HTML

Memento70

A Memento70 a kormány által kiírt Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége. Célunk, hogy Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket. A hiteles, méltó megemlékezés mindannyiunk ügye. Mi tisztán emlékezünk. http://www.memento70.hu/ 11707024-20386324

Friss topikok

Címkék

1914 (1) Angelo Rotta (1) ártatlanok (1) Aschner Lipót (1) Auschwitz (5) Bajcsy-Zsilinszky Endre (1) Basch Andor (1) Bechtold Károly (1) bemutatkozás (1) betiltottak (2) Bródy Imre (1) Bródy Sándor (1) bródy sándor (1) Carl Lutz (2) csillagosházak (1) d-day (1) Dachau (1) deportálás (4) Eichmann (1) életmenete (1) első (1) emlékezés (1) Farkas István (1) felújítás (2) fénykép (1) Fenyő Miksa (3) foci (1) Fradi (1) Frankl Antal (1) FTC (1) Gaál Béla (1) Gárdi Jenő (1) Glück József (1) Gusztáv király (1) győr (1) György Oszkár (1) hanoar (1) Herzl Tivadar (1) holokauszt (35) Horthy (1) Horthy Miklós (1) I. világháború (1) irodalom (1) Izrael (1) június 6. (1) Karácsony Benő (1) Kasztner-zsidók (1) kiállítás (3) Lakner Artúr (1) levél (1) Lőw Imanuel (1) Lőw Immánuel (1) Magyar Színházi Társaság (2) megem (1) megemlékezés (9) Meseautó (1) Molnár Ferenc (1) moson (1) munkaszolgálat (1) normandia (1) nyíregyháza (1) OMIKE (1) orvos (1) Pécs (2) Petschauer Attila (1) Pius pápa (1) program (9) Radnóti Miklós (1) Révész Béla (1) Rós Hásáná (1) rózsaszín háromszög (1) Sárvár (1) Scheiber Sándor (1) sopron (1) sport (1) Szabadkay József (1) Szatmárnémeti (1) szeged (1) Szentes (1) szeperno (1) színház (2) szombathely (1) tábori levelek (1) tag (3) történelem (2) túlélő (2) új év (1) UTE (1) üvegház (1) Üvegház (1) vers (2) videó (5) Wallenberg (1) Weiner László (1) Weiner Leó (1) Weisz Árpád (1) Címkefelhő

70 éve halt meg a betű művésze Kner Imre

2014.05.12. 14:28 :: memento70

Kner Imre tipográfus, nyomdász és könyvkiadó, a magyar könyvkiadás és nyomdászat meghatározó egyénisége 70 éve, 1944. május 12. körül halt meg.

Ki is volt Kner Imre?

kner_imre.jpg

Kner Izidor és Netter Kornélia első gyermekeként 1890. február 3-án született Gyomán. A gimnázium első két osztályát a mezőtúri református gimnáziumban végezte, de érettségizni már Aradon érettségizett. 1902-ben inasnak állt apja gyomai nyomdájába. 1904-ben Lipcsébe ment, hogy a Mäser-féle könyvművészeti és tipográfiai szakiskolában mélyítse el tudását. 1907-ben a családi nyomda műszaki vezetője lett.

Amikor Németországból visszatért, új üzemcsarnokot építtetett, korszerű nyomdagépeket vásárolt. Művészi hitvallása az volt, hogy a jó tipográfus kizárólag betűkből is képes szép könyvet készíteni, melynek jellemzői az egyszerű kiállítás, a jó papír és a tiszta fekete nyomás. Ebben a korszakban jelent meg a nyomda harmincadik évfordulójára írott műve, a Könyv a könyvről (1912), Erdős Renée János tanítvány című színjátéka (1911), illetve Balázs Béla A vándor énekel (1918) című verseskötetének második kiadása.

1914 kora nyarán nyugat-európai körutazást tett, de a Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége elleni szarajevói merénylet hírére megszakította utazását és hazatért. Bevonult katonának, egy évig Békéscsabán szolgált. 1916-tól átvette a gyomai könyvkiadó vállalat irányítását is.

A húszas évek elejétől - barátaival, Kozma Lajos építésszel, grafikussal és Király György irodalomtörténésszel szoros együttműködésben - a népi barokk és a klasszicista tipográfia ötvözésével új magyar könyvművészetet teremtett. Míves kiadványai nemcsak rendkívüli formaérzékéről tanúskodtak, hanem a kor divatáramlataival is összhangban voltak, olyannyira, hogy az 1923-ban rendezett göteborgi nyomdászkongresszuson a világ legjobb tipográfusai közé sorolták. Az ebben a korszakban készült könyveket fametszetek, barokk könyvdíszek - rendszerint Kozma Lajos alkotásai - ékesítik.

Számos szakmai társaságban tevékenykedett, a Magyar Könyv- és Reklámművészek Egyesületének alelnöki tisztségét töltötte be, és tagja volt a lipcsei első nemzetközi könyvkiállítás (IBA) magyar kiállítási bizottságának is. Az 1937. évi párizsi világkiállításon nagydíjat kapott. A magyar irodalom számos kiválóságával ápolt közeli kapcsolatot, többek között Szabó Lőrinchez fűzték baráti szálak.

Az 1938. évi zsidótörvény megszületése után minden tisztségéről lemondott. 1944-ben, a német megszállás első napjaiban internálták. A budapesti Gyűjtőfogházba került, ahonnan Sárvárra szállították, és átadták a németeknek. Egy gyalogmenetben lemaradt, a kísérő őrszemélyzet tagjai végeztek vele.

Talán egyetlen könyvét sem forgatták a kezükben…

A gyomai izraelita hitközség 1846-ban alakult meg, és 1850-től az endrődi közösséggel egyazon anyakönyvi kerületet alkotott. Az első zsidó családok az 1820-as években telepedtek le, és 1848-ban már 109-en voltak. A családfők többsége házalással, kocsmatartással és kereskedéssel foglalkozott, de szabó, csizmadia és üveges is volt közöttük. A kedvező közlekedésföldrajzi adottságú Gyoma (1859-ben itt adták át a Szolnok–Arad vasútvonal egyik állomását) kiváló lehetőségeket kínált a gazdasági fellendülésbe bekapcsolódó vállalkozók számára. A helybeli zsidó közösség 1869-ben templomot avatott, 1872-ben szentegyletet alapított, 1877-ben pedig elemi iskolát nyitott (ez utóbbi az 1920as évekig működött). Az Izraelita Nőegylet 1884-ben kezdte meg tevékenységét.

A hitközség 1910-ben 290 főt számlált. Gyomán alapította 1882-ben Kner Izidor később országszerte ismertté vált nyomdáját, amely a 19. század elejétől mintegy kétezer települést látott el közigazgatási nyomtatványokkal. Emellett igényes szépirodalmi kiadványokkal (Kner Klasszikusok, Monumenta Literárum) is folyamatosan jelen volt a könyvpiacon. A család több tagja – így a Kner Izidor örökét átvevő Kner Imre és felesége is – a holokauszt áldozata lett. A nyomdát 1944-ben az 50 500/1944. K. K. M. számú rendelet alapján bezárták.

kner nyomda.jpg

1944 májusában a gettót báró Wodianer Móric kezdeményezésére az 1885-ben épített községi árvaházban rendezték be. A fennmaradt szabályzat szerint „a gettóban általános névjegyzék készítendő három példányban, amelyben az ott levő személyek családonként, életkor, foglalkozás, előbbi lakhely megjelölésével feltüntetendők, s a jegyzék egy példánya állandóan a gettó vezetőjének kezénél tartandó, a névjegyzék másik két példánya közül egy példány az elsőfokú rendőrhatósághoz (főszolgabíró), egy példány pedig a község elöljáróságához terjesztendő be”. A május 17-én készült jegyzék szerint 105 személy tartózkodott a gettóban. Az áprilisi, ún. Jaross listán 112 nevet tüntettek fel. A különbözetet az internált és a munkaszolgálatra behívott személyek tették ki. A gettó lakóit – az endrődiekkel együtt – június közepén a szolnoki koncentrációs táborba hurcolták. Onnan vezetett útjuk a végzetbe.

Többek között az ő emlékük ápolását is célul tűzte ki a Békéscsabai Zsidó Hitközség, amikor meghirdették ifjúsági alkotópályázatukat.

Amennyiben úgy gondolod, hogy ez a program fontos Neked, akkor támogassad a Békéscsabai Zsidó Hitközség programját és a Memento70 összefogást.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://memento70.blog.hu/api/trackback/id/tr646135250

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.