HTML

Memento70

A Memento70 a kormány által kiírt Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége. Célunk, hogy Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket. A hiteles, méltó megemlékezés mindannyiunk ügye. Mi tisztán emlékezünk. http://www.memento70.hu/ 11707024-20386324

Friss topikok

Címkék

1914 (1) Angelo Rotta (1) ártatlanok (1) Aschner Lipót (1) Auschwitz (5) Bajcsy-Zsilinszky Endre (1) Basch Andor (1) Bechtold Károly (1) bemutatkozás (1) betiltottak (2) Bródy Imre (1) bródy sándor (1) Bródy Sándor (1) Carl Lutz (2) csillagosházak (1) d-day (1) Dachau (1) deportálás (4) Eichmann (1) életmenete (1) első (1) emlékezés (1) Farkas István (1) felújítás (2) fénykép (1) Fenyő Miksa (3) foci (1) Fradi (1) Frankl Antal (1) FTC (1) Gaál Béla (1) Gárdi Jenő (1) Glück József (1) Gusztáv király (1) győr (1) György Oszkár (1) hanoar (1) Herzl Tivadar (1) holokauszt (35) Horthy (1) Horthy Miklós (1) I. világháború (1) irodalom (1) Izrael (1) június 6. (1) Karácsony Benő (1) Kasztner-zsidók (1) kiállítás (3) Lakner Artúr (1) levél (1) Lőw Imanuel (1) Lőw Immánuel (1) Magyar Színházi Társaság (2) megem (1) megemlékezés (9) Meseautó (1) Molnár Ferenc (1) moson (1) munkaszolgálat (1) normandia (1) nyíregyháza (1) OMIKE (1) orvos (1) Pécs (2) Petschauer Attila (1) Pius pápa (1) program (9) Radnóti Miklós (1) Révész Béla (1) Rós Hásáná (1) rózsaszín háromszög (1) Sárvár (1) Scheiber Sándor (1) sopron (1) sport (1) Szabadkay József (1) Szatmárnémeti (1) szeged (1) Szentes (1) szeperno (1) színház (2) szombathely (1) tábori levelek (1) tag (3) történelem (2) túlélő (2) új év (1) UTE (1) üvegház (1) Üvegház (1) vers (2) videó (5) Wallenberg (1) Weiner László (1) Weiner Leó (1) Weisz Árpád (1) Címkefelhő

Egy derék magyar ember halála, Frankl Antal

2014.06.26. 13:29 :: memento70

Különös korszaka volt Magyarországnak a XIX. század második fele, a hazai zsidóság igyekezett elfoglalni helyét az országban, frissen kivívott elismertségét kihasználva, így többek között a szellemi életben. A felemelkedéshez, a beilleszkedéshez vezető út egyik formája volt ez, ugyanakkor azért jöhetett szóba ez a terület, mert nem volt más lehetőség. Az állami, köztisztviselői pályákra nem lehetett bejutni, azok – hiába az 1867-es egyenjogúsítás – a zsidók előtt szinte teljesen elzártak voltak. Ugyanakkor megvolt az igény ezekre a munkákra, így a hazai zsidóság nagy része választotta magának ezeket a pályákat. Szerepvállalásuk nem volt jelentős a mezőgazdaságban, részvételük meghatározóbb volt az iparban, a kereskedelemben, illetve a hiteléletben.

Megnyíltak számukra az egyetemek is. Leginkább az orvosi és a jogi karon tanultak jelentős számban zsidók, már a XIX. század végétől kezdve. Ezt pontosan tükrözik a vonatkozó adatok. 1867-1913 között az orvostanhallgatók között a zsidók aránya elérte az 50%-ot, ugyanez a jogi karon 30% volt. A végzettek túlnyomó többsége gyakorolta is hivatását, amit a népszámlálási adatok is igazolnak. Leginkább a magánpraxisokat végzők között voltak zsidók. Az ügyvédek között 42%, míg az orvosok között ez az arány már 62% volt. Az állami, és egyéb fenntartású kórházak szakorvosai között részvételük mértéke kisebb volt, de így is megközelítette az 40%-ot. Az orvosok mellett megjelentek a gyógyszerészek is. Ezek egyike volt a kiváló MAGYAR patikus, aki semmi mást nem akart, mint szülőföldjének az elősegítését.

exlibrisFrankA.png

Frankl Antal szegényes körülmények között nőtt fel Kisteleken, azon a településen, melyet és környékét, az ott folyamatosan növekvő nyomort Kovács Imre is megírt a Néma forradalom című könyvében.

Frankl a szülőhelyén Keresztes Nagy Antal Szentlélek gyógyszertárában volt gyakornok. Majd Szegeden és Szolnokon volt segéd. A Budapesti Tudományegyetemen 1893-ban szerzett gyógyszerészi oklevelet. Katonai szolgálatát követően a szegedi Megváltó gyógyszertárban kezdte a pályáját. Megvásárolta 1899-ben a szegedi Szent György gyógyszertárat, amelynek 1939-ig tulajdonosa volt. Hamar bekapcsolódott a szakmai közéletbe. Előbb a Szegedi Gyógyszerész Testület titkára, majd a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület járási igazgatója volt.

Szegeden az 1720-as évektõl működött a helyőrségben katonai gyógyszertár, ebben volt segéd Graff Mátyás, aki 1738-ban megnyitotta a város első polgári patikáját a Megváltóhoz néven. Több mint harminc év után fia, Graff Antal vette át a gyógyszertár vezetését. A Palánkban lévő (a későbbi Belváros) patikát 1784-ben a Székesfehérvárról származó gyógyszerész, Prezetska Vencel vásárolta meg, majd Prezetska János lett a tulajdonosa, aki 1816-ban eladta a szegedi Bauernfeind Ferdinándnak. Ekkor már működött a város második gyógyszertára is, amely az Isteni gondviselés nevet kapta. Helye a Palánkban a Fő piac téren volt, ugyanúgy mint a Megváltóhoz címzett gyógyszertár. A Megváltó bérlője 1850-tõl Khudy József gyógyszerész. A Bauernfeind örökösök a patikát 1871-ben eladták Bauer Józsefnek (1877-tõl Harcz János a bérlő), aki az árvíz után 1883-ban a Palánkban új helyre költöztette a patikát, mivel a patikának helyt adó Bauernfeind-ház helyére épült a későbbi Európa Szálloda épülete. 1887-tõl Bokor Adolf a bérlő, a következő évben ismét új helyen található a patika: a Deák Ferenc u. 28 - Híd u. 4. számú sarokhelyiségben.A XIX. század folyamán nyolc másik gyógyszertárat alapítottak a városban, a Palánkon kívül az egyes városrészekben is működtek patikák. Alapításuk sorrendjében a Palánkban: az Isteni Gondviseléshez, a Szentháromsághoz, a Segítő Boldogasszony (később Segítő Mária néven), Rókuson a Szent Rókushoz, Fölsővároson a Szent Györgyhöz, Alsóváros ellátására a Szent Istvánhoz címzett gyógyszertár. A Szent György patika tulajdonosa és vezetője volt Frankl Antal.

Frankl Antal, Borbély József testületi titkárral kidolgozta a hivatalos árszabást. A Tanácsköztársaság idején, Szeged francia megszállásakor Párizsból biztosította a város gyógyszerellátását. Tagja volt a városi tövényhatóságnak. Egész életében a szegény, nincstelen emberek felemelkedéséért küzdött.

A vizes pincelakások megszűntetését és a gyermekintézmények létrehozását szorgalmazta. Az 1890-es évek elejétől publikált. Több mint 300 cikke jelent meg a szaklapokban és napilapokban. Gyakorlati gyógyszerészeti témák mellett sokat értekezett a gyógyszerészet történetéről.

Ahogy azt a XIX. század második feléből való kifejezéssel élve, ezt a DERÉK MAGYAR embert, aki Szeged városának egyik elismert polgára volt, Auschwitzba hurcolták, ahonnan nem jött vissza, 1944 júniusában pusztult el.

Szólj hozzá!

Címkék: holokauszt Auschwitz Frankl Antal

A bejegyzés trackback címe:

https://memento70.blog.hu/api/trackback/id/tr336421551

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.