzel, de sikeresen kármentettek. A Bulgária és a SZU felé elvesztett területeiket nem kapták vissza, de a Mo. felé elvesztett területet igen. Ez nem lett volna lehetséges, ha kitartanak Hitler mellett.

Anselmo 2014.09.09. 09:39:27

Romániában a vasgárda elintézte saját hatáskörben a romániai zsidóságot, még a németekre sem volt hozzá szükségük. A cikk üzenete ezzel szemben: "Visszatértek Magyarországra, ez lett a vesztük. Hiába öltöztek magyar népviseletbe, a magyarok megölték őket." Az események tragikussága nem menti fel a posztot, mely egyoldalúan és egybitesen ábrázolja a valóságot.

bölcsbagoly 2014.09.09. 09:46:36

@maxval a bircaman: persze, mert az ellenzést kívülről szorgalmazták (az oroszok a pánszlávizmussal meg a regáti románok a dakoromán marhasággal).
Aha, s a nyugat miért utasította el a magyar kiugrási kisérletet s miért fogadta el a tótokét és oláhokét s miért nem tekinti a sógorokat háborús bűnös népnek? ugyan....
A magyarok ugyanúgy nem kaptak soha segítséget,a hogy a baszkok s más nem neolatin, angolszász vagy szláv népek. mert nem rokonok. Ezért üldözték a zsidókat is s nem lehetett saját országuk s nem más a helyzet a cigányokkal sem. A magyaroktól legalább az országukat nem lehetett teljesen elvenni, ahogy a baszkoktól vagy a görögöktől sem a hazájukat, de ahol lehet megpróbálták megnyirbálni, ellehetetleniteni.

Anselmo 2014.09.09. 09:48:05

@Anselmo: bár lehet, hogy a mondat amit az Index kiemelt túlságosan befolyásolt, miközben a cikket olvastam, ha ettől a bevezetőtől eltekintek akkor mégiscsak érdekes a poszt.

bölcsbagoly 2014.09.09. 09:55:02

@Szaracén: okoskák, ahogy a szabadságtéri emlékmű esetében, most sem vagytok hajlandóak elismerni, hogy nem csak a zsidóság meg a a cigányok lettek a Vh vesztesei, áldozatai! A keresztény magyar lakosság is megszenvedte és hasonlóan nagy áldozatokat hozott emberéletben, vagyontárgyakban, nyomorban, éhezésben, stb. mint a többiek. Mi is túlélők vagyunk! Tudom, mert megéltem! Részletkérdés, hogy a bombák a gettóban vagy azonkivül hullotak a fejünkre, hogy a fronton/fogolytáborban/munkatárban , netán megfelelő papirok nélkül elkapva, avagy a felrobbantott Margit hidon pusztultak el.
Mindenki veszélyben volt és mindenki aki meghalt az ÁLDOZAT! Ne tessék már ezt is kisajátitani mint a túlélést.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 10:00:04

@bölcsbagoly:

Nem éppen. Miért lehet a magyaroknak nemzetállam, a többieknek meg nem? Ez az alapvető probléma.

Horthy kiugrása nme sikerült, nem volt mit elfogadni, ennyi az egész.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 10:01:39

@Anselmo:

"Romániában a vasgárda elintézte saját hatáskörben a romániai zsidóságot"

Ez nem igaz. A román zsidók 90 %-a túlélte a háborút. A románok kiirtottak sok zsidót, ez tény, de szinte mindent a SZU-tól megszállt új területeken, s nem Románia régi határain belül.

Gergely_it · http://gergo.me 2014.09.09. 10:04:19

Az 1938-as Szlovákia csak egy náci bábállam volt egy szégyelni való elnökkel... A szlovákok történelmük részének tekintik, de inkább letagadni kéne.

Én még emlékszem az általános iskolai, szlovákiai magyar történelemkönyveinkre, ahol a középkor tárgyalásánál Szlovákiáról beszéltek. Na mindegy.

Trianon szerintem nem ennek vagy annak (zsidók, szabadkőművesek, nyugati hatalmak, stb) a hibája, műve, hanem egy nagyon összetett, sok szereplő által elindított dráma. Biztos, hogy a Monarchiát szét akarták verni (az utolsó működő, ráadásul katolikus birodalom volt) - de a Monarchia magát is pusztította. A magyarok sem bántak jól saját kisebbségeikkel (ahogyan senki abban az időben) - sőt, a "nyelvében él a nemzet" eszme is magával hozta az ország szétesését, hiszen másodrangú polgárokként kezelte a nyelvi, etnikai kisebbségeket. Ki tudja, Ferenc Ferdinánd szövetségi állam tervei megmentették-e volna a Monarchiát, nem mint olyat, de mint népek szövetségét... Talán már túl késő volt ahhoz is. A zsidók, a szabadkűművesek, a nyugat - és kinek-kinek a mumusa szája íze szerint - nem is annyira Trianon létrejöttét, hanem annak túlzott igazságtalanságait segítette elő. És persze az sem használt nekünk, hogy az Európában utált (pedig...) Habsburgok ültek a magyar trónon.

Gergő - gergo.me

miketbeszéltek 2014.09.09. 10:23:02

@Gergely_it: Igen, de még hozzátenném, hogy a 4 évnyi eszement öldöklés megkívánta az utólagos igazolást a győztesek részéről, valami radikális változást, új világrendet, amiről azt gondolták, hogy megteremti a biztonságukat hosszú távon. Ha már veszítettünk, legkésőbb 1916-ig kellett volna megtörténnie. Nekünk különös tragédiánk, hogy a rovásunkra létrejött új rend csak 20 évnyi fegyverszünetet hozott. A másik dolog, hogy az utódállamok be tudtak állni a győztesek érdeke mellé. Sajnos azóta sem tanultuk meg, hogy hiába verjük a mellünket a valós/vélt igazságainkkal, érdekeltté tett szövetségesek nélkül nem sokra megyünk.

miketbeszéltek 2014.09.09. 10:29:34

@Manarola: Elég nagy cinizmus a részedről, hogy pontosan egy ilyen, magyarságát megtagadni nem hajlandó, de az elvtársaid által mégis a zsidósága miatt megölt ember életútja kapcsán osztod meg velünk ezt a téveseszmét...

bölcsbagoly 2014.09.09. 10:35:16

@maxval a bircaman: a magyar nemzetállam sohasem volt az ami a francia pl. hogy a ropmán, szlovák, stb. - ról már ne is beszéljünk. 13(+1) nemzetiségnek vannak teljes jogai biztositva ma is s ez régen sem volt másként. Voltak iskoláik, kulturális s gazdasági egyesületeik, gyakorolhatták a vallásukat, nyelvüket, voltak újságaik, stb. Senkit sem vertek meg Trianon előtt Mo-on az utcán azért mert nem magyarul beszélt. Viszont az etnikumok lakta területeken az állami tisztviselőknek kötelező volt megtanulniuk az ottaniak nyelvét.
Mindezeket megfogadták az utódállamok képviselői Trianonban majd Párizsban is. Csak éppen soha sem tartották be.

bölcsbagoly 2014.09.09. 10:39:19

@maxval a bircaman: ne hülyülj! Targu Frumuson (Jástzvásár mellett) milyen zsidók haltak meg a bedeszkázott, napra kitett marhavagonokban? a bukaresti pogromoknak milyen zsidók estek áldozatául?

antialáthatatlan 2014.09.09. 10:44:56

@maxval a bircaman: Sajnos ez nem igaz.Idézet a wikiről:" Bár Antonescu személyes felelősségéről voltak viták, 280 000-380 000 zsidó halálért tartják felelősnek".

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 10:57:27

@bölcsbagoly:

Tök mindegy ez. A lényeg: az egy
egyébként valóban liberális magyar nemzetiségi jogszabályozás a magyarországi magyaroknak túl sok volt, a magyarországi kisebbségeknek meg túl kevés. A kisebbségek SAJÁT államot akartak, s nem kívántak Mo-n belül maradni. Amint erre meglett az első esély, léptek. Ki hibáztathatná őket a magyarok közül, mikor a magyarok ugyanezt akarták Ausztriával szemben?

Feri nagyapa 2014.09.09. 10:58:13

Hát, Karácsony Benő - egyik kedves íróm - kapcsán nem biztos, hogy Szlovákia területi veszteségéről [egyébként Kárpátalja nem került vissza a békekötés után Csehszlovákiához] meg Antonescu zsidó-irtásban való felelősségéről [tény, hogy jórészt maguk "oldották meg" a "kérdést", de hozzátartozik, hogy a zsidók egy jelentős része újra magyar fennhatóság alá került.] kellene beszélnünk...

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 10:59:47

@bölcsbagoly:

Minden volt, de mégis tény: Észak-Erdélyben a magyar uralom alatt az zsidók 99 %-a le lett ölve a magyarok által, míg Dél-Erdélyben 90 % túlélte a háborút.

Miért? Mert a románok nem adták ki a németeknek a zsidókat, s ők maguk sem irtották őket. Igen, voltak egyes pogromok, de nem volt általános is.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 11:01:09

@antialáthatatlan:

Igen, a SZU-tól elhódított új román területeken.

A korabeli román politikai különbséget tett a saját, román zsidók és az idegen zsidók között. Az előbbieket csak korlátozni akarta, míg az utóbbiakat megsemmisíteni.

Feri nagyapa 2014.09.09. 11:04:21

@bölcsbagoly: Sajnos ez nem teljesen igaz... Pl. valamelyik pozsonyi kerületi előljárónak talán a dédapját éppen azért rúgták ki és tiltották ki utána az összes magyar középiskolából, mert egy tanfelügyelővel - tettlegességig fajuló - vitába keveredett a nyelvhasználatról... Arról meg az érintett nemzetiségeket kellene megkérdezni, hogy valóban úgy érzik-e, minden jogot biztosít nekik a magyar állam. Szerintem sem a nemzetiségi önkormányzati rendszer [sok esetben érdemi hatáskör hiánya], sem a parlamenti képviselet [felsőházban lett volna megoldható] nem megfelelő számukra.

antialáthatatlan 2014.09.09. 11:43:41

@maxval a bircaman: Ja, ez tényleg sokat változtat a dolgon, hogy máshol gyilkolták le a zsidókat.És ezt komolyan is gondolod???
Ami a " zsidók 99 %-a le lett ölve a magyarok által"pedig színtiszta hazugság, jellegzetesen román soviniszta propaganda szöveg a részedről.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 11:47:17

@antialáthatatlan:

Nézd meg a zsidók számát Erdélyben 1944 elején és 1945 végén, aztán látni fogod mi a lényeg...

A legtöbb zsidó nem lett románellenes, míg a magyarellenesség megjelent erősen. Vajon miért? Kevés ember szereti azokat, akik igyekeztek őt kiirtani...

bölcsbagoly 2014.09.09. 13:05:28

@Feri nagyapa: egyedi esetekből nem kellene általánosítani! ha személyes ellentét/antipátia létezik, bárkit kirúghatnak. DE lehet rá hivatkozni, hogy azért mert ....vagyok! Ismert mai szokás.

bölcsbagoly 2014.09.09. 13:06:23

@maxval a bircaman: ne azt nézd, hanem azokat kérdezd akik ott éltek!

bölcsbagoly 2014.09.09. 13:09:53

@maxval a bircaman: lett a francot! Tudom, hogy nem mert éltem akkor és sokat voltam Erdélyben is. 45 után igencsak élénk zsidó élet volt az észak erdélyi nagy/kisvárosokban továbbra is (ld. Nagyvárad, Szatmár, Kolozsvár, stb). Kik mentek Iizraelbe az ötvenes években és kiket adott el Ceausescu a hetvenes években?

bölcsbagoly 2014.09.09. 13:14:41

@maxval a bircaman: no nem! nem saját államot akartak, hanem a már meglevő határállamokhoz akartak csatlakozni! Amit pár év alatt keserűen megbántak! Ugyanis átverék őket s nem tekinteték őket valódi románnak szerbnek, szlováknak, hanem korcsoknak és nem kapták meg az áhitott posztokat/funkciókat, hanem azokra a megbizható kintieket telepitették be! Eklatáns példa erre Románia, ahova százezerével telepitették be a regátiakat, a magyar határ mellé teljes falvakat hozva létre.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 13:15:45

@bölcsbagoly:

Dél-Erdélyben maradtak meg a zsidók, Északon csak egy kis részük, akik élve visszatértek a német táborokból, ahová a MAGYAROK vitték őket. Ez egy tény és sehogy se lehet kimagyarázni.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 13:17:02

@bölcsbagoly:

Mítoszok ezek, ne hidd el őket. Egy románnak egy rossz Románia is jobb volt, mint egy jó Mo. Ez az igazság.

antialáthatatlan 2014.09.09. 13:50:35

@maxval a bircaman: Most akkor legyilkolták a magyarok őket vagy elvitték és mások gyilkolták le? Belezavarodsz a sok soviniszta hazugságba.

Szaracén 2014.09.09. 14:04:31

@bölcsbagoly: Bagoly, a visszacsatolt területek zsidósága nem harci cselekmények, idegen csapatok megszállása miatt pusztult el, hanem mi, saját polgártársai küldtük őket a halálba. Ez azért nem esik az "együtt sírtunk, együtt nevettünk kategóriába".
Az ukrán fronton elesett 200000 honfitársunkat sem a "birodalmi sas" küldte "nemzetgyarapító" háborúba, ha jól tudom.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.09. 14:36:31

@antialáthatatlan:

Átadták őket legyilkolásra. Ezek tények.

bölcsbagoly 2014.09.09. 17:44:15

@maxval a bircaman: nem akarok számháborúzni, de a konkrét tapasztalataim mást mondanak.

bölcsbagoly 2014.09.09. 17:47:18

@maxval a bircaman: megint az a válasz, hogy nem mitosz. Mivel beszélek a nyelvükön olvastam Vaida Voevod, Maniu és mások emlékiratait, beszéltem öreg emberekkel. Még a bukovinaiak is sajnálják hogy nem maradhattak a Monarchiában.

bölcsbagoly 2014.09.09. 17:59:39

@Szaracén: marhaság, egy olyan generáció véleménye aki nem élt akkor!
1. földrajzi helyzeténél fogva Mo nem kerülhette meg a háborúban a részvételt. s nem azok oldalán kellett legyen akik legalább az elvesztett területeket s a magyar lakosságát visszaszerezték neki?
2. a szerbek kivételével valamennyi szomszéd ugyanazt tette. csak ők gyorsabban kitudtak ugrani pár héttel/hónappal, attól függően, hogy a szovjetek mikor érkeztek el hozzájuk.
3. a magyarok egyféleképpen voltak áldozatok, a zsidók meg másféleképpen. csak a magyar áldozatokat senki sem hajlandó tudomásul venni, pedig semmivel sem volt kisebb mértékű, sem emberéletben, sem anyagiakban. S mi senkitől sem kaptunk semmiféle kárpótlást, sőt mi fizettünk...
,4. idióta az aki azt állitja, hogy 44-ben vagy előtte csak úgy kiugorhattunk volna. egyrészt a nyugat nem pártolta, másrészt már eligértek Sztálinnak. Ő meg az előbb átállókat jutalmazta. Ha megtesszük, akkor az sokkal több áldozattal járt volna mindenki, de főleg a zsidók részéről, hiszen 44 március elején már csak innen nem lettek elhurcolva.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.10. 07:14:15

@bölcsbagoly:

Igen, tehettek volna. Mint ez a későbbi események és egyes külföldi példák igazolják.

maxval a bircaman · http://maxval.co.nr 2014.09.10. 07:15:10

@bölcsbagoly:

"44 március elején már csak innen nem lettek elhurcolva"

S Romániából se, ha csak a szomszédos országokat nézzük.

bölcsbagoly 2014.09.10. 11:50:11

Romániából nem, mert maguk intézték, a németek nélkül. Viszont Mo-on nem voltak pogromok, ugyebár?
S mégis hogyan s mit tehehttek volna? Azt amit a szlovákok, franciák, belgák, hollandok? A dánokra ne hivatkozz ,mert az mese s amúgy is összesen 6000 zsidó élt náluk. Nálunk meg 800.000!

...elmúlik... 2014.09.10. 13:54:42

@maxval a bircaman: ok, legyen igazad. Akkor nem 17, hanem 24 éves. Nagy kaland.
Alapításról akkor is költői túlzás beszélni. Beültek a készbe.

bölcsbagoly 2014.09.11. 05:37:04

Mint írtam , Karácsony benő egyik kedvenc magyar íróm. A másik, a hasonlóan tragikus sorsú Somogyvári Gyula. Ő anyai ágról német származású volt. Miután az olasz majd orosz fronton végigharcolta az I.Vh-t s megirta regényeit, 44 tavaszán az elsők közt volt akiket a németek Mauthausenbe hurcoltak. Mint a Magyar Rádió igazgatóját! Szabadulása után nemsokkal viszont Rákosiék Recskre küldték, ahol meg is halt 1950-ben, hasonló életkorban mint Karácsony Benő. Más ismert írók, művészek, tudósok, stb. a fronton (katonaként vagy munkaszolgálatosként), vagy éppen otthon a bombázások, nélkülözések, stb. miatt pusztultak el. Mert a háborúban a halál nem válogat. Ahogy a diktatúrák áldozatai közt sem lenne szabad válogatni. Lásd a Szabadság téri emlékmű körüli szomorú cirkuszolást egyesek részéről, akiknek szelektiv az emlékezete.

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu