Memento70
https://memento70.blog.hu/atom
blfr8@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://memento70.blog.hu/2015/02/11/a_nemet_allam_tamogatja_a_memento70_egy_projektjet
A német állam támogatja a Memento70 egy projektjét
2015-02-11T22:21:34+01:00
2015-02-11T22:21:34+01:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>Pár nappal Angela Merkel történelmi jelentőségű látogatását követően, 2014. február 4-én Lieselore Cyrus, a Németországi Szövetségi Köztársaság magyarországi nagykövete és Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke aláírta azt a megállapodást, melynek értelmében a német állam 53.806 euróval támogatja a <strong>Memento70 </strong>egy projektjét, Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár „Szétszóratva Európában – magyar zsidók a német koncentrációs táborokban” című kutatását.</p>
<p> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/memento70_nemet_grant.jpg" alt="memento70_nemet_grant.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="padding-left: 270px;"> </p>
<p>Tudjuk, hogy minden tizedik holokauszt áldozat magyar állampolgár volt. Több mint 90 százalékuk az ország határain túl, körülbelül 600 német koncentrációs táborban, kényszermunkatáborban, hadiüzemben halt meg. Ám - még 70 év elmúltával is - keveset tudunk arról, hogy melyik lágerbe hány magyar zsidót hurcoltak, és hogy mi lett a sorsuk.</p>
<p>Ez a kutatás végre fényt vet annak a több mint 500 000 magyar zsidónak és több ezer magyar romának a sorsára, akiket a nácik 1944-1945-ben külföldre hurcoltak. Emléküket itthon és külföldön méltóképpen megörökíti, megismerteti a túlélőkkel és leszármazottaikkal, a felnövekvő nemzedékekkel. <br /> <br /> A projekt gazdájának, a megújuló Magyar Zsidó Múzeum és Levéltárnak szándéka, hogy az ártatlanul meggyilkolt áldozatok szenvedésének hiteles történetét beillessze a nemzeti emlékezetbe. A német állam anyagi és szellemi támogatásával megvalósuló projekt lehetővé teszi, hogy a múzeum adatbázisában, a levéltár kutatótermében és az online felületen az adatok megjelenhessenek és kutathatóvá válhassanak. A múzeum készülő állandó kiállításán pedig interaktív térképekkel és modern infokommunikációs eszközökkel megismerhető lesz a holokauszt során „szétszóratott” magyarországi közösségek deportálás utáni sorsa, összekapcsolva a közösségek korábbi történetéről megőrzött dokumentumokkal és tárgyakkal, a magyarországi zsidó családok történetével.</p>
<p>Tisztán emlékezünk!</p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2015%2F02%2F11%2Fa_nemet_allam_tamogatja_a_memento70_egy_projektjet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2015%2F02%2F11%2Fa_nemet_allam_tamogatja_a_memento70_egy_projektjet%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2015%2F02%2F11%2Fa_nemet_allam_tamogatja_a_memento70_egy_projektjet%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A német állam támogatja a Memento70 egy projektjét"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2015/02/11/a_nemet_allam_tamogatja_a_memento70_egy_projektjet#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/7163039" border="0" /></a><br /></p>
program
holokauszt
deportálás
Auschwitz
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/memento70_nemet_grant.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/10/06/botlatokovek_sopronban
Botlatókövek Sopronban
2014-10-06T22:51:01+02:00
2014-10-06T22:51:01+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>Günter Demnig német szobrászművész 2014. szeptember 23-án két botlatókövet helyezett el Sopron belvárosában: az egyiket Dr. Pollák Miksa neológ főrabbi, a másikat fia, Pap Károly író emlékére.</p>
<p>Az apa</p>
<p><img class="imgleft" style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/pollak_miksa.jpg" alt="pollak_miksa.jpg" height="246" width="174" /></p>
<p>Pollák Miksa 1868-ban született Beleden. Középiskolai tanulmányait Kőszegen végezte, majd Pestre került. A Rabbiképző Intézetben, és a Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán képezte magát, irodalomtörténetet és a keleti nyelvek tudományát tanulta. Később hallgatója volt a Berlini Egyetemnek, és a Zsidó Tudományok Főiskolájának is. 1894-ben doktori címet szerzett, és abban az évben avatták rabbivá. Sopronba került, ahol 50 éven át szolgált. Megírta a soproni zsidók történetét, mellette sokat foglalkozott a magyar írók és a Biblia kapcsolatával is. Az Arany János és a Biblia, valamint a Tompa Mihály és a Biblia című kötetei mellett sokat foglalkozott Madách Imre műveinek bibliai vonatkozásaival. Művelt, felvilágosult, neológ rabbi volt, nyitott a változó világ problémáira, miközben ragaszkodott a vallási hagyományokhoz. Megmaradt vallásos zsidó embernek, rabbinak. Nemcsak a saját közössége, hanem a hazai és az európai zsidó tudomány is nagyra tartotta Pollák Miksa munkásságát.</p>
<p> </p>
<p>A fiú</p>
<p><img class="imgleft" style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/papkarol.jpg" alt="papkarol.jpg" height="309" width="216" />Pap Károly 1897-ben született Sopronban. Életének központjában a családi hagyománnyal, a vallással, a zsidó szellemiséggel szembeni önpusztító lázadás állt.</p>
<p>1919-ben elragadta a forradalom heve, volt önkéntes vöröskatona, városparancsnok. A kommün bukása után egy rövid ideig börtönbe került. Kalandos bécsi kitérő után visszatért Budapestre, kétkezi munkából tartotta fenn magát. Még koporsókészítő műhelyben is dolgozott, első verseit koporsófedelekre írta.</p>
<p>1923-ban Szép Ernő biztatására Mikes Lajosnál, a nagy tekintélyű budapesti lapszerkesztőnél jelentkezett költeményeivel. A nagyhatalmú, ugyanakkor nagylelkű és jó ízlésű szerkesztő felismerte a tehetségét.</p>
<p>Már korai verseinek lázadása sem volt mentes az öngyűlölettől és a naív antikapitalizmustól:</p>
<p>"Ó, mily szépek a te bérpalotáid, ó Jákob/És a te bankjaid, ó Izrael!"</p>
<p> </p>
<p>A sikert a próza hozta meg számára. Novellái Mikes Pesti Naplójában jelentek meg. Három regényt írt, fő művének az utolsót, az Azarel címűt tartják. Ám a Krisztusról szóló, éveken át készülő, hatalmas terjedelmű regényéből néhány töredéken kívül semmi sem maradt fenn.</p>
<p> </p>
<p>A regénytorzó kapcsán Illyés Gyula így írt a Magyar Csillagban: "Pap Károly akkor már alig volt több vagy kevesebb, mint próféta. […] Ifjúkora óta Jézusról készült hatalmas méretű regényre. […] Ezt készítgette most is? Nem; kiáltványokat írt, helyesebben: egyetlen, de valóban befejezhetetlen kiáltványt a magyarok és zsidók elkövetkezendő bűnhődéséről, s e bűnhődéssel elnyerhető rendeltetésről. "</p>
<p>Legtöbbet vitatott műve az 1935-ben megjelent „Zsidó sebek és bűnök” című tanulmánya. A nagy föltünést keltő esszében kijelentette, hogy „az asszimiláció félresikerült”. Szerinte bűn volt, hogy a magyarországi zsidóság feladta vallását, saját, zárt kultúráját, mert az asszimilációval beavatkozott a többségi nemzet történelmébe.</p>
<p>Szerinte a zsidóság „a magyarság történetében […] a magyarság hiányainak hű tükre”. A sokat emlegetett liberalizmus csak a (zsidó és nem zsidó) vezető rétegekre volt érvényes, az alsóbb néposztályokat mindkét uralkodó réteg megvetette és kizsákmányolta.</p>
<p>„A magyar úri zsarnokok galériájával szemben ott áll a nekik tükörszerűen megfelelő zsidó gazdasági zsarnokok árnyalatokkal teljes galériája.” Az emancipálódott zsidóság első generációja szolga módra teljesítette a magyar úr igényét mind a gazdaságban, mind a parlamenti politikában, a második nemzedék pedig már részesedést követelt a hatalomból.</p>
<p>A „demokrata zsidóság”; a radikális zsidó középosztály, és a zsidóság iparos rétegei „az igazi liberalizmusért küzdöttek”, de szükségszerűen alul kellett maradniuk. Végül is ez réteg meghasonlott a forradalmak után ellene forduló magyar középosztállyal, „úgy érezte, hogy neki semmi köze többé a magyar polgárral, a magyar munkással, paraszttal, neki csak az ideológiához van köze. Visszabújt ideológiáihoz, s ma is azokon nyargal. Mindennek szükségképpen így kellett beteljesednie, mert az apák ügye, az emancipáció erkölcstelen volt.”</p>
<p>Látta ugyan, hogy a zsidóság Magyarországon veszélyben van, mégis úgy gondolta, hogy ebben a hazában, Magyarországon kell élnie. „Aki pedig Cionba megy […] végleg megszökött minden népi felelősségérzéstől és önvizsgálattól”.</p>
<p>„Nyílt, őszinte vállalása zsidóságunknak, úgy önmagunk, mint a világ előtt, együttesen, egyszerre, mindenütt. […] Az önként vállalt szenvedés megtisztít, megerősít. A mások által ránk kényszerített: meggyaláz. […] Ez a vállalás nem azt jelenti, hogy ezzel magamat s egész népemet bűnösnek ösmerem el: hanem azt, hogy őseim hibáiért vállalom a szenvedést, jóváteszem őket.”</p>
<p>Apa és fia, Pollák Miksa és Pap Károly két különböző utat választottak, ám mind a kettő a koncentrációs táborba vezetett. Az apát Auschwitzban, a fiát, az örök lázadót Bergen-Belsenben ölték meg.</p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F10%2F06%2Fbotlatokovek_sopronban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F10%2F06%2Fbotlatokovek_sopronban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F10%2F06%2Fbotlatokovek_sopronban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Botlatókövek Sopronban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/10/06/botlatokovek_sopronban#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6765621" border="0" /></a><br /></p>
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/pollak_miksa.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/10/05/_folosleges_mint_a_mi_nemzedekunk_o_legalabb_tudja_magarol
„Fölösleges, mint a mi nemzedékünk. Ő legalább tudja magáról”
2014-10-05T20:12:08+02:00
2014-10-05T20:12:08+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>Mohácsi Jenő, Mohácson született Grün Jenőként 1886-ban. Mint annyi más kor- és sorstársa, ő is úgy érezte, hogy Pesten van a helye. Otthonról hozta a bilngvis – német és magyar – kultúrát, valamint a magyar irodalom szeretetét és ami szintén nem elhanyagolható, a tehetséget is.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/Moha%CC%81csi_Jeno%CC%8B.jpg" alt="Mohácsi_Jenő.jpg" class="imgnotext" height="240" width="174" /></p>
<p>Filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, majd jogi doktori végzettséget szerzett. Még egyetemi évei alatt Komjáthy Társaság néven irodalmi kört szervezett és részt vett a Tűz című folyóirat alapításában. 1908-ban újságírói pályára lépett, a Pester Lloydnál helyezkedett el.</p>
<p>Szinte természetes volt ez a választása, hiszen a 1854. január 1-jével indult Pester Lloydot főleg a németül is olvasó pesti polgárság olvasta. Első szerkesztője Weisz János volt. A lap elsősorban szabadelvű eszmeiséget terjesztett, s a német nyelvterület számára a magyar államiságot, kultúrát közvetítette azoknak az olvasóknak Magyarországról. Több kiváló ember is közreműködött a lap XIX. századi történelmében, az újság főszerkesztője volt többek között Falk Miksa. 1872-ben a Pester Lloyd kötelékébe lépett, mint főszerkesztő-helyettes Veigelsberg Leó. A lap XX. századi történelmében is kiváló emberek publikáltak itt, többek között Thomas Mann, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Stefan Zweig, Joseph Roth, Egon Erwin Kisch és Alfred Polgar is publikált a lapban.</p>
<p>A nagy múltra visszatekintő lap munkatársa lett Mohácsi Jenő.</p>
<p>Ám Mohácsi Jenő sem csak a lapszerkesztésben teljesedett ki. Irodalmi tevékenységének javát a német és magyar kultúra kapcsolatainak szolgálatába állította. Egyformán írt magyarul és németül, így aztán műfordítóként is tevékenykedett.</p>
<p>Egyik legfontosabb célkitűzése volt, hogy a magyar irodalom remekeit németül is olvashassák. Lefordította a Bánk bánt, Az ember tragédiáját, valamint a Csongor és Tündét.</p>
<p>A Tragédia lefordítása számára azért is volt fontos, mert az addigi fordítások, melyek legújabbja is negyven éves volt, nyelvezete elavulttá vált. Sikerét mutatja, hogy Mohácsi munkásságát 1943-ig két rádióelőadás és három színpadi bemutató rendezője is ezt választotta.</p>
<p>Egy igazi irodalmár a XX. század első felében (harmadában) valóban irodalmi életet élt Budapesten. Mohácsi Jenő is ezt tette, alapítója volt a Tűz című folyóiratnak, titkára, majd alelnöke a Magyar Pen Clubnak.</p>
<p>Regényt írt Rózsavölgyi Márkról, Fráter Erzsébetről és Dante feleségéről. Legsikerültebb színdarabja a Hamu, amelyet a Thália Társaság mutatott be 1908-ban. Több opera és dalmű szövegírójaként is ismert.</p>
<p>A Nyugat 1926-os pályázatán díjat nyert Stella c. novellájával. 1936-ban a Kisfaludy Társaság felvette tagjai közé. A Juda Halévy Társaság titkára, majd szintén titkára, Amíg lehetett, addig német folyóiratokban rendszeresen jelentek meg eredeti német nyelvű írásai, versei. Babits Mihály A gólyakalifa című regényét színpadra dolgozta át, de librettókat is írt Ábrahám Pál, Radnai Miklós, Siklós Albert, Szabados Béla és Zádor Jenő operáihoz és dalműveihez.</p>
<p>A Nyugatban is többször írtak róla, ezek egyike Jankovich Ferenc: Meseköltő a Dunán (Nyugat, 1941. 7. száma) kritikája.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/moha%CC%81csi%20ko%CC%88nyv.JPG" alt="mohácsi könyv.JPG" class="imgnotext" /></p>
<p>„Mohácsi Jenő novelláskönyve - Vajna és Bokor</p>
<p>Mohácsi Jenő novellái olyanok, mintha színes kockákból építené fel őket lakóhelyül egy-egy gondolat számára: szavai pontosak, helyénvalóak, összeillők, ezt szeretem benne. A lelkiismeretes alkotást. Alámerül a multba, felhoz egy-egy arcképet, az igazit, a mult világ fénye, pora, karcolásai, levegője rajta. Moments nouvellisés... Rengeteg munka, kutatás, bogarászás, könyv és porszagolás, kéziratbetűzgetés az ára ennek, szinte szerzetesi alázat a mesterség előtt, - s kevés látható eredmény. A szellem fénye kell hozzá, - író, aki hivatása rabja s tisztelettel szolgálja, őrzi a műfajokat; akit annyira izgat Katona József, hogy megfejti Bárány Boldizsárt; annyira csodálja Madáchot, hogy újra felidézi s lenyeli érte Tóth Kálmánt; annyira tiszteli Aranyt, hogy feje körül a régi gázfény pillangó lángjait gyújtja ki a régi Kisfaludy Társaság nevezetes ülésén, hogy e koszorú alatt is megpillantsa őt, áldozva szellemének... És művében semmi regényesítés, semmi romaneszk kalandorkodás - semmi biographie romancée!... Hangja igényesen nemes, adatai pontosak, tárgyszerűek, eredeti kutatás eredményei, gyönyörködhetnek bennük a filológok is... Öt novella, mindegyik egy-egy kor, egy-egy lélek kulcsa, néha többé is: mintha ismerőseink változnának át Tóth Kálmánokká, Bárány Boldizsárokká körülöttünk, oly közelről éljük a multat... Élvezet olvasni e megmunkált stílű írásműveket.”</p>
<p>Amikor ez a kritika megjelent, addigra már Mohácsi Jenő nem volt teljes jogú magyar állampolgár. Kénytelen volt elviselni, túlélni a megaláztatásokat, a megbélyegzést.</p>
<p>Azonban ez nem sikerült neki.</p>
<p>1944-ben, deportálás közben hunyt el, Békásmegyerről induló vonat lezárt vagonjában meghalt.</p>
<p>Mohács városa azzal is megpróbálta elismerni őt, hogy a városikönyvtár felvette a nevét.</p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F10%2F05%2F_folosleges_mint_a_mi_nemzedekunk_o_legalabb_tudja_magarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F10%2F05%2F_folosleges_mint_a_mi_nemzedekunk_o_legalabb_tudja_magarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F10%2F05%2F_folosleges_mint_a_mi_nemzedekunk_o_legalabb_tudja_magarol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=„Fölösleges, mint a mi nemzedékünk. Ő legalább tudja magáról”"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/10/05/_folosleges_mint_a_mi_nemzedekunk_o_legalabb_tudja_magarol#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6708889" border="0" /></a><br /></p>
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/Moha%CC%81csi_Jeno%CC%8B.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/10/03/a_bajnoki_kupatol_auschwitzig
A bajnoki kupától Auschwitzig
2014-10-03T12:05:41+02:00
2014-10-03T12:05:41+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p> Az UEFA 2011-ben jelentette be, hogy – Michel Platini elnök javaslata alapján – az EB fennállásának 60. évfordulója alkalmából 2020-ban 13 ország egy-egy városában rendezik majd meg a kontinentális tornát. Ezzel a lépéssel az európai szövetség azt üzente, hogy sem országok sem emberek között nem lehet különbséget tenni. Ez is része a nemzetközi sportélet rasszizmus elleni küzdelmének.</p>
<p>Magyarország, ahol „mindenki ért a focihoz” egyelőre rendezőként vesz részt a versenyben.</p>
<p><img class="imgleft" style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/weisz1.jpg" alt="weisz1.jpg" height="315" width="252" /></p>
<p>Éltek Magyarországon sokan, akik valóban értettek ehhez a sportághoz, játékosként és edzőként is kiválóan művelték. Ezek egyike volt Weisz Árpád, aki nem hazájában, hanem Olaszországban lett világhírű, majd Franciaországban és Hollandiában dolgozott. Hiába volt sikeres, hiába volt a nemzetközi futballélet egyik legnevesebbje; mert zsidó volt, megölték Auschwitzban.</p>
<p>Weisz Árpád 1896. április 16-án született Solton. A labdával tehetségesen bánó fiatalra hamar felfigyeltek, így lett a Törekvés SE játékosa. Játszott a védelemben és a középpályán egyaránt. Válogatott lett, a nemzeti csapatban hat alkalommal játszott. 26 évesen külföldi szerződést kínáltak neki, a csehszlovák bajnokságon a helyi zsidó csapat, a Makkabi Brno játékosaként szerepelt. Ebben a csapatban sok magyar zsidó fiatal játszott. Számos nemzetközi meccsen mérkőztek nemzetközi hírű csapatokkal, így felfigyeltek Weisz Árpádra.</p>
<p>Olaszországban folytatta pályafutását, ahol az Inter játékosa lett. A sztárcsapatnál megszerették. Pár évvel később a csapat edzője lett. 1930-ban az Inter, Weisz irányításával bajnok, <em>scudetto</em> lett.</p>
<p>Wiesz több más csapatnál is edzősködött, így például Bolognában, ahol csapata egymás után háromszor lett bajnok. A mai napig ő a legfiatalabb edző az olasz bajnokságok történetében egy olyan korszakban, amikor az olasz futball az aranykort élte, kétszer is nyert világbajnokságot.</p>
<p>Nagyszerű munkájáért Olaszországban, sőt, szerte Európában is a futballtudomány alapjainak lefektetőjeként tartják számon. Eredményei magukért beszéltek. Újításokat hozott mind a taktikában, mind az edzés módszereiben. Számos mai szakember szerint, Weisz Árpád volt a harmincas évek Mourinhoja.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/weisz_milano.jpg" alt="weisz_milano.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>Ám mivel Olaszországban is embertelen fajvédő törvényeket hoztak, Weisz Árpád nem maradhatott edző. Menekülnie kellett. Szülőhazájába már nem mehetett. A még szabad országok két kézzel kaptak a világ egyik legjobb fociedzője után, így került először Franciaországba, majd Hollandiába.</p>
<p>A háború azonban utolérte. 1940-ben Németország lerohanta a semleges Hollandiát, Weisz nemkívánatos személy lett. A város rendőrkapitánya a zsidótörvények értelmében az alábbi levelet küldte akkori klubja, a Dordrecht vezetésének: „Az 1941. szeptember 15-i, zsidókat érintő törvénymódosítás értelmében Weisz Árpád nem előtt versenyezhet nagyközönség előtt. Ennek értelmében melegen ajánlom Önöknek, hogy ne alkalmazzanak zsidót a csapatukban, mert ennek a jelen körülmények között nagyon súlyos következményei lehetnek a csapatra.”</p>
<p>Weisz Árpád sorsát nem kerülhette el, deportálták a családjával együtt, végül Auschwitzban megölték.</p>
<p>Második otthonában megbecsülik az emlékét. Az Inter és a Bologna úgy határozott, hogy közös kampányt indítanak a rasszista megnyilvánulások ellen, és az akció jelképévé Weisz Árpádot választják.</p>
<p>A Bologna egyik vezetője így nyilatkozott: „Weisz nemcsak a labdarúgásban volt rendkívüli, élete egyetemes üzenet a rasszizmus, idegengyűlölet, diszkrimináció elleni küzdelemben.”</p>
<p>Mert ettől szép a foci.</p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F10%2F03%2Fa_bajnoki_kupatol_auschwitzig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F10%2F03%2Fa_bajnoki_kupatol_auschwitzig%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F10%2F03%2Fa_bajnoki_kupatol_auschwitzig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A bajnoki kupától Auschwitzig"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/10/03/a_bajnoki_kupatol_auschwitzig#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6755417" border="0" /></a><br /></p>
foci
Auschwitz
Weisz_Árpád
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/weisz1.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/09/16/a_xx_szazad_egyik_legszornyubb_napja_amikor_a_legrettenetesebb_kifejezesek_kerultek_egy_torveny_szov
A XX. század egyik legszörnyűbb napja, amikor a legrettenetesebb kifejezések kerültek egy törvény szövegébe
2014-09-16T11:49:58+02:00
2014-09-16T11:49:58+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>79 évvel ezelőtt hirdették ki a III. Birodalomban az állampolgársági törvényt. A történeteket figyelemmel kísérők számára ez a döntés nem volt váratlan, hiszen Hitler 1933-as győzelme után sejteni, tudni lehetett, hogy ez bekövetkezik.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/juden.jpg" alt="juden.jpg" class="imgnotext" height="298" width="414" /></p>
<p>§1. (1) Az állampolgár, aki a Német Birodalom védelmi közösségéhez tartozik és annak azért különösen le van kötelezve. (2). Az állampolgárság a birodalmi és állampolgári törvény előírásai alapján nyerhető el.</p>
<p>§2. (1) Birodalmi állampolgár csak német vagy rokon vérű személy lehet, aki viselkedésével bebizonyítja, hogy hajlandó és képes arra, hogy hűséges legyen a német néphez és birodalomhoz. (2) A birodalmi állampolgársági jog a birodalmi állampolgári oklevél elnyerésével lép életbe. (3) A birodalmi állampolgár a törvények szerinti teljes politikai jogokkal van felruházva.</p>
<p>§2. (1) Az 1. § előírásai érvényesek a zsidó keverék állampolgárokra is. (2) Zsidó keverék az az állampolgár, aki egy vagy két zsidó fajú nagyszülőtől származik, ha az 5§ értelmében nem minősül zsidónak. Minden további nélkül zsidónak tekintendő az a nagyszülő, aki a zsidó hitközség tagja volt.</p>
<p>§3. Csak a birodalmi állampolgár birtokosa a teljes politikai jogoknak és mint ilyen van szavazati joga politikai szavazásokon és van joga hivatali tisztséget ellátni. A birodalmi belügyminiszter vagy az ő általa kijelölt hivatal egy átmeneti időre kivételeket jelölhet ki a nyilvános hivatalok ellátására. A vallási közösségek eseteit ez nem befolyásolja.</p>
<p>§4. Zsidó nem lehet birodalmi állampolgár. Nincs szavazati joga politikai ügyekben, nem lehet hivatalnok. (2) Zsidó hivatalnokok 1935 december 31-ével nyugalmi állományba kerülnek. Ha ezek a tisztviselők az első világháborúban a Német Birodalomért vagy szövetségeseiért harcoltak, akkor nyugdíjas korukig megkapják nyugdíjként az utolsó teljes fizetésüket, de ezek nem növekednek a szolgálati kor növekedésével. A nyugdíjas kor elérésével az utolsó nyugdíjképes fizetés alapján lesz a nyugdíj megállapítva. (3) A vallási közösségek eseteit ez nem befolyásolja.</p>
<p>§5 (1) Zsidó az, aki legalább három teljesen zsidó fajú nagyszülőtől származik. A 2§ 2. bekezdése alkalmazandó. (2) Zsidónak tekintendő a legalább két teljesen zsidó fajú nagyszülőtől származó zsidó keverék állampolgár, aki: A törvény meghozatalakor a zsidó vallási közösség tagja volt vagy utána lett annak tagja. A törvény meghozatalakor zsidóval volt házas vagy utána házasodott össze zsidóval. Aki az 1. bekezdés szerinti zsidóval kötött olyan házasságból származik, melyet az 1935 szeptember 15-i, a német vér és a német becsület védelme érdekében hozott törvény meghozatala után kötöttek. Aki egy az 1. bekezdés szerinti zsidóval való házasságon kívüli kapcsolatból származik és 1936 július 31-e után születik házasságon kívül.</p>
<p>Attól a felismeréstől áthatva, hogy a német vér tisztasága a német nép fennmaradásának előfeltétele, és eltelve azzal a szándékkal, hogy a német nép fönnmaradását a jövőre nézve biztosítsa, a birodalmi gyűlés a következő törvényt hozta meg egyhangúlag, melyet ezennel nyilvánosságra hozunk:</p>
<p>§1. (1) Zsidók és német vagy rokon vérű állampolgárok állampolgárok közti házasságkötés tilos. Ennek ellenére kötött házasságok semmisek, akkor is, ha ennek a törvénynek a megkerülésére külföldön kötötték őket. (2) Semmisségi vádat csak az ügyészség emelhet.</p>
<p>§2. Házasságon kívüli kapcsolat zsidók és német vagy rokon vérű állampolgárok között tilos.</p>
<p>§3. Zsidók nem alkalmazhatnak német vagy rokon vérű 45 év alatti női állampolgárokat háztartásukban.</p>
<p>§4. (1) Zsidók nem húzhatják fel a birodalmi és nemzeti zászlót és nem mutathatják a birodalmi színeket. (2). Zsidó színek mutatása ezzel szemben megengedett zsidóknak. Ennek a jognak a keresztülvitele az állam védelme alatt áll.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/to%CC%88rve%CC%81nyek1_1.jpg" alt="törvények1_1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>1935. szeptember 15-én kerültek nyilvánosságra azok a jogszabályok, melyek Németországban törvényerőre emelték az ott élő zsidók teljes jogfosztottságát. A zsidókat megfosztották a – faji alapon meghatározott – állampolgársági jogaitól, egyúttal pedig drasztikus lépéseket tettek totális kirekesztésük érdekében.</p>
<p>Adolf Hitler már a Mein Kampfban megírta, hogy mit is gondol a zsidókról, a könyvében harcot hirdetett a zsidóság ellen, győzelme után jelentős erőket, a rohamosztagosokat, és elvakult, elvhű emberek tömegét mozgósította zsidók elnyomására.</p>
<p>A birodalmi kormányzat 1933 során kíméletlen antiszemita kampányt indított, mely során egyszerre vádolta a zsidókat a nyugati bankvilág és a kommunista Szovjetunió irányításával, ráadásul az első világháborúban elszenvedett vereséget és az igazságtalan versailles-i békét is az ő számlájukra írta. Már a nürnbergi törvények előtt elterjedtek azok a figyelmeztető táblák, melyek az üzletek és vendéglátóhelyek előtt tudatták a belépővel, hogy ott csak „árja” – vagyis német – vendéget hajlandóak kiszolgálni, illetve, hogy zsidókat nem látnak szívesen. A 79 évvel ezelőtt meghozott törvények ezt a „gyakorlatot” folytatták, immár törvényi felhatalmazással. Ekkor még sokan úgy gondolták, hogy itt, a jogfosztásnál megáll ez a szörnyű gépezet.</p>
<p>1935 szeptemberében ismételten Nürnbergben rendezték meg az NSDAP VII. kongresszusát, ennek keretein belül került aztán sor a hírhedt jogszabályok kihirdetésére. A törvény értelmében tehát a zsidók nem minősültek többé német állampolgárnak, azonban azt, hogy ki tartozott ebbe a – jogfosztott – közösségbe, nem a vallási hovatartozás, hanem egy genealógiai – tehát faji – vizsgálat döntötte el. Ennek kritériumait az 1935. november 14-i kiegészítő rendelkezések tisztázták. A novemberben kiadott paragrafusokban a nácik különválasztották a „zsidó” és a „zsidó keverék” állampolgárok kategóriáját: utóbbiak megtarthatták állampolgárságukat, míg az előbbi csoportba soroltak – azok, akiknek legalább három nagyszülőjük zsidó volt, illetve akik ahhoz a felekezethez tartoztak; ezenkívül zsidó személlyel kötött házasság is jogfosztást eredményezett –, számos további szankcióval kellett szembenézzenek.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/ujsa%CC%81gcikk.jpg" alt="ujságcikk.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>A „német vér tisztaságának védelméről” szóló törvény döntő mértékben az előbbi jogszabályra támaszkodott, és az előbbi definíció alapján meghatározott zsidóságot igyekezett leválasztani a német társadalomról. 1935. szeptember 15-e után Németországban a nem-zsidóknak tilos volt zsidó férjet vagy feleséget választani, egyúttal pedig házasságon kívüli viszonyban sem élhettek egymással; az ilyen felek szexuális viszonyát mint „fajgyalázást” szigorúan megtorolták. Ezzel együtt a zsidók nem tarthattak 45 év alatti német cselédeket, nem használhatták a német jelképeket, és – a novemberi kiegészítés értelmében – 1935. december 31-én elvesztették állami hivatalaikat is.</p>
<p>A szeptemberben meghozott törvények tehát csak a kezdetét jelentették annak a szörnyű korszaknak, mely során a zsidó kisebbséget megfosztották életlehetőségeitől, majd pedig kiirtásra ítélték; 1943-ig a náci vezetés 13 alkalommal toldott kiegészítéseket a nürnbergi szégyenteljes törvényekhez, melyek következtében a zsidóság szó szerint pária sorba került.</p>
<p>A kitaszítottságtól már csak egyetlen lépés vezetett a deportálási tervekig, hogy aztán a náci vezetők az 1942-es wannsee-i konferencián végül a „végső megoldás” – vagyis a fizikai megsemmisítés – borzalmai mellett tegyék le voksukat.</p>
<p>A nürnbergi törvények tehát nem csak azért voltak rettenetesek, mert súlyosan diszkriminálták az ország bizonyos polgárait, hanem azért is, mert a bennük rejlő szörnyű logika végül elvezetett a deportálás, majd a népirtás gondolatáig. Hitler arra sarkallta a szövetséges és alárendelt államokat, hogy hasonló törvényeket léptessenek életbe. A német befolyás növekedése – különösen a második világháború évei alatt – egyet jelentett a nürnbergi törvények térhódításával, melyek így döntő szerepet játszottak a holokauszt borzalmaiban, több millió ember elpusztításában is.</p>
<p>A szörnyű következmények ismeretében talán meglepőnek hat, de a nürnbergi törvények a kihirdetés után nem keltettek komoly visszhangot; bár voltak, akik tiltakoztak ellene, a nagyhatalmak vezető politikusainak döntő többsége annyira le volt nyűgözve a hitleri Németország gazdasági növekedésétől és megerősödésétől, hogy a jogfosztó jogszabályoknak nem nyilvánítottak különösebb jelentőséget. Sajnos, a történelem később nem igazolta ezeket az optimista véleményeket.</p>
<p>Ugyanakkor az is igaz, hogy 1942-ig nem volt nyoma annak, hogy a III. Birodalom bármilyen antiszemita intézkedést követelt volna Magyarországtól. Ezzel szemben viszont a magyarországi törvények és rendeletek szigorúbban definiálták a „zsidó” fogalmát mint Németországban és kevesebb kivételt engedélyeztek. A nürnbergi törvények a negyedzsidókra semmilyen korlátozást sem tartalmaztak, a magyar törvények viszont igen. A nürnbergi törvények az elfogadható kitérés időpontját 1935-ben szabták meg, a magyar törvények viszont 1919-ben.. A nürnbergi törvények Hitlernek széles körben adtak lehetőséget arra hogy bárkit „árjásítson” és ő élt is ezzel a lehetőséggel, ezzel szemben Horthy csak igen korlátozott esetekben a törvény alóli hatály aló mentesíthetett, de nem „árjásíthatott”.</p>
<p>Ezeken túlmenően a magyar királyi honvédség bevezette a „zsidó vonatkozású” személy fogalmát azokra, akik ugyan nem estek a törvény hatálya alá, de egy nagyszülőjük, vagy házastársuk egy nagyszülője zsidó volt és számukra további korlátozásokat állított fel, például kizárta őket a vezérkari testületből.</p>
<p>A világ 1935-ben még nem ismerte fel, hogy a jogfosztottság hova vezethet. Akkor még tudomásul vették, hogy a III. Birodalom ilyen törvényeket hozott. Mindenki elfogadta, tudomásul vette azokat a szörnyű kifejezéseket, mint félzsidó, negyedzsidó, stb.</p>
<p>Jóval később ébredtek ennek a politikának a lényegére. Mindez a tévedés több millió embert ártatlan halálát jelentette, akik egy ideig németek, magyarok, lengyelek, stb- voltak, ám életük végén csupán zsidók, akiket el kellett pusztítani.</p>
<p>Azonban vannak olyanok, akik nem tanultak a történelemből. Magyarországon még most is írnak ilyeneket:</p>
<p>„Ez nem azt jelenti hogy minden zsidónak hatalmas IQ-ja van, de a többségüknek igen, főleg a hatalmon lévőknek. Ezt figyelembe kell venni, azzal együtt, hogy olyan dolgokról is tudomásuk van, amiket szándékosan nem osztanak meg a nemzsidókkal, például kiskapuk a törvényekben, illetve más dolgok, amik segítségével kib…nak a nemzsidókkal. Másrészről a GENETIKAI mentális retardáció nagyon magas a zsidó fajnál. A zsidóknak rengeteg génhibája van.A zsidók népük létszámához képest aránytalan számban szenvednek elmebetegségektől, a ritka fizikai betegségeik végtelen hosszú sora mellett.”</p>
<p>A <a target="_blank" href="http://www.memento70.hu">Memento70</a> összefogás azért is jött létre, hogy végre tanuljunk a történelemből.</p>
<p>Mert tisztán emlékezünk.</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F16%2Fa_xx_szazad_egyik_legszornyubb_napja_amikor_a_legrettenetesebb_kifejezesek_kerultek_egy_torveny_szov%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F16%2Fa_xx_szazad_egyik_legszornyubb_napja_amikor_a_legrettenetesebb_kifejezesek_kerultek_egy_torveny_szov%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F16%2Fa_xx_szazad_egyik_legszornyubb_napja_amikor_a_legrettenetesebb_kifejezesek_kerultek_egy_torveny_szov%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A XX. század egyik legszörnyűbb napja, amikor a legrettenetesebb kifejezések kerültek egy törvény szövegébe"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/09/16/a_xx_szazad_egyik_legszornyubb_napja_amikor_a_legrettenetesebb_kifejezesek_kerultek_egy_torveny_szov#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6702685" border="0" /></a><br /></p>
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/juden.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/09/12/szatmarnemeti_magyar_szinjatszas_es_szabadkay_jozsef_tragediaja
Szatmárnémeti magyar színjátszás és Szabadkay József tragédiája
2014-09-12T13:45:35+02:00
2014-09-12T13:45:35+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>„…egy ember, aki talán magyarabb volt a magyaroknál elismerésként megaláztatást és halált kapott felekezeti és vallási hovatartozása miatt."</p>
<p>Vannak párhuzamok</p>
<p>Kardos G. György a Jutalomjáték című művében írta meg a vidéki magyar színjátszás történetét egy keserédes regényben. Szinte semmiben nem különbözött a kulturális, közösségi élet az egykor volt Nagy-magyarország városaiban. Ahogy kardos G. is megírta: „Ezekben az években Bródy Géza leginkább a legitimisták társaságában forgott, de szoros kapcsolatot tartott fenn irredenta, revizionista körökkel is, s a kávéház ajtajára, a bádoglap mellé, mely a kéregetőket figyelmeztette: „Adományom a Charitasnál”, kiszögezte a „Nem. Nem. Soha” feliratú nemzetiszínű táblácskát is. A tekintélye olyannyira megnőtt, hogy őt bízták meg egy közös kirándulás szervezésével Bécsbe, aholis Langfelder Jenő patikussal együtt helyezték el a legitimisták koszorúját a kapucinusok sírboltjában nyugvó Erzsébet királyné szarkofágján. A koszorú szalagjára ezt íratták: „Felejthetetlen királynőnknek, királyhű magyarok.” A koszorúzás után este a Rathaus Kellerben schwechati sörök mellett még dacosan beledanolták a tányérhúst fogyasztó belvárosi polgárok fülébe, hogy: Bécs várában sír a német… A Szent László nevű MFRT gőzössel hajóztak vissza Bécsből, és amikor a hajó éjféltájt Pozsony alatt úszott a Dunán, felsorakoztak mind a fedélzeten, szemüket a megszállt magyar partokra meresztették, és kórusban kiáltozták a pislákoló pozsonyi fények felé: – Janó hu! Janó hu!…</p>
<p>Ezek szép napok voltak Bródy százados életében, e felejthetetlen napokra még Auschwitzban is sokat gondolt, mielőtt megérintette a tábor magasfeszültségű drótkerítését.”</p>
<p>1940 novemberében dr. Csóka László, Debrecen város főjegyzője és tiszteletbeli helyettes polgármestere lett Szatmárnémeti polgármestere. Dr. Pető Jenő Szombathelyen volt tanácselnök, 1940 novemberétől a Szatmárnémeti törvényszék elnöke.</p>
<p>A színtársulat jövőjének alakulását, illetve a színigazgató személyének kinevezését illetően már az első percektől jelen volt a politikai bizonytalanság. Igaz, hogy Mihályi Károly, az előző évadból itt maradt színigazgató mindent megtett, hogy a legjobb erőket vonultassa fel az általa tervezett János vitéz c. operett ünnepi évadnyitó előadására, a színügyi bizottság és a városi tanács részéről azonban visszatartó, elbizonytalanító üzenetek érkeztek, még akkor is, ha a szokásos szeptemberi évadkezdés veszélyben forgott. Egyelőre, Kolozsvárról, majd a Színház és Filmművészeti Kamarától és a minisztériumtól várnak utasításokat a színház vezetése ügyében.</p>
<p>Ennek a huzavonának az 1939. évi IV. törvénycikk betartásának hogyanja volt az oka. A törvény 11. paragrafusa kimondta: „Zsidó nem lehet színház igazgatója, művészeti titkára, dramaturgja vagy bármily névvel megjelölt oly alkalmazottja, aki a színház szellemi vagy művészeti irányát megszabja, a színház művészi személyzetének alkalmazásában vagy a színház művészeti ügyvitelében egyébként irányító befolyást gyakorol…” Szabadkay József a két világháború közötti nehéz idők egyik kiváló színházi szakembere és rátermett szervezője és sok zsidó származású művésztársa áldozata a törvénynek. A helyi és a magyar színházkultúra pedig nyögheti az újabb veszteségekből származó nyomorát.</p>
<p><img class="imgleft" style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/szatma%CC%81rne%CC%81meti1.jpg" alt="szatmárnémeti1.jpg" height="245" width="368" /></p>
<p>Szabadkay József Szabadkán született 1880. február 14-én. Apja Spitzer Adolf szabadkai kereskedő. Anyja Háhn Regina szabadkai hajadon. Rákosi Szidi Színiiskoláját végezte. Nagy érdemei voltak a romániai - különös tekintettel a szatmárnémeti - magyar színjátszás életbetartásában a két világháború között.</p>
<p>Szabadkay József 1904-ben már Szatmármémetiben játszik Krémer Sándor társulatában.</p>
<p>Kisebb kitérő után Szabadkay József 1919-1920. évadban, mint színházigazgató és rendező tér vissza szeretett Szatmárnémetijébe. Krémer Sándor halála után, amikor feleségül vette az özvegyet, az igazgatósághoz szükséges színházi felszereléseket is megkapta. Így lett Szabadkay József színigazgató.</p>
<p>Szabadkay 1920. június 22-én megjelent a szatmárnémeti városi tanács hivatalos ülésén és javaslatokat tett a színház belső terének átalakítására. A terv szerint kihordják az összes székeket, és az alig nagyobb, mint kétszáz férőhelyes földszinten új korszerű széksorokat helyeznek el, ami lényegesen megnövelte a tér befogadó képességét. A zenekari árkot szinte teljesen betolják a színpad alá. Ezzel 85-90 új ülőhellyel növeli a földszínt befogadó képességét. Az átalakítással járó 100.000 korona költséget Szabadkay József igazgató vállalta magára, azzal a feltétellel, hogy három évre biztosítják számára díjtalanul a színház bérlését.</p>
<p>Molnár Ferenc: A hattyú című darabjának a bemutatójáról Szatmári Hírlap 1922. április 4.: "Az előadás összevágó, sikeres és derekas munka eredménye mi Szabadkay ügyes rendezésének érdeme... Jácint atya szerepét ragyogóan teljesítette a fiatal Szabados Árpád, akinek fejlődését, komolyságát, elmélyültségét szeretettel állapítjuk meg. Kéz ízben ragadta nyíltszíni tapsra a közönséget.. Kecskés Ila hatásos és meglepő jelenség volt a Hercegleány szerepében. A második felvonás nagyjelenete után sokáig tapsolták.. Elismeréssel adózunk Váradynak. Kellemes orgánuma van, a dacos és megbántott nevelő szerepében fájdalmasan emberit mutatott be.. A Trónörökös szerepében Deésy Jenő játszott. Ez az ember operettben bámulatosan táncol, emitt pedig a komoly művészet szolgálatában áll és mindkettőt egyforma szeretettel, odaadással és tehetséggel műveli, minden elismerésünkre érdemes.. Torday Etelnek nagyon jó estélye volt, igen helyes érzékkel hajlította a Hercegnő alakját, percekig tartotta derültségben a közönséget. Jó partner volt a kellemes humorú Szabóné és Rajnay. Kellemes jelenség volt a Krémer - Péchy páros. A közönség kitűnően szórakozott."</p>
<p>"Shakespeare: Otelló, dráma: "Nagyon szép teltház gyönyörködött az előadásban és Fekete Mihály második vendégjátékában. Fekete Mihály egészen új felfogásban hozta Otellót. Az ő Otellója nem régi vágású Shakespeare- i alak. Ez az Otelló a huszadik századi neuraszténiás és idegéletet élő ember. Az alakítás felfogása addig, amíg nem érintkezik a történelmi háttérrel jogos, és pláne jogos akkor, ha a közönségnek tetszik."</p>
<p>A Szabadkay vezette szatmárnémeti társulat egyike Erdély legjobbjainak. Az igazgató nem csak az épületre, de az előadások kivitelezésére is sokat áldozott.</p>
<p>1925-26-ban, mint rendezőt dolgozik Szatmárnémetiben a közben Szendrey Mihály vezetése alá került társulatban. Főleg operetteket rendezett, mint: Fall Leó: Pompadur, Strauss: Bőregér, Andrau: Baba, Vincze Zsigmond: Anna bál stb.</p>
<p>Majd tízévnyi kihagyás után, az 1932 - 1933. színi évadban ismét engedélyt kapott a fáradhatatlan Szabadkay József, a szatmári színi kerület megszervezésére, irányítására, így lett ismét szatmárnémeti színház igazgatója és főrendezője. Az ő vezetése alatt Erdély talán legjobb színészeit gyűjtötte ebbe a társulatba. Mihályi Károly erről így ír: "(.) Szabadkay József és rendkívül népszerű felesége (néhai Krémer Sándor igazgató özvegye - szerk.) hűségesen őrizték a vidéki színházak becsületes hagyományait. Szabadkaynál pontos volt a gázsi. Soha színésznek nagyobb ok nélkül nem kellett elmennie a társulattól. És a Szabadkay társulatnál megmaradt a jutalomjáték."</p>
<p><img class="imgleft" style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/Szabadkay_Jo%CC%81zsef-Bermann_Irma.jpg" alt="Szabadkay_József-Bermann_Irma.jpg" /></p>
<p>"Étlapos színészeknek is hívták a Szabadkay társulatának tagjait. Sok színészt és színésznő azzal szerződtetet le, hogy kiterítette előtte egy-két szatmári étterem étlapját. Harminc lejért ebédet, vacsorát kaphatsz a legjobb étteremben, lakás is olcsó, sehol olyan jó nem tudsz kijönni a fizetésből, nem tudsz úgy ruházkodni, mint Szatmáron. Kapsz ruhára való szövetet hitelbe a Schawrtz és Lebovitsnál, majd levonjuk a fizetésből, részletre."</p>
<p>Mindent vissza!</p>
<p>Az I. (1938. 11. 02.) illetve majd a II. bécsi döntés (1940. 08. 30.) értelmében Erdély és felvidék egy részét visszacsatolták a közel húsz évvel korábbi állapotoknak megfelelően az anyaországhoz, Magyarországhoz. Romániától 43 492 négyzetkilométernyi területen közel másfélmillió magyar ember került a magyar törvénykezések rendelkezési jogköre alá.</p>
<p>Lehetett ennek örülni, de aztán minden megváltozott: megjelentek a zsidótörvények, aminek eredményeképpen nem csak igazgató, vezető beosztású személy, de egyszerű színész sem lehetett zsidó, vagy részben izraelita hitvallású felmenőkkel rendelkező illető sem.</p>
<p>A megélhetés elvesztése csupán a kezdet volt.</p>
<p>1944-ben az április 25-én Szatmárnémetiben megtartott értekezleten Endre László belügyi államtitkár kiadta a rendeleteket az észak-erdélyi zsidók deportálására.Május 3-án megkezdik a gettózást Szatmárnémetiben, Nagybányán és Mátészalkán. Három nap leforgása alatt ez a művelet befejeződött. A gettóban 18900 zsidót zsúfoltak össze, a szatmárnémetieken kívül 2200 nagykárolyit, illetve a Szatmár megyei községek zsidóságát.</p>
<p>Szatmárnémetiből 6 szerelvény indult Auschwitzba(átlagosan 3300 személlyel). A szerelvények május 19,22,26,29,30-án és június 1-én indultak, összesen 18863 deportáltal. A hat vonat visszatérés nélküli útja Birkenau és Auschwitz haláltáboraiba vezetett.</p>
<p>Szabadkay Józsefről így ír mostohaunokája Krémer Csaba:</p>
<p>"Szabadkay Józsefet a német megszállás után a vidéki zsidóság deportálásakor hívták be munkaszolgálatra. Ő felvette hófehér frakkját, feltűzte kitüntetéseit, így ment a gettóba, majd a vagonba. Túlélők mesélték, hogy a vagon sarkába leült, nem evett, nem ivott semmit. Napok múlva holtan hozták ki onnét. Édesapám ekkor döbben rá arra, hogy mekkora felelősség terhel bennünket, hiszen egy ember, aki talán magyarabb volt a magyaroknál elismerésként megaláztatást és halált kapott felekezeti és vallási hovatartozása miatt."</p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F12%2Fszatmarnemeti_magyar_szinjatszas_es_szabadkay_jozsef_tragediaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F12%2Fszatmarnemeti_magyar_szinjatszas_es_szabadkay_jozsef_tragediaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F12%2Fszatmarnemeti_magyar_szinjatszas_es_szabadkay_jozsef_tragediaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Szatmárnémeti magyar színjátszás és Szabadkay József tragédiája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/09/12/szatmarnemeti_magyar_szinjatszas_es_szabadkay_jozsef_tragediaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6692099" border="0" /></a><br /></p>
Szatmárnémeti
Szabadkay_József
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/szatma%CC%81rne%CC%81meti1.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/09/11/akit_szarmazasa_es_politikai_gondolkodasa_miatt_is_uldoztek_revesz_bela
Akit származása és politikai gondolkodása miatt is üldöztek – Révész Béla
2014-09-11T11:24:40+02:00
2014-09-11T11:24:40+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>Ady Endre jó barátja volt, s Ady halála után regényes kötetekben megírta a nagy költő és Léda szerelmét.</p>
<p><img class="imgleft" style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/ady_endre_irta_revesz_bela_hub1.jpg" alt="ady_endre_irta_revesz_bela_hub1.jpg" height="327" width="285" /></p>
<p>De mindezek mellett Révész Béla író is volt, szerkesztő is volt, aki számos későbbi író, költő pályáját indította el.</p>
<p>Révész Béla azonban valójában a magyar szocialista elbeszélő próza előharcosa volt, a munkásábrázolás kísérletezője, egy időben a proletárnyomor naturalista ábrázolója, majd a proletárindulatok expresszionista kifejezője. Komoly, gyakran komor hangú örök kísérletező, ösztönző, útmutató. Hatása még Kassák Lajoson és Szabó Dezsőn is kimutatható. Ady pedig nemcsak jó barátja volt, hanem nagyra is becsülte íróművészetét.</p>
<p>Esztergomban született a kiegyezés évében egy jellegzetes zsidó kispolgári családban. Ő már úgy nevelkedett fel, mint egy teljes jogú polgár. Azonban későbbi sorsát jelentősen befolyásolta, hogy eleinte nem származása, hanem szociális helyzete miatt különböztetik meg. Mindig a szegénység közelében élt, ez vezette a nála is szegényebbek felé. Ugyanakkor azt is tudta, hogy ebből a helyzetből csak akkor tud eredményesen kitörni, ha szívósan tanul. Esztergom neki is kicsinek bizonyult, így került Budapestre, azonban nem állt meg a fővárosnál, tanulmányai után éveket töltött Berlinben és Párizsban. A XX. század legelején, közel harminc évesen tért vissza.</p>
<p>Színházi kísérlete, az Új Színpad nevű vállalkozása komoly hatással van az akkori modern színházi törekvésekre. Nézeteinek, politikai megfontolásának köszönhetően 1906-tól kezdve azután a Népszava munkatársa, majd évtizedeken át irodalmi rovatvezetője lesz. A kor nagy irodalmi szerkesztői közé lehetett őt sorolni, Osvát Ernő és Mikes Lajos mellett. Révész Béla egyszerre nézte a tehetséget és a meggyőződést is. Szerkesztőként és a költő barátjaként ő teremtette meg a történelmi jelentőségű kapcsolatot Ady Endre és a Népszava között.</p>
<p>Révész Béla volt az is, aki másodmagával létrehozza a Renaissance című folyóiratot, amely a legmodernebb irodalmi törekvéseknek ad teret; itt jelentek meg először Kassák Lajos szabad versei is.</p>
<p><img class="imgleft" style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/revesz_bela_ady_leda%20(1)%20(486x640).jpg" alt="revesz_bela_ady_leda (1) (486x640).jpg" height="351" width="267" /></p>
<p>Amikor 1910-ben Szegény ember dolga... címmel megjelent az első novelláskötete, úgy vették tudomásul, mint a naturalista irodalom jelentékeny eredményét. A proletariátus világa végre igazán művészi ábrázolót talált. 1914-ben megjelent első regénye is, a Vonagló falvak. Ebben a kivándorlás miatt férfiak nélkül maradt falu asszonyainak szereleméhségéről van szó. Egyszerre komoran társadalomkritikai és komoran erotikus regény. Révész Béla novelláiban is erőteljesen van jelen a testi szerelem. Ugyanúgy indulataiban mutatja be a proletárt, mint ebben az időben az induló Móricz Zsigmond a parasztságot. Révész Béla olyan dolgokról írt, ami foglalkoztatta a magyar társadalmat, ami a mindennapokat át és átszőtte, ám erről akkoriban (sem) lehetett beszélni.</p>
<p>Mint a Népszava irodalmi szerkesztője, 1907-ben megindította a lap Olvasótár című irodalmi mellékletét, hogy a munkásolvasókat minél szélesebb körben szoktassa az igazi irodalom olvasására.</p>
<p>Egyes vélemények szerint a Monarchia, illetve a történelmi Magyarország összeomlása az itt élő zsidóságnak közel olyan tragédiát jelentett, mint az I. században az ókor zsidóságának Jeruzsálem pusztulása. Amennyiben az életlehetőségek általános romlására, az őket körülvevő, egyre ellenségesebb légkörre gondolunk, érthetőbbé válik a párhuzam. Most akár ne is említsük azokat az eseményeket, törvényhozási intézkedéseket, amelyeket a Holokauszt korai „nyitányaként” szoktak emlegetni. A társadalmi következmények egyike volt az 1914-ig gyarapodó zsidó származású közép- és kispolgárság tömeges elszegényedése. Az apákat követő fiatal nemzedék többsége számára nem adódott más lehetőség, mint munkássá válni. Az első generációs proletárok, miközben megélték társadalmi státuszuk romlását, még emlékeztek gyerekkoruk jobb pillanataira. Tudták, hogy mit vesztettek félbe maradt tanulmányaikkal, s naponta kellett elszenvedniük az intézményes antiszemitizmusból adódó kirekesztéseket. Mindez a legérzékenyebbekben, a legértelmesebbekben a lázadás energiáit kezdte felhalmozni.</p>
<p>Így nem maradhatott más, mint a baloldali mozgalmakban való részvétel.</p>
<p>Révész Béla 1919-ben az Új Idők szerkesztője, majd a Tanácsköztársaság alatt tagja az Írói Direktóriumnak, amely az irodalom ügyeit intézte.</p>
<p><img class="imgleft" style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/revesz_bela_nagy.jpg" alt="revesz_bela_nagy.jpg" height="414" width="292" /></p>
<p>Szocialista meggyőződése mellett már akkor hirdette Ady költői nagyságát, amikor az iskolákból még kicsapták, aki Adyt olvasott. Egy még meg nem jelent önéletrajzban is szerepel: „Édesanyám bátyját 1928-ban eltanácsolták az Árpád Gimnáziumból, mert az önképzőkörben lelkesen méltatta Ady költészetét. A döntés után, noha próbálkozhatott volna másutt, abbahagyta iskolai tanulmányait, textilvésnöknek tanult, és állást kapott abban a gyárban, ahol édesapja is dolgozott.”</p>
<p>Egy betegség miatt korán elveszítette hallását, így csak az írás ad vigaszt a számára. De ez az írás a fokozódó szomorúság kifejezése. A kor Magyarországán egyre többen nélkülöznek, így Révész Béla is ezt akarja megörökíteni. A munkásmozgalom szépirodalmának jelentékeny darabja ez időben (1923) írt, de méltatlanul elfelejtett regénye, az Egyedül mindenkivel. Ezt követte Proletárok című novelláskötete, majd önéletrajzi elemekkel teljes végső regénye, az Esztergomi lélek (1934).</p>
<p>Ezek között írja híres könyveit Adyról és Lédáról, s közli Ady és Léda levelezését. Ezekből állt össze idővel A teljes Ady-Léda regény. Ez a műve megjelenése idején bestseller volt. Révész Béla a jó barát szemével látta a költő szerelmének virágzását és hervadását. De mindenképpen sajátságos, hogy egy jelentékeny író talán legkevésbé jelentékeny művével arat igazi irodalmi sikert.</p>
<p>A Nyugatban is megjelentek részletek a könyvből már 1932-ben. Ady Endrében mintha saját magát is megírta volna Révész Béla. Sorsa hasonló lett, a kitörni vágyás, a tenni akarással párosult.</p>
<p>„A diák megemberesedve magaslik ki a társai közül, húzódnék, de vezérkednie kell a borosasztalok mellett.</p>
<p>Az önképzőkörben hallgatja a verset és gúnnyal támad, bírál.</p>
<p>A gúnnyal támad... amit valahonnan a messziségből a garabonciás ősök valamelyikétől hozott magával és passzív lényének ez az agresszívitása már mozdítja a tagadást, mely meg fogja fordítani a magyar líra arculatát.</p>
<p>Firtatja, csúfolja, bírálja a nagy diák az önképzőkörben a verset, mert már érzi a verset, írja is azokat, ágáló igyekezettel, a gyér vinkó tartalmatlan, de elragadó mámorával.</p>
<p>Tétovázik a gyerek-diák a rigmusokkal és a zilahi poéták fölött, Ady Endre Reviczky Gyulát olvassa.</p>
<p>Az érettségi aztán fölszakítja a határokat, szabad iramlás az ifjúé, akit tanulni küldenek Budapestre, Temesvárra, Debrecenbe, ám megzaklatott, másképpen studirozó, több életet sejtő valaki a jurátus, akinek első kéziratai megjelennek a debreceni lapokban és a betűk tivornyája mellől senki többé elverni nem fogja.</p>
<p>Ady Endre beszegődik ujságírónak a debreceni ujsághoz, édesanyjának, apjának nagy bánatára, sőt tiltakozására.</p>
<p>Két vallomással Ady Endre megokolja az elhatározását és ezek az ujságközlemények akármennyire ifjonti hevületűek, pompás nagyzolásukból kimenteni lehet a dokumentumokat, amelyek rávallanak Ady lelkületére, süldő korától, változatlanul haláláig.</p>
<p>Lajos öccséhez nyílt levelet ír, kérve őt, hogy nyugtassa meg szüleit és ebben az írásában írja le először önmagáról Ady Endre a hitet, hogy az ő sorsa elrendeltetett:</p>
<p>- A magamfajta tévelygő lelkek nem egykönnyen szoktak megtérni. Vadul rohannak, nincs akadály, mely útjaikon megállítsa őket... Nem az akarat a vezetőjük, én azt hiszem: a végzet...</p>
<p>A huszonnégyéves Ady Endre találja meg a nehéz summázást eljövendő éveiről és ebben a tanulmányunkban rá fogunk mutatni arra, hogy a komor tudatosság végigkíséri Ady Endre alakuló életét a megszárnyalásig, amikor már vers lesz a fekete jelzőből.”</p>
<p>Egy idő után az üldöztetés már a mindennapjaiban is érezhető volt. Az idősödő hallását vesztett zsidó ember, aki ráadásul rendíthetetlen szocialista volt semmilyen munkára nem számíthatott, írásai már alig-alig jelennek meg.</p>
<p>Baloldali nézetei miatt is úgy érezte, nem maradhat semmiféle valódi, sem pedig „csak” szellemiségében létező gettóban. Ha magára gondolt, sokkal inkább gondolta magát a szegénység ellen, az elnyomás ellen küzdő alkotónak, mint zsidónak.</p>
<p>Azonban a történelem azt mutatta meg, hogy bármit is gondolt magáról, bármit is tett ennek érdekében, neki sem lehet más a sorsa, mint a többieknek, hiszen zsidó volt. 1944-ben pedig a fasiszták elhurcolták otthonából. Még csak azt sem lehet tudni, melyik német haláltáborban és mikor is fejezte be életét.</p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F11%2Fakit_szarmazasa_es_politikai_gondolkodasa_miatt_is_uldoztek_revesz_bela%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F11%2Fakit_szarmazasa_es_politikai_gondolkodasa_miatt_is_uldoztek_revesz_bela%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F11%2Fakit_szarmazasa_es_politikai_gondolkodasa_miatt_is_uldoztek_revesz_bela%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Akit származása és politikai gondolkodása miatt is üldöztek – Révész Béla"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/09/11/akit_szarmazasa_es_politikai_gondolkodasa_miatt_is_uldoztek_revesz_bela#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6688307" border="0" /></a><br /></p>
holokauszt
Révész_Béla
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/ady_endre_irta_revesz_bela_hub1.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/09/10/tudor_vidor_hapci_kuka_es_a_tobbiek_nevadoja_lakner_artur
Tudor, Vidor, Hapci, Kuka és a többiek névadója – Lakner Artúr
2014-09-10T09:53:33+02:00
2014-09-10T09:53:33+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>„Milyen jó lenne, ha az élet is olyan volna, mint a fekete palatábla az iskolában: ami velünk történik, azt mind krétával írná fel valami titkos kéz, és amikor visszatekintünk a múltra, egyszerűen letörölhetnénk azt, ami nem sikerült.”</p>
<p><img class="imgleft" style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/200px-Lakner_Artur.jpg" alt="200px-Lakner_Artur.jpg" /></p>
<p>Jellegzetes XIX-XX. századi zsidó sors volt az övé. Lakner Jakab foltozósuszter és Krausz Róza fiaként született Zólyomban. Nagy családba született, hiszen összesen 14-en voltak testvérek, akikből 10-en maradtak életben. Neki is csak a főváros jelentette a jövőt, azt gondolta, neki ott a helye. Egy ideig így is volt.</p>
<p style="text-align: left;">A fiatal Lakner Artúr az első világháborúban a fronton szolgált, mert magyar volt. Védte a hazáját, azt a szellemiséget, ami az akkori Magyarországot jellemezte, hiszen ez volt a hazája, ez az ország tette őt teljes jogú magyar állampolgárnak.</p>
<p>A háború után Lakner Artúrt is elsodorta a művészet, a kultúra. Először a filmkészítéssel próbálkozott, 1919-ben a Corvin filmgyár dramaturgja volt. A némafilmek korában ő készítette el Charlie Chaplin, Harold Lloyd, Buster Keaton filmjeinek magyar nyelvű feliratait, amivel nagy sikereket ért el.</p>
<p>1926-ban átvette a Royal Apollo filmszínház vezetését és 1937-ig mind a Royal Apollo, mind a hozzá tartozó 7 premiermozi igazgatója volt. Írt színdarabokat is, azonban ő volt az, aki elsőként ismerte fel Magyarországon, hogy a gyerekek is igényes kultúrafogyasztók.</p>
<p>Zenés gyermekszíndarabjai főleg a Vígszínházban kerültek bemutatásra, ahol 1930-1938 között tartott állandó gyermekelőadásokat. Édes Mostoha című gyermek operettjéből 1935-ben filmet írt. 1935. november 3-án a Magyar Mozgóképszínházi és Filmipari Tisztviselők Országos Szövetségének társelnöke lett.</p>
<p>Létrehozta gyermekszínházát, amivel sikerült bevonulnia a magyar kultúra történelmébe.</p>
<p>A Gyermekszínház története az 1920-as évekre nyúlik vissza. Lakner Artúr ekkor ébredt rá arra, hogy a gyerekek személyiségfejlődésére milyen rossz hatással vannak azok a filmek és gyermekelőadások, amelyeket nekik szánnak a felnőttek. Ne a harc, a durvaság, a kegyetlenség és az erőszak legyen a modell számukra, hanem olyan helyzeteket kell megmutatni nekik, amelyekben ők maguk élnek, amelyekkel nap, mint nap találkozhatnak. A gyermekeknek nem ijesztő rémtörténetekre, hanem saját életükből vett epizódok, események bemutatására van szükségük, a szeretet, a barátság és önzetlenség fogalmainak megismerése jegyében.</p>
<p><img class="imgleft" style="margin-right: 5px;" src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/t%C3%A1bla.jpg" alt="tábla.jpg" />Miután mozi vezetőként is dolgozott, kiállt hát a filmek szünetében a közönség elé, s játszott a gyerekekkel. Egyszer kihívta a színpadra 3 éves kisebbik lányát, kérdezett tőle valamit, ő hangosan válaszolt, sikere volt. Másnap már kitalálták, miről fognak beszélgetni. Azután már ezeknek a kis konferanszoknak elmaradhatatlan társa lett a Kisinas - Lakner Noémi. Szerepét később Ruttkai Éva vette át. Később ezekből a függöny előtti beszélgetésekből megírt párbeszédek, majd jelenetek, végül színdarabok lettek, összesen tizenkilenc. Köztük olyan nemzetközi sikerek, mint az Édes mostoha.</p>
<p>A Gyermekszínház otthona volt többek közt a Vígszínház, a Vidám Színpad, a Fővárosi Operettszínház, és a Goldmark terem.</p>
<p>1935 novemberében a Magyar Film Iroda műtermében elkezdték az első magyar szinkron elkészítését és az alkotók ki mást kértek fel dramaturgnak, mint Lakner Artúrt, aki már a némafilmek felirataival lett híres a szakmában. Az ő feladata volt, hogy a Négy és fél muskétás című film német szövegét magyarra igazítsa át.</p>
<p>A Hófehérke című Walt Disney-filmben a hét törpe neveit Tudor, Vidor, Morgó, Szende, Szundi, Hapci és Kuka ő találta ki. Ma talán senki sem tudja, hogy a neves színházcsináló, pedagógus volt az, aki elnevezte a törpéket.</p>
<p>A Fészek Klub termeiben is állandóan megtalálhatták, olyannyira, hogy örökös tagja lett a magyar művészek otthonának.</p>
<p>Azonban sikerei, pedagógusi munkája ellenére Lakner Artúr sem lett megbecsült magyar állampolgár, előbb zsidó származású, majd zsidó fajú, végül zsidó lett belőle. Hazája törvényhozása tette ezt vele, hazája tagadta meg őt. Hiába addig végzett munkája, hiába pedagógusi eredményei, hiába sikeres színházvezetői tevékenysége. Talán egykori Gyermekszínháza nézőinek a szülei is egyetértettek a megszorító, végül őt halálra ítélő törvényekkel.</p>
<p>1944-ben a származása miatt behívót kapott a Rökk Szilárd utcai gyűjtőtáborba. Kísérletet tett arra több alkalommal, hogy megússza, hiszen tisztában volt vele, mi lesz a sorsa. Megkeresett mindenkit, akit csak tudott, de jó barátai nem tudtak, nem akartak segíteni rajta.</p>
<p>Az utolsó hír Kecskemétről érkezett róla, amikor a marhavagonba való beszállásra vártak a pályaudvaron és ott is a sínek mellett az időt kihasználva, az elhurcolásra váró gyerekeknek játszott, mint akár Roberto Benigni Az élet szép című filmjében. Ezután Németországba hurcolták és ott nyoma veszett.</p>
<p>Számos később nagy pályát befutó színész köszönhette neki a felfedezést, a gondoskodást. A teljesség igénye nélkül „Lakner-gyerekek” voltak: Ruttkai Éva, Kishegyi Árpád, Lakatos Gabriella, Pataki Ferenc, Rónai András, Ferrari Violetta, Szombathelyi Blanka, Váradi Kató és Zsolnai Hédi.</p>
<p>A felszabadulás pillanatában nagyobbik lánya, Lakner Lívia szervezte újjá a Gyermekszínházat.</p>
<p>A <a target="_blank" href="http://memento70.hu/">Memento70 </a>összefogás nem felejti el Lakner Artúrt, a Lakner féle Gyermekszínházat, a magyar kultúrát.</p>
<p>Mert tisztán emlékezünk.</p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F10%2Ftudor_vidor_hapci_kuka_es_a_tobbiek_nevadoja_lakner_artur%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F10%2Ftudor_vidor_hapci_kuka_es_a_tobbiek_nevadoja_lakner_artur%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F10%2Ftudor_vidor_hapci_kuka_es_a_tobbiek_nevadoja_lakner_artur%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Tudor, Vidor, Hapci, Kuka és a többiek névadója – Lakner Artúr"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/09/10/tudor_vidor_hapci_kuka_es_a_tobbiek_nevadoja_lakner_artur#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6681597" border="0" /></a><br /></p>
Lakner_Artúr
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/200px-Lakner_Artur.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/09/08/edes_erdely_itt_vagyunk_erted_elunk_es_halunk_467
Édes Erdély itt vagyunk! / Érted élünk és halunk!
2014-09-08T10:26:02+02:00
2014-09-08T10:26:02+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>Kisebbség a kisebbségben</p>
<p>1940. szeptember 5-én, a II. bécsi döntés értelmében Észak-Erdély ismételten Magyarország része lett.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/e%CC%81-erde%CC%81ly1.jpg" alt="é-erdély1.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>Észak-Erdély magyar lakossága, valamint a magát túlnyomórészt magyar anyanyelvűnek és kultúrájúnak valló zsidóság is valóságos örömmámorban értesült Ciano olasz és Ribbentrop német külügyminiszter döntőbíráskodásáról, amelyet Magyarország és Románia egyaránt elfogadott. A „második bécsi döntés” nyomán, 1940. augusztus 30-án a „trianoni értelemben vett” Erdély északi és keleti, 43 591 km2 területű része (kevesebb, mint a fele) visszatért Magyarországhoz.</p>
<p>Az ott élő magyar értelmiség sajátos helyzetben élt addig, hiszen kisebbségiként éltek Romániában, mely kisebbségi létet egyfajta küldetésnek is tekintették.</p>
<p>Makkai Sándor szerint: „Az erdélyi magyar szellem arra van hivatva, hogy kicsiny lehetőségek között, nagy erőfeszítéssel egyetemesen emberi szellemmé legyen. Erdély legkiválóbb fiai mindig érezték, hogy olyan magaslatokra kell emelkedniök és emelniök népüket, honnan ők is megláthassák a nyugati kultúra palotáinak és bástyáinak ormait, de őket is megláthassák onnan azok, akik az emberi szellem haladásának határvonalát figyelik”; s „az lenne a kívánatos, ha erdélyi magyar szellemről csak azért lehetne és kellene külön beszélni az egyetemes magyar szellemiségen belül, hogy ezzel a névvel az egészséges, életrevaló és modern magyar szellem mintaképét jelölhessék meg”</p>
<p>A magyar bevonulás után 2 nappal ünneplhette az egyik legjobb erdélyi író, Karácsony Benő is az 52. születésnapját. Egy később keletkezett gondolata már azt is megmutatja, hogy nem biztos, hogy annak idején érdemes volt annyira is örülni annak, hogy újból Magyarországon élhettek és alkothattak.</p>
<p>„A sorsnak (...) nyilván káröröme telik benne, hogy megajándékozhat bennünket ilyen Vitézjancsikkal és Vakondlikakkal. Próbára akarja tenni a türelmünket. Ha az ember körülnéz egy kicsit, bőven talál ilyen jellemtörpéket. Amikor az állam rájuk varr valami címet, a zsiráf sem hordhatná magasabban a fejét, mint ők. De nézd meg, hogy összeomlik a sok vitézjancsi, ha az állam visszaveszi tőlük kölcsönadott tekintélyét. Léket kapnak, és kimegy belőlük a levegő, mint a marhahólyagból. Olyan szánalmasak, hogy az ember elfelejt beléjük rúgni.”</p>
<p>1888-ban Gyulafehérváron született Klärmann Bernátként, jeles magyar íróként és ügyvédként is dolgozott, mint Karácsony Benő, ám végül zsidóként, Klärmann Bernátként halt meg egy koncentrációs táborban.</p>
<p>Karácsony Benőről a Nyugat is írt, 1937. 11. számában, egyik legjobb regényéről, a Pjotruskáról, Kardos lászló:</p>
<p>Karácsony Benő regénye - Révai</p>
<p>A félreértett vidéki talentum, a kisvárosban kallódó tehetséges újságíró egyike a leggyakrabban megrajzolt regényfiguráknak a század magyar regényirodalmában. Nemcsak azért van ez így, mert egész csapat regényírónk vidéki riportersorból cseperedett föl és legzamatosabb élményei éppen a hajdani redakció pecsétes íróasztalához kapcsolódtak, hanem - s talán még inkább - azért is, mert egy-egy nyugtalan fiatal újságíró és a tunyább vidéki társadalom ellentétében jelképesen ott zajlik a haladás és a maradiság, a forradalom és a reakció, az ifjúság és az öregség, a «nyugat» és «kelet», egyéniség és kollektivitás - s még egy néhány ilyen fogalompár örökizgalmas csitíthatatlan harca.</p>
<p>Karácsony Benő Pjotruskája az ismerős - és írói szempontból éppen ezért igen kényes - témát elfogulatlan bátorsággal, magabízó kedvvel formálja újra. Jókedvűen lábolja meg a közhelyek tócsáit, nem feszeng gátlásosan nagyon is provinciális panoptikumának nagyon is markánsan kikészített figurái között. Ez az író hisz magában és ez a hit impozánsan biztossá teszi a járását. Tehetségébe vetett hite nem is alaptalan. Nyelvében ösztönös erő van, amely kincset és salakot lüktetve sodor előre, - alakjai, ha egy-egy jellemvonásuk elefántkórosan túl is fejlődött, mégis csak élnek, - bőven bugyborékoló ötletei közt sok az egészséges, pattanó.</p>
<p>A regény első taktusai egyébként félrevezetnek. Karikatúrás, bohózatos képekben indul meg a kisvárosi élet ügyes hangosfilmje, s az olvasó helybenhagyólag emlékszik vissza a borítéklap reklámcikkére, amely az írót mint az egyetlen erdélyi humoristát konferálja be. A történet azonban hamarosan elkomorodik, a szereplők mosolya megritkul, vagy eszelősen odafagy a furcsa szájakra. A Pjotruska végül is nyomasztó olvasmány. De hogy «nyomasztani» tud, az már maga is bizonyíték affelől, hogy nem tehetségtelen írás. Ami visszhangot ver bennünk, ami hangulatot kavar idegeinken, az mind az egyénnek szól, az egyes és kivételes embernek. Ez a regény keresztül-kasul individualista. Így hát «elmaradt korától» vagy - ki tudja - «megelőzte korát.» Annyi biztos, hogy ezt az írót semmi divatos kollektivista frázis meg nem indítja. Az élet legtöményebb változatát, formáját az egyénben érzékelte-élte meg és ezt az élményét nem hajlandó megtagadni.</p>
<p>Hogy a regényírás technikájában még fejlődnie kell, az kétségtelen. Nem szabad oly szenvedéllyel megvésni egy-egy alakját, mert az ilyen túlábrázolt figura rendszerint eltorzul. (Mint például az elcsapott fogalmazó.) Ötletességét sem szabad olyan sűrűn dokumentálnia: ritkábban süljön ki az elektromos töltés, de átütőbb szikrákban. A gáttalanul áradó, hordalékos nyelvet pedig egy stilisztikai szkepszis jótékony szűrőjén kell áteresztenie.</p>
<p>Amikor ez a kritika megjelent, akkor Karácsony Benő már ismert és elismert szerzője volt az erdélyi magyar kultúrának, a magyar kultúrának. Színdarabjai a kolozsvári színházban, tárcái, novellái az Erdélyi Helikonban és a budapesti Napkeletben voltak hallhatók, láthatók. Karácsonynak ügyvédi praxisa biztosította, hogy az írásra ne kenyérkeresetként kelljen tekintenie. Az írótársak szerették humanizmusáért, humorárért, rábízták számos közös ügyük intézését.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/kara%CC%81csonybeno%CC%8B.jpg" alt="karácsonybenő.jpg" class="imgnotext" height="372" width="270" /></p>
<p>Németh László így írt róla: "Egészen társtalan a magyar irodalomban ez a szeszélyesen csapkodó, zilált, mindig váratlan fordulatos hang, a gunyorosságnak, az egykettőre könnyekig szökő megindulásnak, az intuitív sziporkázásnak ez az állandó egzaltáltsága, amely akarva, nem akarva elragadja az embert."</p>
<p>Természetesen a történelem megint megtörte ezt a kellemes, polgári karriert, ezt a komoly tudást, amit Karácsony Benő felhalmozott. A kisebbségi létből, amit Romániában kellett átélnie, ismételten kisebbségivé vált, hiszen ő már csak egy zsidó ember, egy zsidó író volt régi-új hazájában. Mint annyi más sorstársa, neki sem maradt semmi, hiszen először mint ügyvéd nem dolgozhatott tovább, végül már íróként sem jelenhetett meg.</p>
<p>Weinberger Mózes, kolozsvári főrabbi tanácsolta neki, hogy szakítson a magyar irodalommal, és deklarálja magát zsidó írónak, hiszen a magyarok úgysem tartják magyarnak. Azt felelte, hogy a zsidó nacionalizmust sem értékeli többre, mint a magyart: mindkettő embertelenségből és ostobaságból fakad. Azért mert a magyar nacionalisták antiszemitizmust hirdetnek, ő nem tagadja meg Kossuth, Rákóczi, Petőfi és Ady népét. De nem tagadta meg zsidóságát sem, s barátai tanácsára sem volt hajlandó kikeresztelkedni.</p>
<p>Karácsony Benő, amikor megkapta a parancsot, hogy hagyja el lakásukat, és költözzön be a gettóba, akkor nem kért felmentést vagy segítséget, mintha saját sorsa iránt teljesen közömbös lett volna. A Kasztner Rezső által Svájcba kimenekített csoportba nem fogadták be, mert nem volt hajlandó a magyar író mivoltát megtagadva magát zsidó írónak vallani.</p>
<p>Amikor Auschwitzba került, azt mondta, hogy a Napos oldal után (ez a regény hozta meg számára a sikert és az elismerést) megírja az Árnyékos oldalt.</p>
<p>Már csupán ennyire futotta tőle, nem sokkal később elpusztult.</p>
<p>Karácsony Benő utóéletéhez hozzátartozik egy hír:</p>
<p>2008. júniusában a következő hír jelent meg: Több mint tíz radikális szervezet egységbe tömörülve zászlót bontott Nemzeti Erők Szövetsége néven Budapesten, a XV. kerületi Karácsony Benő parkban szombat délután.</p>
<p>A főként kormányellenes tüntetéseikről ismert szervezetek megfogalmazott célja, hogy közös erővel lépjenek fel "a kormányzat népelnyomó törekvése ellen". Az egybegyűltek a rendezvényen "hitük tanúságaként" esküt tettek a Szent Korona másolata előtt.</p>
<p>Vajon a tüntetők tudták, hogy kiről is van elnevezve az a közpark, ahol tüntettek?</p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F08%2Fedes_erdely_itt_vagyunk_erted_elunk_es_halunk_467%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F08%2Fedes_erdely_itt_vagyunk_erted_elunk_es_halunk_467%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F08%2Fedes_erdely_itt_vagyunk_erted_elunk_es_halunk_467%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Édes Erdély itt vagyunk! / Érted élünk és halunk!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/09/08/edes_erdely_itt_vagyunk_erted_elunk_es_halunk_467#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6679847" border="0" /></a><br /></p>
Auschwitz
Karácsony_Benő
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/e%CC%81-erde%CC%81ly1.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/09/04/_auschwitz_utan_verset_irni_barbarsag
„Auschwitz után verset írni barbárság”
2014-09-04T22:07:00+02:00
2014-09-04T22:07:00+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>A neves filozófus Adorno mondatát oly sok mindenre lehetne alkalmazni. Rettenetesen sok igazság van benne, de azzal együtt, hogy igenis kell verset írni, könyvet írni, beszélni és gondolkodni is kell, mert szükséges és fontos, hogy a lehetetlent kibeszéljék magukból az emberek.</p>
<p>Erre teremt alkalmat a zsidó újév is. Az Újév héber neve: Rós Hásáná (vagyis az év feje). Az őszi ünnepek vele kezdődnek. Az előtte való héten hajnali ájtatosságok vannak, bűnbánó imákkal (szelichot). Ünnepestén a kalácsot mézbe mártják, hogy az elkövetkező évre jó ómen legyen. Néhol mézbe mártott almaszeletet is esznek. Nechemja könyvében található rá utalás (8:10): ,. . . . igyatok édes italokat . . ., mert szent nap ez Urunknak." A hagyomány szerint itt az Újévről van szó.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/zsido%CC%81%20csala%CC%81d2.jpg" alt="zsidó család2.jpg" class="imgnotext" height="299" width="423" /></p>
<p>A felszabadulás utáni első újévi megemlékezések, istentiszteletek még a teljes szomorúság és a számvetés szellemében zajlottak. Több kérdés is felmerült.</p>
<p>A felszabadulás, a szó legszorosabb értelmében jelentett a maradék zsidó számára felszabadulást. Felmerülhet a kérdés, mivé lettek a magyarországi, fővárosi zsidók? Volt-e valaha valamilyen „zsidó egység” az országban, amire nagyon sokan szeretettel hivatkoznak. Gerő András Zsidó szempont című tanulmánykötetében erre is megpróbált válaszokat adni. „Ha a polgárosodás, az asszimiláció, a szekularizáció, a professzionalizáció szétverte a tradicionális zsidó szempontot – az identitást -, akkor ez azt is jelentette, hogy megszűnt a közös zsidó történet, ami életben tartotta a judaizmusban önmagát kifejező közösséget. Igen ám, de mi van akkor, ha az ilyen módon széttagolt zsidóságra rákényszerítenek egy közös történetet? Mi van akkor, ha közös lesz a zsidó sors – függetlenül attól, hogy nincs már mögötte közös és átfogó s ráadásul mindenkire erősen ható judaisztikus identitás?”</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/zsido%CC%81%20csala%CC%81d1.jpg" alt="zsidó család1.jpg" class="imgnotext" height="298" width="228" /></p>
<p>A kérdés máig ható, hiszen a holokauszt, valamint az addigi állami politika totálissá tette a zsidót, és a származást, mint az antiszemita normatíva alapját több generációra vezette vissza, sőt visszamenőleg érvényesítette. Így, ennek okán, ez a közös történet lett az úgynevezett zsidó szempont, az a közös pont, ami minden zsidót, vagy zsidó származású embert érintett. A felszabadulás utáni zsidó válaszok már ennek az útra válaszoltak, azaz a megmaradt zsidók előtt három út állott.</p>
<p>Egyfelől a judaizmusba, a vallásosságba mentek „vissza”, ők voltak a legkevesebben. Másrészt kivándoroltak, leginkább azzal, hogy nem kívánnak többet olyan országban élni, mely arra törekedett, hogy őt és rokonait elpusztítsa, és ehhez nagymértékben asszisztáltak a „magyar polgárok” is. Azok, akik elhagyták az országot, nem feltétlenül voltak cionisták, hiszen Magyarországon – szinte teljesen függetlenül Herzl Tivadar (többé-kevésbé) magyar származásától soha nem volt erős a cionizmus. A kivándoroltak jelentős része ugyan Palesztinába, később Izraelbe ment, ám sokan választották innen később más országot. Harmadjára, a legtöbben, maradtak Magyarországon, megpróbáltak új életet kezdeni.</p>
<p>1945. szeptemberében, amikor is beköszöntött a zsidó újév, akkor ezekre a kérdésekre is keresték a válaszokat, így tette Scheiber Sándor, aki a pécsi zsinagógában beszélt a megmaradt híveknek.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/scheibers2.jpg" alt="scheibers2.jpg" class="imgnotext" height="221" width="306" /></p>
<p>Ima Újesztendőre</p>
<p>„Leszállt az ünnepest, s bennünket megrohannak az emlékek; az elmúlt életé és az elmúlt éveké. Lepereg előttünk az elmúlt éverké, amelyekhez foghatót nem ismert a magyar zsidóság története, és amelyet véres lap fog jelezni az egyetemes zsidóság történetében is.</p>
<p>Roskadozó térdekkel, vérző lélekkel és könnyes szemmel indulunk el az emlékek útján, hogy bejárjuk a múlt évek állomásait.</p>
<p>Találkoztam az úton a Mesével, mert amit elmondok, azt az eljövendő századok úgysem hiszik el.</p>
<p>Találkoztam az úton éhező, rongyos tömegekkel: öregekkel és betegekkel, nőkkel és gyermekekkel, kimerültek voltak, halálfélelem reszketett az ajkukon, halk volt a hangjuk és fáradt volt a szemük nagyon. Megfosztva hajuk ékességétől, a hátuk meggörbült, arcukról eltűnt már az isteni bélyeg és elpusztult az emberi méltóság.</p>
<p>„Honnan” kérdeztem. És ők: „Hova mész?”</p>
<p>És feleltek: „Mi vagyunk a vidék magyar zsidósága: kiűztek bennünket a hazánkból, ahol születtünk, az otthonunkból, ahol éltünk, mint a rabokat hajtottak bennünket, vagonokba zsúfoltak, mint az állatokat. Nem volt levegőnk, és nem volt vizünk.</p>
<p>A kerekek vadul zakatoltak,</p>
<p>Vitték, vitték a szegény félholtat,</p>
<p>Ki tíz körmét dúlt hajába ásta,</p>
<p>Úgy robogott a végállomásra.</p>
<p>Kiűztek bennünket abból az országból, amelyben évszázadok óta éltek őseink, bűnünk az volt, hogy zsidók vagyunk. Elválasztották tőlünk még otthon a munkabíró férfiakat; nincs velünk apánk, férjünk, testvérünk, fiúnk. Nem tudjuk, hová és nem tudjuk, meddig megyünk. Könnyektől homályos szemeim előtt elvonult a vidékiek nyolcszázezres halálmenete. És a tavalyi újév esten már néma volt minden vidéki templom, puszta minden iskola, elárvult minden temető, üres minden zsidó ház. Messze járt a batyuval felszerelt szomorú vándorsereg.</p>
<p>Elhurcolták ezt az évszázados múltú, virágzó hitközséget is, ahol annyian küzdöttek és annyi eredménnyel a közért.</p>
<p>„Milyen árván maradt e népes község, egykor élettől duzzadó.”</p>
<p>Nincsen család, amelynek ne volna vesztesége, nincsen ház, amelyben ne volna halott. Hiányoznak otthon a drága, megszokott arcok, üresek mellettetek a templomhelyek.</p>
<p>Találkoztam az úton kétségbeesett férfiakkal. Kérdésemre elmondották, hogy ők munkaszolgálatosok. Ökölbe szorított kezükben egy-egy gyűrött lapot szorongattak, övéik utolsó búcsúszavát, amelyet a téglagyárból, az útról, a vagonból bíztak a szélre, vagy a kevés jótevő kézre, amely továbbította.</p>
<p>Élni akarunk! – ordították megkínzottan, hogy megkeressük a mieinket, hogy megbosszuljuk a halálukat.</p>
<p>(Találkoztam az úton egy szobor-termet, egy fejedelmi alak roncsával, aki az Engesztelő napon a halállal vívódott. Jól megnéztem és ráismertem a ti főpapotokra. Két nagy barna szeme a jövőt fürkészte és benne két szép gyermekét. Imaszavakat suttogott a halál percében is tiértetek és a tieitekért.)</p>
<p>Találkoztam az úton, a fővárosban, fegyveres banditáktól kísért csoportokkal, amelyeket télvíz idején a Duna felé vittek; menettel, amelyet a pinceodúk felé hajtottak. Alig tudtam kivenni siettükben elejtett suttogó szavuk: hitmártírok vagyunk, a nyilas terror áldozatai. S ahogy fürkésztem, vizsgáltam a mellettem elsuhanókat, megláttam közöttük az Édesanyám; a szívére mutatott, az anyai szívre és láttam, ahogy átlőtt sebéből vér csorog. Az Édesanyámé, aki – mint a ti édesanyátok is – ilyenkor éjt-napot fáradozva készült az ünnepre, hogy ragyogjon a ház a templomból hazatérők elé; hogy a megterített asztal hívogatóan köszöntse a család tagjait. Tisztán látom Őt most, amint áldó kezekkel áll az ünnepi gyertyáknál, könnyes szemekkel, mert olyan hamar megjelent ott a könny – nem magáért, hanem a gyermekeiért; könyörgő szóval – nem magáért, hanem a gyermekeiért. Ki tud úgy örülni a mi apró örömeinknek, sikereinknek, haladásunknak?</p>
<p>Megállítottam, hűlő ajkát csókoltam és megkérdeztem: Anyám, nem leszel már többé ott az ünnepesten? S ő intett – kivettem jól -, azt mondotta: ne sírj, én minden ünnepen veletek leszek.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/scheibers1.jpg" alt="scheibers1.jpg" class="imgnotext" height="303" width="412" /></p>
<p>Találkoztam az úton temetetlen hullahegyekkel, utcákon és tereken, házakban és temetőkben. Néztem, kutattam egyenként őket, mindenikük egy külön világ volt, családja éke, ezer terv és gondolat teremtője. Ember…</p>
<p>Láttam, hogy semmi értéke nincs már az emberi életnek.</p>
<p>És ahogy vizsgáltam a borzalmas testhalmokat, ezer hulla mélyéről előtűnt az én áldott Édesapám, fehér papi köntösben, tálliszban, amelyben szószékén láttam az újév napján imát mondva községéért és családjáért. Édesapámé, aki – mint a ti édesapátok is – újév napján felengedett lélekkel pihent meg családja körében. Aki küzdött, dolgozott naphosszat egy életen át, hogy felnevelje gyermekeit.</p>
<p>Hát ez a jutalma egy szent életnek – kérdeztem összetörten -, hogy családjától távol kellett lehunynia örökre szemét, hogy temetetlenül feküdjék holttestek tömegében?</p>
<p>Hallom a ti panaszotok is:</p>
<p>Hol találjuk az Édesapánk?</p>
<p>Domb fölötte nem lehet virágos,</p>
<p>Nem nézhet föl a mélyből fiához.</p>
<p>S kérdeztem: Édesapám, többé már nem áldasz meg bennünket ünnepköszöntőn? De ő reám tette bársonyos kezét, amelyet olyan sokszor érzek magamon és azt mondotta: ha hívtok, ott leszek közöttetek és megáldalak benneteket. Ha az ünnepi asztalnál felemlítitek a nevem, eljövök és ti érezni fogjátok, hogy én ott vagyok. Én odaállok az Isten trónusához és érettetek könyörgök s ha kell, követelek is. Az apák kérése elől Isten most már nem zárkózhat el. És visszajövök, odaállok – én az apa – az üldözőitek, a gyilkosaitok, a pribékjeitek, kirablóitok, a hullarablók asztalához és ágyához a legboldogabb percükben és leszek nékik élő lelkiismeret és feldúlom a nappalukat és feldúlom az éjszakájuk is. Hogy lássák örök életükre az üveges szemű halottakat, akik megfagytak, éhen vesztek, összeestek, akiket agyonlőttek.</p>
<p>Tinéktek van virágos, szép szobátok,</p>
<p>Bútorok, képek, szőnyegek.</p>
<p>És van párnátok, paplanos ágyatok.</p>
<p>De nékünk minden elveszett.</p>
<p>Adjátok vissza elveszett kunyhójuk,</p>
<p>Adjátok vissza szegényeknek újra.</p>
<p>Adjátok vissza a kirabolt temetőket,</p>
<p>A templomot, a kicsiny iskolát,</p>
<p>A csöndes utcát és a gyümölcsfákat,</p>
<p>Hadd éljenek, viruljanak tovább.</p>
<p>A házakat, a rongyos kalibákat,</p>
<p>Az elpusztult virágos kerteket,</p>
<p>Adjátok vissza vigasztaló szóval,</p>
<p>Adjátok vissza emberek!</p>
<p>Adjátok vissza az ünnepestnek fényét, adjátok vissza az élőket, akiket elhurcoltatok, a holtakat, akiket meggyilkoltatok. Adjátok vissza – van-e hatalmatokban? – az édesanyánkat és az édesapánk, hitvesünk, testvérünk, generációnk, vagy ha van bennetek még egy csöppnyi emberség: a sírhantjukat mondjátok meg legalább!</p>
<p>Találkoztam az úton Istennel. Az angyalok némán hallgattak körötte, mert tudták, hogy Isten szomorú. Eltakarta arcát, mert titkolta könnyét, mely a földre hullt. A nyolcmillió mártírért. S azt mondotta: tudom, miattam van így, ezek az én hitemért haltak meg. Ne lázongjatok azért és ne forduljatok el Tőlem. Ti sem ismerhetitek Isten útjait.</p>
<p>„Térjetek vissza Istenhez, megsebez Ő, de gyógyít is, sebet oszt, de bekötözi azt.”</p>
<p>Törött szívnél illőbb kaput</p>
<p>az Úr előtt ki tár?</p>
<p>Eljöttetek, Istennek megtépett, kicsiny nyája, akik megkerültetek a deportálásból, munkaszolgálatból, bujdosásból és otthontalanságból. Eljöttetek gyógyulásért, háborgó lelketekre az imádság és megnyugvás balzsamát keresni. Emlékeket idézni szavakkal és dalokkal, keresni az emlékekben Őket és önmagatokat.</p>
<p>Minden újév-esten megáldottam az én gyülekezetemet, drága gyermekeket, kedves arcokat, melegszívű embereket, akikből alig tért valaki is haza. Hadd áldjalak meg benneteket is elhalt, tudós, drága főpapunk helyett. Érzem, érezzétek ti is, az én kezemre most sokezer anya és apa keze nehezül, hogy megáldják az ő gyermeküket a sok szenvedésért boldogsággal, a borzalmas múltért békés jövendővel.</p>
<p>Ámen.”</p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F04%2F_auschwitz_utan_verset_irni_barbarsag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F04%2F_auschwitz_utan_verset_irni_barbarsag%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F04%2F_auschwitz_utan_verset_irni_barbarsag%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=„Auschwitz után verset írni barbárság”"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/09/04/_auschwitz_utan_verset_irni_barbarsag#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6671011" border="0" /></a><br /></p>
holokauszt
új_év
Scheiber_Sándor
Rós_Hásáná
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/zsido%CC%81%20csala%CC%81d2.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/09/03/a_kerekasztalnal_is_ki_kell_teriteni_a_lapokat
A kerekasztalnál is ki kell teríteni a lapokat
2014-09-03T15:06:26+02:00
2014-09-03T15:06:26+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>Amikor a törvények minősítettek valakit zsidónak</p>
<p>Magyarország történelmében a XX. században ismételten felbukkantak a törvények szövegében az a szó, hogy zsidó. Persze legelőször még nem lehetett ezt olvasni, csupán „kiolvasni”. Ez volt az 1920. évi XXV. törvény „ A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiára való beiratkozás szabályozásáról ” az egyetemekre való beiratkozást a nemzetiségek országon belüli arányához kötötte. Ekkor még nem mondta, ám mindenki értette. Ám az is igaz, hogy ekkor már megjelentek az egyre erőteljesebb antiszemita hangok, a közéletben, és a politikában egyaránt. És még senki sem vette ezt igazán komolyan.</p>
<p>Miután ez a döntés sem rengette meg a magyar hétköznapokat, minden ment a régi kerékvágásban, azaz, aki tudott igyekezett élni, megélni a Horthy világban. Az emberek próbáltak élni, családot működtetni, gyermekeket nevelni. Volt magyar világ, volt magyar kultúra, lehetett újságokat olvasni, lehetett színházba, moziba járni, jelentek meg könyvek, lehetett magyarul olvasni. Természetesen azért hozzátartozik, így visszanézve, hogy a társadalom akkor sem ébredt rá arra, hogy mindezek mellett emberek milliói élnek mélyszegénységben, nem ébredt arra rá, hogy a magyar vidék nyomorog, hogy a munkások, a kisegzisztenciával rendelkezők rosszul élnek. Nem vették észre, mert minden nehézség ellenére azt mondták az embereknek, hogy ebben az országban minden rendben van, itt havi 200 pengő fix, és minden szép és jó.</p>
<p>Ebben a „szép” korszakban a hazai zsidóság is azt érezte, hogy ő is a magyar valóság része. Azt gondolták, hogy az állam a javukat akarja és lehet, érdemes élni ebben az országban. Nem lehet, hogy „csak” ők voltak vakok, mert szinte mindenki az volt! Nagyon kevesen szóltak arról, hogy itt, ebben az országban, a mélyben szörnyűségek történnek, szörnyűségek történnek majd!</p>
<p>Nem sokkal később el is kezdődtek ezek. A háborús veszély közeledtével ismételten lehetett, „kellett” felelősöket keresni, megszülettek azok a törvények, ahol már szerepelt az a kifejezés, hogy zsidó. Az 1938. évi XV. törvénycikk, amelyik „A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” címet viselte. A törvény szövege szerint a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20% lehet a zsidók maximális aránya, melyet öt év türelmi időszak alatt kell elérni. Itt már ténylegesen megjelent a jogfosztás és még mindig sokan gondolták azt, hogy ezek nem jók, de szükség van rá, a „mások miatt”.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/auschwitz1.jpg" alt="auschwitz1.jpg" class="imgnotext" height="328" width="491" /></p>
<p>Sokan, köztük a magyar zsidóság képviselői hosszú időn át elfogadták azt a szemléletet, hogy ha különbséget tesznek ősmagyar és kevésbé ősmagyar zsidók között, akkor sok mindent meg lehet menteni. Ez hiba volt, hiba, annak ellenére, hogy ezt az állam által felkínált hamis kiegyezést annyian mások is elfogadták.</p>
<p>Az 1939. évi IV. törvény, amelyik „ A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról ” címet viselte már elsősorban faji szempontból határozta meg, hogy ki számít zsidónak. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatálybalépésekor vagy az előtt.A törvény 6%-ban maximalizálta a zsidók arányát a szellemi foglalkozásokban, valamint megtiltotta zsidók alkalmazását állami közigazgatási és igazságügyi szerveknél és középiskolákban. Zsidó nem tölthetett be színházakban és médiában olyan állást, amely befolyással volt az adott színház/média szellemi irányvonalára. Az engedélyeztetés alá eső ipari és kereskedelmi ágazatokból a zsidókat teljesen kizárta a törvény.</p>
<p>Ezt a problémát érzékelteti – igaz pár évvel korábbi, 1937-es – találkozó, mely az akkori hitközségi vezetés, Stern Samu elnökkel az élen Horthy Miklóssal folytatott le. Stern emlékirataiban idézte vissza a beszélgetést. Ebben Horthy kifejtette, hogy a magyar zsidóság ipart teremtő munkája milyen nagyszerű, nem beszélve például a filmiparról, Zukorról és másokról, ami nem zsidó kezekben van, hanem magyar zsidók irányítják, akik az egész világon a legnagyobb elismerésnek örvendenek. Ugyanakkor Horthy megemlítette, hogy a razziák nem a magyar zsidóság ellen folynak, hanem, hanem az országba beszivárgottak ellen, akik különböző visszaéléseket követnek el, síbolnak, és más hasonló cselekedetetekkel ártanak. Stern Samu, talán az elmúlt időszak megszokott, vagy megszokni vélt hagyományaira alapozva válaszolt.</p>
<p>„Stern ezután szerencsésen fogalmazott mondatokban kijelentette, hogy a „csirkefogókkal és gazemberekkel” és azokkal a síberekkel, akikről a Kormányzó úr beszédének elején említést tett – dacára annak, hogy ezek zsidóvallásúak – a hivatalos hitközség semmilyen szolidaritást nem érez és így a küldöttség másik három tagja és őközötte, aki a hitközség elnöke, e tekintetben még árnyalatokban sincs semmi felfogásbeli különbség. Ezzel az elemmel a hitközség soha és semmilyen formában szolidaritást nem vállal és ezek érdekében soha, semmilyen formában interveniálni nem fog, sőt ellenkezőleg, ezeket éppen a hivatalos hitközség ítéli el a legsúlyosabban… Stern kijelentése a Kormányzó Úrra láthatólag mély benyomást gyakorolt.”</p>
<p>A hivatalos zsidó vezetés nem akart tudomást venni az egyre szűkebb mozgástérről, a zsidótörvények megszületése után sem, a háború kirobbanása, az ország hadbalépése után sem, sem akkor, amikor elhurcoltak ezreket, amikor munkaszolgálatba hívtak ezreket, amikor Újvidéken mészárlások zajlottak. Tették ezt azért is, mert mindeközben működtek a zsidó intézmények, a zsinagógák, volt zsidó élet Budapesten, ám azt, hogy közben mi fog történni, azt nem akarták, vagy nem voltak képesek tudomásul venni.</p>
<p>Ez a szemlélet vezetett az „idegenrendészeti eljárásokhoz”, majd a legszörnyűbb helyzethez, amikor ez az ország lemondott 600.000. állampolgáráról!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/deporta%CC%81la%CC%81s.jpg" alt="deportálás.jpg" class="imgnotext" height="358" width="480" /></p>
<p>Van ebben tanulság, nem is kevés. A legfontosabb üzenete talán az, hogy érdemes kritikával élni a mindenkori hatalommal szemben, mert nem biztos, hogy szabad a mindent elfogadással utat engedni, mert itt rólunk, magyar állampolgárokról, magyar emberekről van szó. Nekem az okozza a legnagyobb fájdalmat, és ebben is lehet történelmi párhuzamot vonni, hogy sokan, a politika minden oldaláról, ezt az egész ügyet, a zsidók ügyének tekintik. Kérem szépen, tessék észrevenni, legalább az elébb elmondott példákból, ez nem a zsidók ügye, ez Magyarország ügye, mindenkié, legyen bármilyen a vallása, a származása, a bőrszíne, a politikai hitvallása, a nemi identitása! Nem szabad a közönyt győzni hagyni!</p>
<p>Mit írt volna meg Rejtő Jenő, mondjuk 1945-ben? Szerintem lett volna miről írnia, Piszkos Fred, Fülig Jimmy, Tuskó Hopkins, Galamb, és számos más hőse is tudott volna még galibát okoznia, a „málnaszőrt kavarnia”. Miért nem engedte meg neki Magyarország, hogy folytassa munkáját?</p>
<p>Hány aranyérmet nyerhetett volna még Magyarországnak Petschauer Attila, Kabos Endre? Nekik milyen érzés volt, hogy azok miatt kellett meghalniuk, akik még megkönnyezték a győzelmeiket, amikor a Himnuszt játszották a tiszteletükre? Szerintem nagyszerű edzők lehettek volna. Miért nem engedte meg nekik Magyarország, hogy további sikereket hozzon neki?</p>
<p>Vajon Radnóti Miklós hogyan folytatta volna versét? Tudják, Nem tudhatom… Miért nem engedte meg neki Magyarország, hogy még több verssel mutassa meg magyarságát?</p>
<p>Szerb Antal hogyan folytatta volna a nagyszerű irodalomtörténeti tanulmányait? Mi mindent írhatott volna még arról az irodalomról, amit annyira szeretett! Miért engedte meg Magyarország, hogy egy ilyen nagyszerű elme ne oszthassa meg tudását az ő szeretett országával?</p>
<p>Sárközi György a kiváló szerkesztő, irodalmár, az egyik legjelentősebb folyóirat, a Válasz szerkesztője. Vajon hány és hány nagyszerű magyar írót, költőt fedezett volna fel! Miért nem engedte meg Magyarország neki, hogy továbbra támogassa a magyar irodalmat?</p>
<p>Vajon mit festett volna a Szirakuzai bolond után Farkas István? Ámos Imre mit mutatott volna meg erről az országról, annak vidéki létéről? Persze ha megmaradt volna az a világ, amit ő annyira magáénak érzett? Miért nem engedte meg nekik Magyarország, hogy a magyar képzőművészet nagy dicsőségéra tovább alkossanak?</p>
<p>Richter Gedeon szinte a semmiből építette fel Európa egyik legjelentősebb gyógyszergyárát, amit még idős korában is képes volt irányítani. Miért nem engedte meg neki Magyarország, hogy érdemei mellett, békében halhasson meg?</p>
<p>Kohn Lázár, aki maga volt a klasszikus parasztzsidó, aki mindig is büszke magyar volt, akinek az otthonában a két legforgatottabb könyv a „zsidó Biblia” és Petőfi Sándor összegyűjtött versei voltak. Miért engedte meg Magyarország, hogy ez az ember azzal szembesüljön, hogy őt nem tekintik magyarnak?</p>
<p>De beszélhetünk még az egykori szomszédokról, a fűszeres Weiszről, a szatócs Grünről, az ács Kohnról, vagy a mozisról, a gyári munkásról, azokról a százezrekről, akik a vészkorszakig magyarnak gondolták magukat, akik elfogadták a kiegyezést Horthy Miklóssal.</p>
<p>Nekünk az a dolgunk, hogy ezeknek az embereknek az emlékét ápoljuk, de közben mutassuk meg, igenis van zsidó élet ebben az országban! Olyan élet, ahol bárki megvallhatja zsidóságát, függetlenül attól, hogy hívő, vagy nem, ha zsidó életet él, vagy nem, ha baloldali, vagy jobboldali, ha kétkezi munkás, vagy cégtulajdonos.</p>
<p>Egyszerű a szándékunk! Helyünk van, ahogy helye lett volna 600.000 embernek, meg azoknak is, akik az ő haláluk miatt nem születtek meg, nem lehettek magyarok és zsidók!</p>
<p>A mai magyar zsidó közélet tisztában van a múlt felelősségével. Nem esik bele egykori elődei hibájába, abból tanult és tudja azt is, hogy kiket és miként is kell képviselnie!</p>
<p>A Memento70 összefogás és az abban közreműködő szervezetek és magánszemélyek is tisztában vannak ezzel a felelősséggel.</p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F03%2Fa_kerekasztalnal_is_ki_kell_teriteni_a_lapokat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F03%2Fa_kerekasztalnal_is_ki_kell_teriteni_a_lapokat%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F03%2Fa_kerekasztalnal_is_ki_kell_teriteni_a_lapokat%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A kerekasztalnál is ki kell teríteni a lapokat"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/09/03/a_kerekasztalnal_is_ki_kell_teriteni_a_lapokat#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6665557" border="0" /></a><br /></p>
deportálás
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/auschwitz1.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/09/01/egy_nevtelen_level
Egy névtelen levél
2014-09-01T23:10:22+02:00
2014-09-01T23:10:22+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/kepviselhaz.jpg" alt="kepviselhaz.jpg" class="imgnotext" height="298" width="396" /></p>
<p>Fenyő Miksa naplót vezetett az 1944-es esztendőben, ebben közölte névtelenül aláírt, elküldött levelét 1944. szeptember 2-án.</p>
<p>„Megírtam 2-es, 3-as, 4-es számú névtelen levelemet Kornis Gyulához, Perényi Zsigmondhoz és ifj. Horthy Miklóshoz. A levél így szólt:</p>
<p>Kegyelmes Uram,</p>
<p>engedd meg, hogy egy országos fontosságú ügyet ajánljak figyelmedbe. Országos fontosságút és az emberiesség szempontjából is fontosat, bár ez az utóbbi ma keveset számít.</p>
<p>A magyar törvényhozás legjobbjai német fogságban sínylődnek. A felsőház tagjai közül: Baranyai Lipót, Sigray Antal, Pallavicini György, Goldberger Leó, Vida Jenő; a képviselőház tagjai közül: Apponyi György, Gratz Gusztáv, Keresztes-Fischer Ferenc, Kéthly Anna, Peyer Károly, Rassay Károly, Zsilinszky Endre és talán még Tildy Zoltán, bár, ha jól tudom, ő nincs a németeknél.</p>
<p>A bánásmód, melyben részesülnek, tűrhetetlen, az életük veszélyben van, és ez a veszély ma, a német vereségek során csak fokozódnak.</p>
<p>Neked módod van a kormányzóhoz jutni, és megmondani neki, hogy az ország iránt való kötelessége ezeket az embereket kikövetelni a németektől. Amellett, hogy az országnak tesz szolgálatot, a maga és a családja érdekében is cselekszik.</p>
<p>Ma Magyarország az egyetlen ország, mely egész erejével Németország oldalán áll: Románia kivált, Bulgária kivált, Szlovákia fellázadt, egyedül Magyarország hoz véres áldozatokat a szövetségi hűségért. Lehetetlennek tartom, hogy ha Magyarország kormányzója azzal a határozott követeléssel fordul Németországhoz, hogy adják ki a felsoroltakat a magyar hatóságoknak, és kormányzói szavára vállalja, hogy őket itthon őrizetben tartja – mondom -, lehetetlen, hogy a németek ezt ma megtagadják.</p>
<p>Végül is a németek már váltságdíj ellen is szabadon engedtek, semleges külföldre juttattak két felsőházi tagot; kell, hogy Magyarország kormányzójának szavát legalább annyira értékeljék.</p>
<p>Neked, Kegyelmes Uram, ebben el kell járnod: pozíciód, múltad, egész egyéniséged kötelez erre.</p>
<p>Igaz híved:</p>
<p> </p>
<p>valami név s egy utóirat, hogy a név álnév, az igazi név tulajdonosa minden nála lévő dokumentum szerint már nincs az élők sorában. Az ifj. Horthyhoz írt levélben arra is hivatkoztam, hogy István bátyja bizonyosan exponálta volna magát e tizenkét ember megmentésében.”</p>
<p>Azt sajnos nem lehet tudni, hogy ezt a levelet a kétségbeesés vezette, vagy netán komolyan is gondolta a viszonyokat egyébként oly jól ismerő Fenyő Miksa, hogy sorainak lesz hatása. Főleg úgy, hogy azt nem is írta alá, hiszen ő már ekkor egy teljesen megbélyegzett ember volt.</p>
<p>Már a megmaradt magyarországi zsidók, akik a fővárosban éltek, tudták, tudniuk kellett, hogy mi történik ebben az országban is. Egy ideig még tehettek úgy, hogy mindenhol megtörténhet a tragédia, csak éppen nálunk nem, megtehették, hogy becsukták a szemüket, azt gondolva, hogy ezt az országot, ezt a várost nem érhetik el azok a szörnyűségek, amelyek másutt elkezdődtek. Pedig már többen is figyelmeztettek arra, hogy nem jó irányban mennek a dolgok és ebből a helyzetből a tragédiába vezet az út. Ezek között volt Eisler Mátyás, aki a Magyar Zsidó Szemlében, már 1926-ban megjósolta, hogy: „azonban biztosra lehet venni, hogy ezek a jelenségek csak epizódok fognak maradni a zsidó irodalom nagy összefüggésekkel teljes történetében, mert Kelet-Európában a zsidóknak nem lesz tartósan maradása.”</p>
<p>Fenyő Miksa, a maga nehéz helyzetében, a maga eszközeivel megpróbálkozott egyfajta embermentéssel. Sok embernek ebben az országban még ez sem jutott eszébe.</p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F01%2Fegy_nevtelen_level%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F01%2Fegy_nevtelen_level%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F01%2Fegy_nevtelen_level%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egy névtelen levél"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/09/01/egy_nevtelen_level#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6657735" border="0" /></a><br /></p>
Fenyő_Miksa
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/kepviselhaz.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/09/01/elkezdodott_157
Elkezdődött…
2014-09-01T08:47:28+02:00
2014-09-01T08:47:28+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>Karinthy Ferenc Naplójában emlékezett meg 1939. szeptember 1-ről. Mint nemrég érettségizett diák, aki ráadásul az uszodák környékén is élte napjait, időnként írt a különböző sporteseményekről az Est lapoknak. Szórakozás is volt ez neki, másrészt pedig pénzkereset is, hiszen egy évvel előtte halt meg Karinthy Frigyes, az édesapja, a legjobb magyar írók egyike, aki addig megpróbálta a család hajóját az egyre nagyobb vihar közepette fenntartani.</p>
<p>A szerkesztőségben <a target="_blank" href="http://www.memento70.hu/project/petschauer-attila-kardvivo-emlekverseny/">Petschauer Attilához </a>vitte az egyik írását, éppen 1939. szeptember 1-én, amikor is bejelentették, hogy Németország hadat üzent, megtámadta Lengyelországot, ahogy azt is, hogy ezzel egy időben Anglia és Franciaország is úgy döntött, hadiállapotban állnak a Harmadik Birodalommal.</p>
<p>Akkor mondta a szinte gyerek Karinthy Ferencnek Petschauer, hogy elkezdődött. Karinthy rákérdezett, hogy biztos? Nem lehet ezt valahogy másként megoldani. Petschauer megrázta a fejét, nem, elkezdődött. Neki lett igaza, valóban elkezdődött.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/lengyel-ne%CC%81met%20hata%CC%81r.jpg" alt="lengyel-német határ.jpg" class="imgnotext" height="328" width="476" /></p>
<p>De mi is?</p>
<p>1939 szeptember 1 -én, 4 óra 40 perckor a Luftwaffe repülőgépei megkezdték a a lengyel légierő szisztematikus pusztítását öt perccel később a Danzig kikötőjében baráti látogatáson levő Schleswig-Holstein csatahajó is tüzet nyitott a danzig-i öbölben levő lengyel Westerplatte erődre, a Kriegsmarine hajói és tengeralattjárói pedig blokádot vontak a lengyel tengerpart köré. A 3. és a 4. hadsereg egységei megindították a támadásukat a lengyel balti-tengeri kijárat lezárására. Guderian két gyalogoshadtest által támogatott 19. motorizált hadteste visszavonulásra kényszerítette a lengyel 9. gyalogoshadosztályt és a pomerániai lovashadosztályt. A lengyelek a Brda folyó mögé vonultak vissza, lerombolván maguk után a hidakat, de a német 3. páncéloshadosztálynak már az invázió első napján sikerült pontonhidakat épitenie a folyón, és ennek köszönhetően már a második napon egyesült a 3. és a 4. hadsereg.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/wielrui.jpg" alt="wielrui.jpg" class="imgnotext" height="336" width="498" /></p>
<p>A náci Németország nagy kockázatot vállalt ezzel a hadüzenettel, a háború megkezdésével, már azért is, mert minden politikus tudta-érezte, hogy ez bekövetkezik. Tehát tévedés lenne azt hinni, hogy a német támadás szeptember 1-jén hajnalban váratlanul érte a világot. A magyar királyi külügyminisztérium például már 1939 májusában jelentést kapott Sztójay Dömétől arról, hogy a támadás várhatóan augusztus 31-én vagy szeptember 1-jén fog megindulni Lengyelország ellen. Tévedés lenne azt hinni, hogy túl sokan gondoltak arra: Lengyelország megtámadása világháborúvá szélesedik.</p>
<p><a target="_blank" href="http://www.memento70.hu/project/petschauer-attila-kardvivo-emlekverseny/">Petschauer Attila</a> viszont mégis érezte, hogy ez világháború lesz.</p>
<p>A hadjárat 1939. október 6-án ért véget, mikor Németország és a Szovjetunió teljes egészében megszállta Lengyelországot. A német-szovjet szerződés titkos záradéka Lengyelországra vonatkozó része így szólt:</p>
<p>"A lengyel államhoz tartozó térség területi és politikai átalakulása esetén Németország és a Szovjetunió befolyási övezeteit hozzávetőlegesen a Narew, a Visztula és a San folyók vonala határozza meg. Azt a kérdést, hogy vajon mindkét fél érdekei kívánatossá teszik-e egy független lengyel állam fenntartását, és hogy az ilyen állam milyen határok között állna fenn, csak a további politikai fejlemények során lehet végérvényesen meghatározni. Mindenesetre a kérdést mindkét kormány baráti megállapodással fogja megoldani."</p>
<p>A háború kitörésével a német zsidópolitika második szakaszába lépett, melynek célja a zsidók területi elkülönítése volt. 1939 őszén miután a németek megszállták a mintegy kétmillió zsidó lakta Nyugat-Lengyelországot, Reinhard Heydrich, a Reichssicherheitshauptamt feje azt javasolta, hogy gyűjtsék a lengyelországi zsidóságot néhány vasúti csomóponton fekvő nagyvárosban létesítendő gettóba, ahol kényszermunkát végeztethetnek velük, és a vasút megkönnyíti „további lépések” megvalósítását. Amíg ezekre a további lépésekre sor nem került, addig a gettókban sok ezer zsidót meggyilkoltak, és még többen haltak meg éhségtől, betegségtől vagy a kimerültségtől, de szisztematikus kiirtásra ekkor még nem történt kísérlet.</p>
<p>Mit jelentett ez a további lépések kifejezés?</p>
<p>A történelem bebizonyította, hiszen szinte teljes egészében kiirtották Lengyelország zsidó közösségét.</p>
<p>Voltak páran a világban, Európában, így Magyarországon is olyanok, akik tudták, hogy ilyen helyzetben mi is a kötelességük. Ezek egyike volt id. Antall József, aki menekültügyi biztosként dolgozott a magyar államapparátusban.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/schleswig%20holstein%20Danzigban.jpg" alt="schleswig holstein Danzigban.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>1938-tól egyre nagyobb tömegben érkeztek erdélyi magyarok Magyarországra, Észak-Erdély visszacsatolása után pedig jelentős népmozgás indult meg oda- és vissza, amelynek irányításával Antall Józsefet bízták meg. 1941-ben megbízták a bukovinai székelyek betelepítésével, több akciót szervezett a történelmi határon túli szórványmagyarság Magyarországra hozására. 1938-1939-ben Ausztriából és Csehországból érkezett Magyarországra a menekültek egy nagyobb hulláma, ők részben politikai menekültek, részben zsidó származásúak voltak. Utóbbiak mentése miatt a német külügyminisztérium is tiltakozott. 1939 őszén 3-5000 fő lengyel zsidó keresett menedéket Magyarországon. Antall József utasítására nem zsidóként vették őket nyilvántartásba, mindenki keresztény papírokat kapott. Ezt az első hullámot 1941-ben újabb nagyszámú zsidó menekült követte. Elhelyezésükről Budapesthez közeli településeken gondoskodtak, a gyerekeknek és a fiataloknak iskolákat szerveztek. Más nemzetek fiai is menedékre találtak Magyarországon (francia, angol, holland, belga), közülük a legnagyobb lélekszámú menekültcsoport a franciáké volt (4-5000 fő).</p>
<p>1991-ben posztumusz Jad Vasem elismerést is kapott tevékenységéért.</p>
<p>Magyarországon ekkor még nem volt háborús hangulat, bár az is igaz, hogy ekkor már a hazai közélet megélte már az I. zsidótörvény elfogadását és bevezetését, melynek értelmében az 1938. évi XV. törvénycikk (1938. május 29.), „A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról” címet viselte. A törvény szövege szerint a szabadfoglalkozású állásoknál és a tíz értelmiséginél többet foglalkoztató kereskedelmi, pénzügyi és ipari vállalatoknál 20% lehet a zsidók maximális aránya, melyet öt év türelmi időszak alatt kell elérni.</p>
<p>Már megélte az ország a II. zsidótörvényt is, az 1939. évi IV. törvényt (1939.május 05.), amelyik „ A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról ” címet viselte már elsősorban faji szempontból határozta meg, hogy ki számít zsidónak. Zsidónak minősült, aki önmaga, legalább egy szülője vagy legalább két nagyszülője az izraelita felekezet tagja volt a törvény hatálybalépésekor vagy az előtt.</p>
<p>A törvény 6%-ban maximalizálta a zsidók arányát a szellemi foglalkozásokban, valamint megtiltotta zsidók alkalmazását állami közigazgatási és igazságügyi szerveknél és középiskolákban. Zsidó nem tölthetett be színházakban és médiában olyan állást, amely befolyással volt az adott színház/média szellemi irányvonalára. Az engedélyeztetés alá eső ipari és kereskedelmi ágazatokból a zsidókat teljesen kizárta a törvény.</p>
<p>Magyarország ekkor még „csak” állampolgári jogaiktól kezdte el megfosztani az itt élő zsidókat, bár az is igaz, hogy még nem is szerepelt szeretett hazájuk a II. világháborúban.</p>
<p>Azonban később más lett a helyzet…</p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F01%2Felkezdodott_157%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F01%2Felkezdodott_157%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F09%2F01%2Felkezdodott_157%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Elkezdődött…"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/09/01/elkezdodott_157#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6654327" border="0" /></a><br /></p>
tag
Petschauer_Attila
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/lengyel-ne%CC%81met%20hata%CC%81r.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/08/28/morbus_hungaricus_es_akik_felvettek_a_harcot_ellene
Morbus hungaricus és akik felvették a harcot ellene
2014-08-28T08:18:20+02:00
2014-08-28T08:18:20+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>A tuberkulózis a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt. 1901-ben, Magyarországon a halálesetek 25%-át okozta a tbc, amit magyar népbetegségnek (Morbus hungaricus) tartottak, és amit a tömegek nyomorából és szegénységéből eredő tömegesen egészségtelen életmód terjesztett el (100 ezer lakosból a szegények körében 500 fő, de a fertőződés miatt, a jómódúak körében is 200 volt tbc-s).</p>
<p>Magyarországon a XIX. század végén a halálozások 25–30 %-a erre vezethető vissza. A XX. század eleji, pontosnak mondható halálozási statisztikák évente átlagosan 70-75 ezer fő között mozgó gümőkóros halálozást mutatnak a történeti Magyarországon, vagyis egy évtized alatt az áldozatainak száma elérhette a Kárpát-medencében a 800 ezer halálos áldozatot, mely több mint a legnagyobb kolerajárványé volt.</p>
<p>A járványügyi statisztikák elemzése megerősíti az Európa egyéb területén megfigyelhető tendenciákat. Egyrészt a jó vagyoni és kulturális helyzet, másrészt a viszonylag ritkábban lakott területek (különösen a magas hegyvidékek) mutatnak alacsony adatokat, míg a városok, a sík területek, az elmaradott, szegény vidékek és kevéssé iskolázott csoportok TBC halandósága az átlagosnál mindig rosszabb. Ezzel szemben a nemek és a korcsoportok között nem látunk markáns különbségeket. Regionálisan igazán markáns különbségek nem alakultak ki, de Budapest értéke valamivel az átlag felett volt.</p>
<p>Bár a magyar egészségügyi rendszer már a XX. század elejétől igyekezett a betegség terjedését gátolni, látványos fejlődés csak a II. világháború után következett be.</p>
<p>A TBC elleni küzdelemben elsőként Korányi Frigyes vállalt nagy szerepet, később utódai az ő nyomdokain haladtak tovább.</p>
<p>Ezek egyike volt Gárdi Jenő is.</p>
<p>Gárdi Jenő 1886-ban született, egy szegény zsidó családban. A Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi fakultásán nyerte el orvosi diplomáját. Ezután Újpesten telepedett le. Fáradhatatlan munkássága eredménye volt, hogy a szegénysorsú, tüdőtuberkulózisban szenvedő betegek számára tüdőgondozót, rendelőt létesített, ahol ingyen látta el a rászorulókat. Létrehozta a tuberkulotikus felnőttek számára az első munkaterápiás intézetet. 1933-ban gyermekek részére gyógyiskolát létesített. 316 éves gyermekeket látott el, 25 bentlakó és 65 bejáró gyermek részesült oktatásban és lelkiismeretes kezelésben.</p>
<p>Katonaorvosként szinte az első pillanattól az utolsóig vett részt az I. világháborúban. Nem tett mást, mint „csupán” orvosi esküjének eleget téve gyógyított.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/ga%CC%81rdi%20jeno%CC%8B%20ta%CC%81bla.jpg" alt="gárdi jenő tábla.jpg" class="imgnotext" height="291" width="218" /></p>
<p>Gárdi Jenő az orvos, és úgy is, mint a szociáldemokrata párt tagja, a munkásember egészségügyének javítására törekedett, és annak szolgálatában állott pályafutása során. Ő volt a tbc elleni küzdelem egyik legnagyobb harcosa. Tanulmányai és hétköznapi gyakorlata során tisztában volt azzal is, hogy a Morbus hungaricus a legmélyebb szegénységben élők között szedi áldozatait. Újpest, mint a XX. század elejére kialakult ipari település csak termelte a leendő áldozatokat.</p>
<p>Már 1923-ban megalapította a tüdőbetegek ingyenes rendelőjét és rendelőjét a Jókai utcában és ott fogadta a beteg munkásokat. Bensőséges meleg kapcsolat hozta meg számára a kitüntető „szegény emberek orvosa” nevet.</p>
<p>Egy róla szóló kiadványban így emlékeznek meg róla: „A tbc elleni védettség elérése céljából beoltotta a munkásokat az. un. Friedmann vakcinával –ami élő-de nem patogén bacillusokat tartalmazott. A betegek rendszeres és következetes felkutatása érdekében szűrővizsgálatot vezetett be, és a fertőző forrásokat kiemelte a közösségből.</p>
<p>7406 személyt vizsgált meg, és úgy találta, hogy köztük 0,9 % volt beteg. Különösen nagy jelentősége volt az újpesti gyermekeken végzett szűrővizsgálatnak: a sovány és rosszul táplált gyermekek számára tejet adatott, és kvarc kezelésben részesítette őket. Egy gyermek 10-20 kvarc fénykezelést kapott, s ugyanakkor jó minőségű Károlyi-féle tejet fogyasztott.</p>
<p>A gyermekek szűrésekor számtalan más kóros állapot is felszínre került, s ezért gyermekgyógyász és kardiológus is részt vett a munkában. A felnőtt betegek gyógyításában elsőként alkalmazta a rendelői légmell kezelést 1926-ban.”</p>
<p>1930-ban Gárdi Jenő az ország első Munkaterápiás Gyógyintézetét hozta létre a tbc-s betegek azon csoportja részére, amelyik már nem igényelt aktív kezelést, de még nem nyerte vissza munkaképességét. Ez a Baross u. 105 szám alatti un. Kollár telepen működött.</p>
<p>1933-ban újabb forradalmi újítást hozott létre: a beteg gyermekek számára az intézet helyén gyógyóvodát és gyógyiskolát létesített, amelyekben ő látta el az igazgatói teendőket. A gyógyiskola szintén munkaterápiás intézmény volt, ahova csak aktív gümőkóros gyermekeket vettek fel. A gyermekek korhatára 3-16 év volt.</p>
<p>Az iskolában először csak reggel 8 órától délután 5 óráig tartózkodtak a gyermekek - tehát napközi otthon volt. 1937-ben azonban megnyílt számukra az internátus, bennlakókkal és bejárókkal.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/ga%CC%81rdi%20jeno%CC%8B%20ko%CC%88nyv.jpg" alt="gárdi jenő könyv.jpg" class="imgnotext" height="256" width="180" /></p>
<p>A 1937-es év fordulópontot jelentett az Intézet működésében. A felnőttek és a gyermekek gondozása elkülönült olyképpen, hogy a Szociálpolitikai Intézet hatáskörébe kerül a felnőttek kezelése, míg a gyermekkori felkutató, rostáló izoláló-gyógyító működést az Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület végzi.</p>
<p>Azonban ez sem tarthatott sokáig, hiszen Magyarország törvénykezése közbeszólt. Előbb munkájától fosztották meg Gárdi Jenőt és számos más kollégáját, később pedig pusztulásra ítélte őket, akik egész életükben azért dolgoztak, hogy embertársaiknak ne kelljen elpusztulniuk.</p>
<p>Az intézet orvosai közül Dr. Bernolák Béla elesett a II. világháborúban katonai orvosi szolgálata teljesítése közben. Gárdi Jenő, Ádám Árpád, Sándor Pál, Nyéki György és Sommer Jenő elpusztultak, mivel zsidók voltak.</p>
<p>Rájuk is emlékezni kíván a Memento70 összefogás.</p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F28%2Fmorbus_hungaricus_es_akik_felvettek_a_harcot_ellene%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F28%2Fmorbus_hungaricus_es_akik_felvettek_a_harcot_ellene%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F28%2Fmorbus_hungaricus_es_akik_felvettek_a_harcot_ellene%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Morbus hungaricus és akik felvették a harcot ellene"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/08/28/morbus_hungaricus_es_akik_felvettek_a_harcot_ellene#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6643669" border="0" /></a><br /></p>
orvos
Gárdi_Jenő
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/ga%CC%81rdi%20jeno%CC%8B%20ta%CC%81bla.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/08/27/megjelent_egy_konyv
Megjelent egy könyv
2014-08-27T08:32:21+02:00
2014-08-27T08:32:21+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>Megjelent egy könyv, aminek a címe: Fejér megyei irodalmi emlékfal. Olvasókönyv iskolásoknak és felnőtteknek. Egy ilyen kötetet minden megyében érdemes lenne kiadni, hiszen az országban számtalan helyen éltek, alkottak olyan szerzők, akiknek a neve méltó arra, hogy megörökítsék. Ebben a kötetben helyet kaptak olyan alkotók is, akiknek a pályáját a történelem szakította ketté. Ezek egyike volt György Oszkár is, aki költőként és műfordítóként is jelentőséggel bírt, ám mára nagyon kevesen vannak, akik tudják, hogy ki is volt ő.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/emle%CC%81kfal1.jpg" alt="emlékfal1.jpg" class="imgnotext" height="198" width="352" /></p>
<p>György Oszkár 1882-ben született Budapesten, ám ő kortársaival ellentétben nem a fővárosban, hanem vidéken kereste a boldogulást. 1901 és 1906 között a budapesti bölcsészkaron Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Juhász Gyulával és Oláh Gáborral együtt indult el a költővé válás útján; György Oszkár később az irodalmi élet perifériájára szorult. Bár a Nyugat első nemzedékének lírikusaiéval egy időben jelentek meg szárnypróbálgatásai, irodalmi pályája az élvonal helyett mindvégig a Nyugat árnyékában maradt.</p>
<p>Székesfehérvárra került középiskolai tanárnak. Elsősorban műfordítóként szerepelt a magyar irodalomban. Azonban az is igaz, hogy Baudelaire- és Verlaine- fordításai, három megjelent verseskötete (In memoriam, Titkok, A végtelen fasor) ellenére életében sosem kapott igazi elismerést.</p>
<p>A méltatlanul elfeledett költő-író-fordító 1920-tól Székesfehérváron lelt otthonra. Az Ybl Miklós Reáliskola tanáraként, mint korábban, továbbra is rengeteget írt és fordított, költőbarátaival pedig levelezése révén tartotta a kapcsolatot. György Oszkár töredékekben fennmaradt hagyatéka figyelemreméltó értéket képvisel irodalomunkban.</p>
<p>György Oszkárnak a vidéki léttel, a kisebb nyilvánossággal is meg kellett küzdenie, miközben ő is küszködött a magyarságával és a zsidóságával egyaránt. Eisler Mátyás, aki a Magyar Zsidó Szemlében, már 1926-ban megjósolta, hogy: „azonban biztosra lehet venni, hogy ezek a jelenségek csak epizódok fognak maradni a zsidó irodalom nagy összefüggésekkel teljes történetében, mert Kelet-Európában a zsidóknak nem lesz tartósan maradása.”</p>
<p>Komlós Aladár 1939-ben írta meg a Magyar zsidó író útjai című írásában, az Ararát Évkönyvben: „ A háború óta… egyre fokozódó mértékben bénítja meg a zsidó írót egy újabb akadály: nem szólhat többé hozzá ahhoz, ami a magyarságot, mint közösséget foglalkoztatja. Ha hozzászólna, nem hallgatnák meg. De még valószínűbb, hogy betörnék a fejét és csak ártalmára lenne az ügynek, amelynek használni akar.”</p>
<p>Hajdu Henrik a Nyugat, 1927/6. számában írta meg György Oszkár Titkok című kötetének kritikáját.</p>
<p>„Ez a könyv tele van sötét reflexiókkal. Írója legszívesebben befelé néz, önmagába, - nem csoda, hogy az élet külső jelenségeit jóformán meg se látja. Más kérdés: szabad-e a műalkotásban olyasmit keresni, ami nincs meg benne? A kritika sose lehet oly önkényes, hogy egy lírai verskötetbe történelmi dokumentumokat préseltessen. De ha a kor lázai és izgalmai mindenkin átvonaglanak, (és biztos, hogy átvonaglanak), a költő, az idő heroldja, művészetének kárvallása nélkül nem fojthatja magába a legáltalánosabb érzéshullámokat.</p>
<p>Csakugyan, a Titkok verseiből hiányzik valami. Talán a teljesség esztétikailag megnyugtató hatása, talán a spontán erő, amelynek még a leglégiesebb zenéből is ki kell áradnia. S hidegek is ezek a versek, mert nem az élmény mámorából születtek, csupán egy-egy gondolat elemeiből kristályosodtak formába…</p>
<p>A Titok-cikluson ez az árnyék fut át, akár az aranyködös alkonyban ballagó teheneket festi, akár a kuckóba ejtett botban a gyökértelen, örök kóborlót mutatja, amely mint Lázár fölkel és jár megint, vagy a Nyitott ablak maupassanti hangulatot idéző éjszakai rettegését írja le. Schopenhauer nyomán az örök én meggyőződését hirdeti. Egyes darabjaiból a nemi szerelem láza csap ki, (Szerelem-baj, Fürdőben, Tizenhatévesek), majd a szavak kegyelméért esd, mintegy átmenekül az Anyaság-ciklusához; itt a szó, amott már a gyermek foganását ünnepelve. A versek beállítása az új részben is a régi: az élet és halál gondolati ellentétei. Most kilenc hónapnak mélyin át várja a gyermeket s kéri, bocsássa meg neki a sírt, aztán asszonyához fordul:</p>
<p>por leszel s a kéz,</p>
<p>mely tündököltet:</p>
<p>kioltni kész</p>
<p>tüzed, hogy ujra váltsa</p>
<p>és por leszek, ki érintettelek...</p>
<p>Közben állandóan szemünk elé bukkan egy szó: «csoda.» Nyilván azért, mert ebben oldódik fel György Oszkár tűnődése, félsze és borzongása, amikor az anyatestben a jövő csirájának növését figyeli, amikor az anya elé a kisded köd-arcát ringatja, vagy kislányát föltartja az ég arany-világai felé.</p>
<p>A harmadik ciklusban (Napló) kissé kifénylenek a korábbi komor színek. Világosabban, emberi viszonyok közt látjuk a költőt is, szobájának négyszögében s egy «gyümölccsel gazdag kertben, sugarak hűvös lángosán.» De aztán ismét elborul ege; «jön a vihar és én elébe rontok», írja, «mert énhozzám jön, nem mindenkihez». Ez a kemény elszigetelődés lehűt. «A lírikus gőgje», - mondom. S voltaképp az történt, hogy a kép monumentalitása a második sorban szétfoszlott.</p>
<p> <img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/Gyo%CC%88rgy%20Oszka%CC%81r.JPG" alt="György Oszkár.JPG" class="imgnotext" height="254" width="212" /></p>
<p>De azért György Oszkárnak vannak hibátlan zengésű teljes versei is; a Vadlúdak, valamint az Anyaság-ciklus IV. és a Napló-rész XII. darabja líránk szép magaslatai. Formaművészete viszont mindenütt erős és biztos.</p>
<p>Aki jól figyel, e szelíd és gyakran elhibázott, de mindig komoly írásokból sok elfojtott gőgöt olvashat ki, a különb sorsra született, félreismert ember gőgjét. György Oszkár egész fiatalkora óta vidéken tanárkodik; társtalan lélek, most már végképp magába fordult. Amikor idegen égtájak hívják, Baudelairet és Verlainet fordítja; erejére vall, hogy önállósága e kirándulásokon csak megedződött.</p>
<p>Egy költő, egy műfordító, egy szenvedélyes irodalmár, egy nagyszerű pedagógus volt György Oszkár. Verseiben nem véletlenül szerepeltek a sötét színek. Ő is érezte, sejtette, tudta, hogy hazája egy idő után először is munkájától fosztja meg, majd az életétől, végül hosszú idő után elfelejti.</p>
<p>György Oszkár útja Auschwitzban ért véget.</p>
<p>A most megjelent kötet is igyekszik némi enyhet adni erre a fájó sebre.</p>
<p>A Memento70 összefogás is azért jött létre, hogy az egykor volt honfitársainkra emlékezzen, emlékeztessen.</p>
<p>Mert tisztán emlékezünk.</p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F27%2Fmegjelent_egy_konyv%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F27%2Fmegjelent_egy_konyv%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F27%2Fmegjelent_egy_konyv%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Megjelent egy könyv"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/08/27/megjelent_egy_konyv#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6640021" border="0" /></a><br /></p>
Auschwitz
György_Oszkár
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/emle%CC%81kfal1.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/08/21/bizonytalansagok_sora_1944_augusztusanak_vegen
Bizonytalanságok sora 1944. augusztusának végén
2014-08-21T21:25:43+02:00
2014-08-21T21:25:43+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>Augusztus derekán a német biztonsági szervek összehangolt, zsaroló fenyegetőzései mind nyíltabbá váltak. A csillagos házakba szorított zsidók körében a legnagyobb izgalom, félelem és kétségbeesés lett úrrá. Képviselőik Lutzhoz és Wallenberghez fordultak, hogy segítsenek a semleges államok budapesti követségeit a deportálással szembeni közös megmozdulásra bírni. A pánik jelei is megjelentek, az ügyben sürgős tiltakozást Angelo Rotta pápai nuncius készítette elő.</p>
<p><span>Augusztus 21-én a magyar kormányhoz Rotta pápai nuncius, Carl Ivan Danielsson svéd követ, Carlos Branquinho portugál, Ángel Sanz Briz spanyol és Antoine I. Kilchmann svájci ügyvivő jegyzéket intézett. Erélyes tiltakozásukban leszögezték, abszolút megengedhetetlennek tartják, hogy “faji eredetük egyszerű ténye miatt üldözzenek és halálba küldjenek embereket”. A keresztény civilizáció nevében kérték, ne legyen több deportálás. A magyar kormánynak véget kell vetnie ennek az eljárásnak, melynek “sohasem lett volna szabad elkezdődnie”. A 25-ére kitűzött budapesti deportálás - feltehetőleg Heinrich Himmlernek, az SS vezérének állás-foglalása után - elmaradt.</span></p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/ro9tta.jpg" alt="ro9tta.jpg" class="imgnotext" width="252" height="358" /></span></p>
<p><span> A magyar fél jegyzékben javasolta, hogy a magyar zsidók ügyeinek intézését a németek adják át, ennek fejében a csillagos házakból a zsidóságot munkába állítják. A munkára képteleneket a Magyar Vöröskereszt közreműködésével vidéki táborokba helyezik. Lakatos Géza kormányával augusztus 28-án olyan megállapodás született, hogy a zsidó lakosságot a háború érdekeire való tekintettel Budapestről eltávolítják, vidéken koncentrálják és munkára fogják.</span></p>
<p><span>Az új magyar-német egyezség miatt a fővárosban előkészületek indultak a munkaszolgálatra alkalmatlanok, az idős és gyermek zsidók vidéki táborokba koncentrálására. Ezt összefogással: elnyújtott orvosi vizsgálatokkal, megújított “sorozással” sikerült elszabotálni.</span></p>
<p><span>De mit is jelentett az előkészületek sora?</span></p>
<p><span>Magyar kormánynyilatkozat tervezete, 1944. augusztus 23 </span></p>
<p><span>(…) A magyar királyi kormány – a Kormányzó Úr Őfőméltósága hozzájárulásának elnyerése után – késznek nyilatkozik arra, hogy:</span></p>
<p><span>(a) valamennyi munkaszolgálatra behívott zsidót, akinek családja már Németországban van (kb. 55–60 000 fő),</span></p>
<p><span>(b) azokat a büntetett előéletű vagy közveszélyes zsidókat (amely tényt a magyar kormányhatóságok állapítják meg), akiknek jelenléte a közrendet, a közélelmezést, az ország belső biztonságát veszélyezteti, a német hadigazdálkodás céljaira – 1944. augusztus 28-ától kezdődően – a német birodalmi kormány rendelkezésére bocsátja. (…)</span></p>
<p><span>II. A Magyarországon visszamaradt zsidókat Budapesten kívül védőőrizetbe helyezik, táborokba gyűjtik és a magyar hadigazdálkodás szolgálatába állítják.</span></p>
<p><span>Ez a tervezet azt is jelentette, hogy a vidékiek után az ország fővárosában is veszélyhelyzet áll elő, azaz folytatódik, hogy elveszik többszázezer magyar ember életét, meghal majd a sarki fűszeres, meghal a kisboltos, meghalnak a kétkezi munkások.</span></p>
<p><span><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/gyerekek.jpg" alt="gyerekek.jpg" class="imgnotext" width="403" height="276" /></span></p>
<p><span>Fenyő Miksa naplójában így erről;</span></p>
<p><span>A hír határozottabb alakot ölt: kiadják a megmaradt magyar zsidóságot a németeknek. Már gyűjtik a vagonokat és a csendőröket. Talán még holnap megszállják a csillagos házakat, és vonszolják az emberek tízezreit, kiknek semmi egyéb bűnük nincs, mint hogy egy tébolyult világ a legyilkolásuktól várja a világuralom megszerzését. S most, hogy már látja, hogy ebben csalódott, bosszút áll csalódásáért. S az áldozatra szántak között gyermekeim, barátaim és sok-sok derék, jóravaló ember, jóravaló magyar.</span></p>
<p><span>A magam sorsa az elmúlt öt hónapban kétségbe ejtett; soha magamért úgy kétségbeesve nem voltam, mint ezekért a legyilkolásra ítélt tízezrekért, ismerősökért és ismeretlenekért. Talán még jön valami váratlan segítség….</span></p>
<p><span>A lapok a következő rendeletről hoznak hírt: „A Budapesti Közlöny keddi száma közli a m. kir. minisztériumnak 2040. számú rendeletét, mely szerint a zsidókra vonatkozó rendelkezések hatálya általában nem terjed ki azokra a személyekre, akiket – esetleg házastársukra és gyermekeikre kiterjedő hatállyal – a Kormányzó, a minisztérium előterjesztésére, az említett rendelkezések hatálya alól a tudomány, a művészet vagy a közgazdasági élet terén, vagy egyébként az ország javára szerzett kimagasló érdemeik folytán, vagy egyéb, külön méltánylást érdemlő okból mentesít. A mentesítés az 1941; XV. tc-ben foglalt fajvédelmi rendelkezések hatályát egyáltalán nem, a zsidókra vonatkozó vagyonjogi rendelkezések hatályát csak annyiban érinti, amennyiben a mentesítés erre külön rendelkezést tartalmaz. A mentesítés egyéb megszorításokat is tartalmazhat.”</span></p>
<p><span>Nem örülök e rendelkezésnek. Nem örülök annak a hírnek sem, hogy valami rendeletet készülnek kihozni a kikeresztelkedettekre. Mert ez azt jelenti, hogy a többi vogelfrei. Hitler zsákmánya.</span></p>
<p><span>A Fenyő Miksa által is említett mentesítési rendeletnek köszönhette többek között életét, a magyar és a nemzetközi zeneművészet egyik legjelentősebb alkotója, a kiváló zenepedagógus Weiner Leó is.</span></p>
<p><span>Azonban sok ember számára ez a mentesítés nem jutott osztályrészül. </span></p>
<p><span>Ahogy az is igaz, hogy a Horthy által megfogalmazott terveket rövidesen átírta a történelem. A megmaradt magyar zsidóság megint nyert egy kis időt, most éppen a román kiugrásnak köszönhetően.</span></p>
<p><span>Akkor, amikor minden egyes nap is számított.</span></p>
<p><span><a href="http://www.memento70.hu/">www.memento70.hu</a> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F21%2Fbizonytalansagok_sora_1944_augusztusanak_vegen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F21%2Fbizonytalansagok_sora_1944_augusztusanak_vegen%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F21%2Fbizonytalansagok_sora_1944_augusztusanak_vegen%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Bizonytalanságok sora 1944. augusztusának végén"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/08/21/bizonytalansagok_sora_1944_augusztusanak_vegen#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6624479" border="0" /></a><br /></p>
holokauszt
Weiner_Leó
Fenyő_Miksa
Angelo_Rotta
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/ro9tta.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/08/18/vannak_bizonyos_tenyek_melyek_elol_nem_lehet_elmenekulni
Vannak bizonyos tények, melyek elől nem lehet elmenekülni
2014-08-18T23:19:29+02:00
2014-08-18T23:19:29+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>A magyar holokausztért a főfelelősség a Horthy Miklós nevével jelzett korszakot, a magukat konzervatív, talpig becsületes magyar úriembereknek tartó Sztójay-kormányt terheli, nem pedig a lecsúszott elemeket, bűnözőket és elmebeteg fantasztákat is magába foglaló Szálasi-rezsimet, hisz ez utóbbi feltette a pontot az i-re, befejezte elődei munkáját.</p>
<p><span>A II. világháború során a német megszállók szinte mindenhol találkoztak kollaboránsokkal, ám Magyarországról, a magyar együttműködőkről Eichmann a legnagyobb elismeréssel írt memoárjában: </span></p>
<p><span>„a magyar hatóságok gépezete olyan módon, ahogy azt akkoriban más országokban működő hatóságok ritkán mondhatták el magukról…</span>Több alkalommal azt mondtam magamnak: az áldóját! Eddig azt hitted, hogy csak Németországban uralkodik az a bizonyos pontosság, és itt legalább ugyanazt kínosan pontos akkurátusságot látod. Csodáltam a magyar közigazgatást, és nem abban a tekintettben, hogy milyen módon intézték a zsidóügyeket, hanem általánosságban szólva, hivatali-tárgyi nézőpontból szemlélve”.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/Eichmann,_Adolf.jpg" alt="Eichmann,_Adolf.jpg" class="imgnotext" width="229" height="359" /></p>
<p><span>Kétségtelen tény, hogy a magyar közigazgatási, közbiztonsági apparátus kétségtelenül nagyszerűen tudta, hogy miként is kell szorosan együttműködni.</span></p>
<p><span>Hetven évvel ezelőtt augusztusban a magyar kormány megállás nélkül dolgozott.</span></p>
<p><span>A deportálások újraindítása a román kiugrásig napirenden maradt. Az augusztus 2-i kormányülésen Jaross kezdeményezte a budapesti zsidók deportálását, a kikeresztelkedett személyek kivételével. Jaross Andor belügyminiszter összegezéséből: “a Budapesten tartózkodó zsidók létszáma 280.000-re tehető. Zsidó lakásokban 170.000 zsidó van nyilvántartva. A hiányzó 100.000 zsidó keresztény lakásokban elbújva tartózkodik, vagy másutt szerzett magának búvóhelyet. A megkeresztelkedett zsidók száma Budapesten 20.000-re tehető.” Az utóbbiakkal kapcsolatban kijelentette, hogy “ezeknek a kikeresztelkedett zsidóknak kímélésével lehetne a többi zsidót kiszállítani”.</span></p>
<p><span>Hogy Jaross újra semmibe vette utasításait, Horthynál újra kiverte a biztosítékot. Ezúttal már a németeknek nem sikerült megmenteni Jarosst, Endre és Baky még a helyén maradt. Sztójay meg közölte az örömhírt Veesenmayerrel, a deportálások 1-2 héten belül újraindulhatnak. A következő minisztertanácsi ülésen határoztak 50-60.000 „galíciai és beszivárgó zsidó” kiszállításáról. Az SS-nek sem kellett több, augusztus 15-én, a koncentrációs táborokat felügyelő Wirschaftsverwaltungshauptamt der SS (SS—WVHA) már 90.000 rabszolgamunkással tervezett.</span></p>
<p><span>1944. augusztus 18-án Eichmann letartóztatta a Zsidó Tanács 3 tagját: Stern Samut, Wilhelm Károlyt és Pető Ernőt, megparancsolta, hogy valamennyi alkalmazottjukról készítsenek listát. Másnap, 19-én, Bonczos Miklós az új belügyér személyesen biztosította Eichmannt, hogy a deportálások 6 nap múlva újraindulnak. Napi 20.000 (ezt több mint májusban) zsidó elszállításával számoltak, 3.000 mentesített és az összes kikeresztelkedett egyén kivételével a többi zsidó deportálásra kerül.</span></p>
<p><span>Mindeközben a hitközség vezetése, a Zsidó Tanács, folyamatosan tárgyaltak a különböző kormányzati tisztviselőkkel, Stern Samu ismételten felkereste Horthy Miklóst, ezúttal már nyoma sem volt az 1937-es megbeszélések hangulatának, most már mindenki számára világossá vált, komoly lépéseket kell tenni legalább a fővárosi zsidóság megmentésére.</span></p>
<p><span>A történelem azonban közbeszólt, hiszen Románia kiugrása teljesen megváltoztatta a helyzetet. Tévedés ne essék, nem a magyar kormány, nem a hivatalnokok serege tett azért, hogy ne lehessen folytatni a megsemmisítést, hanem megint külső körülmények döntöttek.</span></p>
<p><span>Azonban voltak, akiknek ez már nem jelentett segítséget.</span></p>
<p><span>Mindeközben ezekkel kapcsolatban arról lehet hallani, hogy Magyarország Kormánya 2014-ben, a Holocaust 70. évfordulóján azt nyilatkozta, hogy felejtés és a közöny ellen akar tenni. Úgy, hogy a megbocsáthatatlan és jóvátehetetlen bűnöket és bűnösöket megnevezi, az ártatlan áldozatok mártíromsága előtt fejet hajt”.</span></p>
<p><span>Ám az is tény, hogy a meghirdetett programok egy része módosult, elmaradt vagy csúszik. Míg a tervek szerint „A helyi áldozatok neveinek felolvasása az ország összes érintett településén” programpont is szerepelt, ám a tervekből nem lett semmi.</span></p>
<p><span>Érhetetlen, hogy Magyarországon 70 évvel a szörnyűségek után egyszerűen semmiféle központi megemlékezés nem történt. Ugyan számtalan civil szervezet, zsidó és nem zsidó szerveződés úgy nyilatkozott, hogy nem kíván a kormányzati elképzeléseken szerepelni, ám eddig ez a kormány, vagy ha úgy tetszik, Magyarország semmilyen megemlékezést nem szervezett, nem rendezett. Ám még a helyi megemlékezésekről sem lehetett hallani.</span></p>
<p><span>A Memento70 összefogás azért jött létre, hogy segítse a megemlékezéseket, a tiszta őszinte párbeszédet.</span></p>
<p><span>Nincs mit tenni, csinálni tovább azt, amit elkezdtünk.</span></p>
<p><span>Mert tisztán emlékezünk.</span></p>
<p><span><a href="http://www.memento70.hu/">www.memento70.hu</a> </span></p>
<p><span> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F18%2Fvannak_bizonyos_tenyek_melyek_elol_nem_lehet_elmenekulni%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F18%2Fvannak_bizonyos_tenyek_melyek_elol_nem_lehet_elmenekulni%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F18%2Fvannak_bizonyos_tenyek_melyek_elol_nem_lehet_elmenekulni%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Vannak bizonyos tények, melyek elől nem lehet elmenekülni"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/08/18/vannak_bizonyos_tenyek_melyek_elol_nem_lehet_elmenekulni#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6615805" border="0" /></a><br /></p>
holokauszt
Eichmann
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/Eichmann,_Adolf.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/08/17/levelek_a_tavolbol
Levelek a távolból
2014-08-17T22:56:08+02:00
2014-08-17T22:56:08+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/t%C3%A1bori%20levlap.jpg" alt="tábori levlap.jpg" class="imgnotext" width="437" height="290" /></p>
<p>Magyarországon a háború kezdetekor sorra hívták be az embereket. Voltak, akiket fegyveres szolgálatra, míg voltak, akiket munkaszolgálatra. Ők voltak a „lapátos hadsereg”. Zsidók, politikai üldözöttek, egyéb más okból a fegyverekhez nem engedettek kerültek ide. Embertelen körülmények között kellett dolgozniuk, miközben védtelenek voltak, de nem csak az ellenséggel szemben, hanem saját hadseregük katonáival szemben is.</p>
<p><span>A háború idején a zsidó munkaszolgálatosok helyzete folyamatosan romlott. Először rangjuktól, majd egyenruhájuktól fosztották meg őket, majd sárga, ill. fehér karszalag viselésére kötelezték a „lapátosokat”. A tábori munkaszolgálatos századok mellé rendelt tisztek, tisztesek s az őrszemélyzet tagjai között nem egy antiszemita akadt, aki kegyetlenül bánt beosztottaival. A munkaszolgálatosok helyzetüket amolyan belső hadifogságnak tekintették, és a legtöbben a túlélés és a visszatérés reményében próbálták elviselni a megaláztatásokat. Nagyon kevesen voltak, akiket életösztönük szökésre sarkallt. </span></p>
<p><span>A „lapátosok” tömeges fogságba esésére a Szovjetunió elleni háborúban 1943 januárjában és februárjában, a 2. hadsereg védelmi vonalának összeroppanása után került sor. Magukat önként nagyon kevesen adták meg. Aki csak tudott, nyugat felé, hazafelé törekedett.</span></p>
<p><span>A korszak egyik legnagyobb slágere volt a Valahol Oroszországban című dal volt, melyet Karády Katalin énekelt. Az otthoniak – legyenek azok katona vagy munkaszolgálatosok rokonai – minden alkalommal könnyezve hallgatták a rádióban a színésznő búgó hangját.</span></p>
<p><span>Üzenet jött messze-messze földről,</span></p>
<p><span>Halványzöldszín tábori levél.</span></p>
<p><span>Aki írta, a szívével írta, </span></p>
<p><span>Minden sora őszintén beszél.</span></p>
<p><span>Sokkal jobban szeretlek, mint máskor,</span></p>
<p><span>Minden percben Rád gondolok százszor,</span></p>
<p><span>Valahol Oroszországban,</span></p>
<p><span>Valahol Oroszországban.</span></p>
<p><span>S arra gondolok, mikor a csillag rám ragyog,</span></p>
<p><span>Azt a csillagot Te otthon</span></p>
<p><span>Épp úgy láthatod…</span></p>
<p><span>Mindig a Te leveledet várom,</span></p>
<p><span>S csak terólad álmodom az álmom,</span></p>
<p><span>Valahol Oroszországban,</span></p>
<p><span>Valahol Oroszországban.</span></p>
<p><span>Az otthoniakkal a kapcsolatot a tábori levelezőlapokon lehetett tartani, nagyon ritka esetekben, a nagy szerencsének köszönhetően időnként mások segítségével egyéb leveleket is lehetett küldeni. A munkaszolgálatosok a keret emberségesebb tagjaira számíthattak csak.</span></p>
<p><span>Ezekből a levelekből válogattunk.</span></p>
<p><span>Drága Életem!</span></p>
<p><span>ma délután érkeztünk Csapra, ma este még továbbmegyünk Ungvárra és holnap 11 felé már célnál leszünk. Lehet, hogy egyelőre nem lesz módom írni, de amint lehet írok.</span></p>
<p><span>Apáéknak holnap írok.</span></p>
<p><span>Sokszor csókollak, Jancsit szintén.</span></p>
<p><span>Vili</span></p>
<p><span>Kedves Anyám, Apám!</span></p>
<p><span>Leveleteket megkaptam, nagyon sajnálom, hogy a Mamit elvitték, de remélem otthon lesz velem együtt. Csak vigyázzatok magatokra, mert amikor én eljöttem, fiatal Anyát és Apát hagytam otthon és nem szeretném, ha saját gondatlanságotok vagy az idegesség miatt valami bajotok lenne. Semmi okotok izgulni, itt minden rendben van.</span></p>
<p><span>Ancit figyelmeztessétek, hogy többet mozogjon, nem írtok, hogy mit szól János Anci leendő babájához.</span></p>
<p><span>A család minden tagját szeretettel üdvözlöm.</span></p>
<p><span>Vigyázzatok Katóra és Jánosra!</span></p>
<p><span>Sok szeretettel csókol Vili</span></p>
<p><span> </span></p>
<p><span>Drágám!</span></p>
<p><span>Sok viszontagság után baj nélkül megérkeztünk. Még 2 napig vagyunk itt.</span></p>
<p><span>Apát és Anyát csókolom!</span></p>
<p><span>Jánost, Téged szenvedéllyel.</span></p>
<p><span>Vili</span></p>
<p><span> <img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/valahol%20oroszo-ban1.jpg" alt="valahol oroszo-ban1.jpg" class="imgnotext" width="339" height="257" /></span></p>
<p><span>Drága Életem!</span></p>
<p><span>Jól vagyok, egészséges, remélem Ti is jól vagytok. Postát rendszeresen kapok, csak az újságok nem érkeznek meg. A levél, amit most kapsz, Szántó Béla c. karp. tizedes Úr útján jut el hozzád, kinek jóindulatából írhatom a következőket: Az említett úr innen szabadságra megy és ide visszajön és mint írtam, volt szíves nékem megígérni, hogy részemre egy csomagot hoz.</span></p>
<p><span>Apáéktól napok óta nem kaptam postát, csak nincs valami baj, a Gyurka írt, de erre még sajnos nem tudok írni, úgy látszik, „jódolgomban”.</span></p>
<p><span>A család minden tagját szeretettel üdvözlöm.</span></p>
<p><span>Téged és Jánost számtalanszor csókol</span></p>
<p><span>Apátok Vili</span></p>
<p> </p>
<p><span>Drága Katókám!</span></p>
<p><span>A házassági évfordulónk alkalmával sok szeretettel gondolok Tirátok és sok örömet, egészséget és békét, amit remélem nemsokára odahaza én is élvezhetek.</span></p>
<p><span>Sok szeretettel csókol Jánossal együtt.</span></p>
<p><span>Apjuk</span></p>
<p><span> </span></p>
<p><span>Drága Életem!</span></p>
<p><span>Remélem megkaptad a két értesítésemet, melybe kértem, hogy a Büchlerékhez küldj csomagot és pénzt. Kérlek küld el a csomagot azonnal, lehet hogy személyesen, de lehet, hogy elhozatom, ezért kérlek úgy diszponálj, hogy a kiadójegyem ellenében kiadják.</span></p>
<p><span>Egyelőre még itt vagyunk, de lehet, hogy rövidesen elmegyünk, de semmi biztosat eddig nem tudunk. Jól vagyok, semmi okod az aggodalomra, az időjárás igen megenyhült, olvad, biztosan odahaza is. Anya lapját megkaptam, Tőled rendetlenül kapok postát. Ne ülj fel semmiféle rémhírnek, senki sem tud semmit, a Józsi bá, ha felkeres vagy bárki, semmit se adj néki.</span></p>
<p><span>A Béláról és a Gyuriról csak jót hallok, remélem jól is vannak.</span></p>
<p><span>Jánosnak remélem megvetted Török Sándor Felsült óriás-át, már írtam miatta, ha nem vetted volna meg, akkor vedd meg az én karácsonyi ajándékomként, cca 20P, úgyis hazaküldtem a zsoldom, Anyámnak és magadnak is vegyél valamit.</span></p>
<p><span>Mindenkit üdvözlök, Anyáékat csókolom.</span></p>
<p><span>Jánost és Téged számtalanszor!</span></p>
<p><span>Vili</span></p>
<p><span>A <a href="http://www.memento70.hu/" target="_blank">Memento70</a> összefogás célja, hogy ezeket a személyes emlékeket is megőrizze, azokat az utókornak megmutassa.</span></p>
<p><span>Mert tisztán emlékezünk.</span></p>
<p><span> </span></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F17%2Flevelek_a_tavolbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F17%2Flevelek_a_tavolbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F17%2Flevelek_a_tavolbol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Levelek a távolból"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/08/17/levelek_a_tavolbol#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6605277" border="0" /></a><br /></p>
tábori_levelek
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/t%C3%A1bori%20levlap.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/08/05/a_rozsaszin_haromszog
A rózsaszín háromszög
2014-08-05T21:39:21+02:00
2014-08-05T21:39:21+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/rszi%CC%81n%20ha%CC%81romszo%CC%88g.jpg" alt="rszín háromszög.jpg" class="imgnotext" height="214" width="361" /></p>
<p>A melegek, homoszexuálisok a XX. századig elítélt kisebbségként élt a világ minden országában. A század elejétől kezdve, az I. világháborút követően kicsit szabadabb lett a közgondolkodás.</p>
<p>Már az ősközösségi társadalmakban is fellelhetők az azonos neműek közötti szexuális kapcsolat nyomai. Az időszámítás előtti 12 000 körül maradtak fenn a homoerotika iránti megbecsülés jelei: barlangrajzok, fallikus vesszők ezrei, illetve mesterséges dupla hímvesszők/dildó, amelyet két nő együtt használt a mai Franciaország területén (Gorge d'Enfer-ben).</p>
<p>Az ókori Görögország városállamaiban természetes dolognak tartották, ha az emberi lényeket vonzza a szép emberi test, a homoerotikus kapcsolatokat egyáltalán nem üldözték, a homo- és heteroszexuális preferenciák váltakozását az egyéneknél nem tekintették veszélyesnek.</p>
<p>Az ókori Róma homoszexualitáshoz való hozzáállását erősen befolyásolta a görög minta. A köztársaság korát az erkölcsi közömbösség jellemezte: sem szégyennek, sem dicsőségnek nem tekintették a homoszexualitást. Cicero leszögezte, hogy nincs abban semmi jogellenes, ha két férfi élvezi az erotikus gyönyöröket, de mindent a maga helyén kell kezelni.</p>
<p>A VI. században a kereszténység és más kultúrák hatására a homoszexualitást törvényen kívül helyezték. 533-ban Justinianus császár alkotott korlátozó törvényeket "olyan férfiakkal szemben, akik vágyat éreznek más férfi iránt". A szodómia büntetése kasztráció volt. 1432-ben Firenzében hozták létre Európában először a szodómia bűnét elkövetők elleni eljárásokat indító speciális szervezetet (Uffiziali di Notte; Az Éjszaka Hivatalnokai), az ezt követő 70 évben több mint 10 ezer férfi és fiú ellen indult eljárás. 1451-ben V. Miklós pápa felhatalmazta a pápai inkvizíciót, hogy üldözze a férfi szodómiát. 1476-bam Leonardo da Vinci-t kétszer is feljelentették a hatóságnál, de szemtanú hiányában felmentették.</p>
<p>A homoszexuális mozgalmak kezdeti szellemi ihletője a XVIII. század végén jelentkező felvilágosodás. Voltaire és Diderot elítélték a melegség barbár elnyomását, de az erkölcsiséget az egyházzal azonosították, s ezért szerintük a homoszexualitásnak el kell tűnnie. Jean-Jacques Rousseau: Les Confessions című művében (1770) a szerző leírja, hogy egy afrikai megpróbálta őt elcsábítani, ám az első rémületét legyőzte, és végül egy baráti viszony alakult ki közöttük. Ez a mű talán az első védőbeszéd az azonos neműek szerelmének toleranciája mellett a modern európai irodalomban.</p>
<p>A modern kor tulajdonképpen a XIX. század második felében kezdődött, amikor az irodalmi művekben egyre gyakrabban jelent meg témaként az azonos neműek szerelme, amikor a német törvényszéki orvostan jeles képviselői elkezdtek foglalkozni a problémával.</p>
<p>Sigmund Freud is megírta már véleményét, a XX. század elején:</p>
<p>„A pszichoanalitikus kutatás a legnagyobb határozottsággal elítéli azt a felfogást, mely a homoszexuálisokat mint valami különös emberfajtát akarja a többi embertől különválasztani. Az által, hogy e módszer nemcsak nyilvánvalóan mutatkozó, hanem egyéb nemi ingerületeket is tanulmányoz, felderíti, hogy minden emberben megvan a képesség az azonosnemű tárgyválasztásra s e választás tudattalanjában létre is jön. Mi több, azok a libidinozus érzelmek, melyek az embert a vele egynemű személyekhez fűzik, a rendes lelki életnek nem kevésbé fontos tényezői, lelki betegségeknek pedig még hatalmasabb rugói, mint a másik nemet érintő érzelmek. Sőt a pszichoanalízis azt tanítja, hogy az ember eredeti természetében, amint az a gyermekkorban, kezdetleges állapotokban és őstörténeti idők nyomaiban ma is észlelhető, a tárgyválasztás független a választott tárgy nemi hovatartozásától és a nemiség szabadon választ férfi és női tárgyak között.”</p>
<p>Az országokban megközelítő kutatások szerint 2-6 % közé tették a melegek arányát. Így volt ez Németországban is. Ám 1933-tól a nácik győzelme után ezen az arányon mindenképpen változtatni akartak.</p>
<p>Náci statisztikusok a Harmadik Birodalomban mintegy hárommillió meleggel számoltak, amely a lakosság öt százalékát tette ki. A hatalomátvételt követően azonnal megindult a tökéletes árja faj létrehozásának programja. Ennek részeként a homoszexuálisokkal szembeni előítéletek erősítése is feladata volt a propagandának. A melegek veszélyeztetik a német ifjúságot, a népesedéspolitikát és a közegészségügyet is. Bezárták a melegbárokat, és megkezdődött a német homoszexuálisok adatainak összegyűjtése, melyeket a berlini Gestapo központjába kellett elküldeni a helyi rendőri szerveknek. Az érintettek válaszul névleges házasságokat kötöttek, gyakran meleg férfiak meleg nőkkel. Az üldözés törvényes alapját a 175. paragrafus adta, amelyben bűncselekménynek nyilvánították két azonos nemű személy - elsősorban a férfiakra vonatkozott, a leszbikusokkal nem igazán foglalkoztak - kapcsolatát. A nyilvántartásba vételt és a törvényi szabályozást követően megkezdődtek a letartóztatások. Ennek élén a biztonsági szolgálatok Homoszexualitás- és Abortuszellenes Birodalmi Főhivatala állt. Ahogyan Reinhard Heydrich biztonsági főnök emlegette, ez volt a „harcoló bürokrácia".</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/rszi%CC%81n%20ha%CC%81romszo%CC%88g1.jpg" alt="rszín háromszög1.jpg" class="imgnotext" height="275" width="418" /></p>
<p>A Harmadik Birodalomban 1945-ig körülbelül 100.000 férfit tartóztattak le homoszexualitás miatt; mintegy felüket elítélték. A koncentrációs táborba küldöttek számát 5–15 ezer közé teszik, a többiek börtönökbe kerültek.</p>
<p>„Őseink tudták, mit tesznek, amikor a maguk közül való homoszexuálisokat a mocsárba süllyesztették, de a meghódított népek körében nem büntették, sőt, bátorították a homoszexualitást. Ez a népesedési politika szempontjából ésszerű intézkedés volt, amelyet követendő példának tekinthetünk. A homoszexuális saját fajállományának árulója, ezért ki kell irtani" - vélekedett Heinrich Himmler.</p>
<p>A háború kitörését követően egyes homoszexuálisokat áthelyeztek a hadsereg kötelékébe, ahol a reguláris legénységtől elkülönítve, különböző öngyilkos akciókban kellett résztvenniük. A táborokba zárt melegek egy részének a többi kényszermunkással közös sorsa volt: megsemmisítés a munka által. Pontos adatokkal nem rendelkezünk, de elfogadott vélemény, hogy nagyjából tízezer személy vesztette életét csupán azért, mert német (árja) homoszexuális férfiként táborba küldték.</p>
<p>A táborokba zárt meleg férfiaknak rózsaszín háromszöget, a leszbikusoknak az antiszociális hajlamot jelző fekete háromszöget kellett viselniük. Az internáltak nagyobb része meghalt, részben annak köszönhetően, hogy nemcsak az őreik, hanem a fogolytársaik is kegyetlenül bántak velük. Egy kis részüket bírósági utasításra kasztrálták. Egyeseket megkínoztak vagy hormonkísérletekhez használtak.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/rszi%CC%81n%20ha%CC%81romszo%CC%88g2.jpg" alt="rszín háromszög2.jpg" class="imgnotext" height="197" width="455" /></p>
<p>A nácik által hozott homoszexualitás-ellenes törvényt csak az 1960-as évek végén töröltek el. A homoszexualitásért koncentrációs táborba zártak nem kapták meg a nácik egyéb áldozatainak járó állami kártérítést, és néha még a börtönbüntetésük idejébe sem számították be a táborban letöltött éveket. A német kormány hivatalosan csak 2002-ben kért bocsánatot a meleg közösségtől.</p>
<p>Csak idén avatták fel Tel-Avivban pénteken Izrael első olyan emlékművét, amelyet azok tiszteletére emeltek, akiket a nácik homoszexualitásuk miatt üldöztek. Az emlékmű ünnepélyes átadásán beszédet mondott a város polgármestere és Németország izraeli nagykövete.</p>
<p>A <a target="_blank" href="http://www.memento70.hu">Memento70</a> összefogás minden megkülönböztetést elítél, emlékezni kívánunk azokra az áldozatokra, akiket nemi identitásukért üldöztek, pusztítottak el. Európában és a világ demokratikus országaiban képes egymás mellett élni a többség és a kisebbség, legyen az vallási, származási, nemi, stb. Magyarországon is így kell tenni!</p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F05%2Fa_rozsaszin_haromszog%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F05%2Fa_rozsaszin_haromszog%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F05%2Fa_rozsaszin_haromszog%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A rózsaszín háromszög"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/08/05/a_rozsaszin_haromszog#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6576359" border="0" /></a><br /></p>
holokauszt
rózsaszín_háromszög
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/rszi%CC%81n%20ha%CC%81romszo%CC%88g.jpg
https://memento70.blog.hu/2014/08/05/bechtold_karoly
Bechtold Károly
2014-08-05T11:55:23+02:00
2014-08-05T11:55:23+02:00
memento70
https://blog.hu/user/864240
<p>„Akkor én mit érhetek, egyedül így nélküled<br />Hát én is inkább meghalok.”</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/me/memento70/image/Screen%20Shot%202014-08-05%20at%2011.43.50%20AM.png" alt="Screen Shot 2014-08-05 at 11.43.50 AM.png" class="imgnotext" height="310" width="234" /> </p>
<p>Kellér Dezső írta meg visszaemlékezésében ezt a történetet. A nyilas hatalomátvétel után munkaszolgálatosként lapátolt, talicskázott. Egyik társa elárulta a zsidógyűlölő őrparancsnoknak, hogy aki mellette lapátol, sok gyönyörűséges dalnak írta a szövegét.</p>
<p>Kellér Dezső védjegye volt a jellegzetes, enyhén csipkelődő, finoman gúnyolódó stílus. Az őrmesternek sehogy sem fért a fejébe a dolog. Szétvetett lábakkal megállt Kellér Dezső előtt, és nekiszegezte a kérdést:</p>
<p>- Igaz az, hogy maga írta azt a dalt, hogy: “Paplak mellett lakik a Katika”?</p>
<p>- Alázatosan jelentem őrmester úr, igaz.</p>
<p>- Aztán igaz, hogy maga írta a “Nem tudom az életemet hol rontottam el” című nótát is?</p>
<p>- Igenis őrmester úr.</p>
<p>- És azt is, hogy: “Szeretem a kertet, mely a házad körül virul”?</p>
<p>- Azt is őrmester úr – húzta ki magát büszkén Kellér.</p>
<p>- Hát nem találtak egy rendes keresztény embert, aki megírta volna ezeket a dalokat?</p>
<p>Igen, valahogy a kor végrehajtóinak nem igazán fért a fejébe, hogy lehetséges az, hogy azok a dalokat, amelyek mellett ők könnyeznek olyanok írták, akiket könnyek nélkül lőttek le.</p>
<p>Hiszen ez volt a legkönnyebb. Mihelyst kiderült, hogy ezek a szerzők zsidók voltak, onnantól kezdve ők voltak azok, akik ezt a világot beszennyezték. Mit is írt Bosnyák Zoltán a Harc című nyilas lapban, a Vádoljuk a zsidóságot! c. cikkében? „Vádoljuk azzal hogy a maga sivár szellemiségével készített értéktelen produktumaiban torz és hamis képet rajzolt a magyarságról önmagunknak és a nagyvilágnak. Léha, könnyelmű, romlott erkölcsű, együgyű és üresfejű figurákként mutatott be bennünket az egész világon, és ezzel nagymértékben hozzájárult a külföld közvéleményének a magyarságról alkotott helytelen és kedvezőtlen felfogásának kialakításában. Önmagunkkal elhitette, hogy olyan faji tulajdonságokkal bírunk, amelyek sohasem voltak sajátjaink.”</p>
<p>Bechtold Károly is ilyen ember volt.</p>
<p>Budapesten született 1904-ben. Tanulmányait a Nemzeti Zenedében, majd a Zeneművészeti Főiskolán folytatta. Szerepelt a budapesti, berlini és koppenhágai rádiókban. Szerzeményeit a Radiola valamint az Odeon lemezgyárak örökítették meg, melyeket igen nagy példányban jelentettek meg. Sok területen is bizonyította tehetségét, tudását, hiszen egyszerre volt jazzmuzsikus, zeneszerző, hegedűs, trombitás, dobos.</p>
<p>A 20-as, 30-as években vagy hatszáz kávéház volt Budapesten, ezeknek a felében szólt az állandó zene. Megjelent egy új, városi kultúra, elsősorban a kávéházaknak köszönhetően. Heltai Jenő írta: „A kávéház jobb modorra, udvariasságra, illedelmességre kényszerítette vendégeit. Nevelte és csiszolta őket. Újságot adott a kezükbe, művelte, oktatta, felvilágosította őket."</p>
<p>Ehhez a világhoz tartozott Bechtold Károly is. Ő már egy világvárosban született egy zsidó kispolgári családban. Mit is jelentett az, hogy világváros?</p>
<p>1869-től 1910-ig a népesség lélekszáma 280.349-ről 880.371-re emelkedett, ez azt jelenti, hogy évente 15.000 fővel gyarapodott Budapest. Pikler Gyula, a Városi Szemle 1913-as számában megírta ennek a lélekszámnak a különlegességét: Az európai városoknál jelentős területnövekedésnek (bekebelezés) volt köszönhető a népességszám növekedése, Budapest területe 1870-1910 között ugyanakkora maradt. Ez azt is jelentette, hogy az addigi üres telkek épültek be, egymás után épültek fel a többemeletes bérházak. Míg 1870-ben 9.117 lakóház volt, ezek közül 7.243 volt földszintes, 1.358 volt egyemeletes, addig 1910-re ez a szám már 16.431-re emelkedett, ekkorra már ezen épületekből 2.654 volt háromemeletes, 719 pedig többemeletes. Budapest nagyváros lett.A zsidókat illetően, 1880-ban 70.227 főt számláltak, ami 16.6%-ot jelentett, addigra 1910-ben már 203.687 fő élt Budapesten, ez 23%-a volt az összlakosságnak. Ez azt is jelentette, hogy Budapest második legnagyobb létszámú és arányú közössége lett a zsidóké. Ráadásul 1910-re a főváros összlakosságának (1.1 millió ember) 41%-a volt 20-40 éves kor között, ami egyben azt is jelenti, hogy a fővárosba az aktív korúak vándoroltak be leginkább.</p>
<p>Egy ilyen folyamatosan növekvő város gyermeke volt Bechtold Károly, aki fiatalon már elmerült a főváros életében, zenélt, zenét szerzett. Tudását nem csak itthon, de külföldön is megmutatta.</p>
<p>Azonban még férfikora delén kiderült számára, hogy ő nem lehet ebben az országban, ebben a városban zenész, zeneszerző, muzsikus.</p>
<p>Előbb „csupán” szeretett szakmájától fosztották meg, végül az életétől is. Bechtold Károlyt elhurcolták, ismeretlen helyen pusztult el.</p>
<p>Megértette, hogy egyedül nem ér már semmit, így nincs más, mint meghalni. Kalmár Pál, a kor neves előadója énekelte Bechtold Károly szerzeményét.</p>
<p> </p>
<p>Mondd, mit ér a legszebb rózsa…</p>
<p>Mondd mit ér a legszebb rózsa</p>
<p>Hogyha nincs akivel megszagold</p>
<p>Mondd mit ér a legszebb nóta</p>
<p>Hogyha akivel dalolod</p>
<p>Mondd mit ér a nap az égen</p>
<p>Hogyha már messze van nem ragyog</p>
<p>Akkor én mit érhetek, egyedül így nélküled</p>
<p>Hát én is inkább meghalok.</p>
<p> </p>
<p><a href="http://www.memento70.hu">www.memento70.hu</a></p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F05%2Fbechtold_karoly%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F05%2Fbechtold_karoly%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fmemento70.blog.hu%2F2014%2F08%2F05%2Fbechtold_karoly%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Bechtold Károly"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://memento70.blog.hu/2014/08/05/bechtold_karoly#comments"><img class="item_ctp" src="https://memento70.blog.hu/rss/image/post/id/6574755" border="0" /></a><br /></p>
Bechtold_Károly
0
Memento70
https://memento70.blog.hu
http://m.cdn.blog.hu/me/memento70/image/Screen%20Shot%202014-08-05%20at%2011.43.50%20AM.png