HTML

Memento70

A Memento70 a kormány által kiírt Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége. Célunk, hogy Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket. A hiteles, méltó megemlékezés mindannyiunk ügye. Mi tisztán emlékezünk. http://www.memento70.hu/ 11707024-20386324

Friss topikok

Címkék

1914 (1) Angelo Rotta (1) ártatlanok (1) Aschner Lipót (1) Auschwitz (5) Bajcsy-Zsilinszky Endre (1) Basch Andor (1) Bechtold Károly (1) bemutatkozás (1) betiltottak (2) Bródy Imre (1) Bródy Sándor (1) bródy sándor (1) Carl Lutz (2) csillagosházak (1) d-day (1) Dachau (1) deportálás (4) Eichmann (1) életmenete (1) első (1) emlékezés (1) Farkas István (1) felújítás (2) fénykép (1) Fenyő Miksa (3) foci (1) Fradi (1) Frankl Antal (1) FTC (1) Gaál Béla (1) Gárdi Jenő (1) Glück József (1) Gusztáv király (1) győr (1) György Oszkár (1) hanoar (1) Herzl Tivadar (1) holokauszt (35) Horthy (1) Horthy Miklós (1) I. világháború (1) irodalom (1) Izrael (1) június 6. (1) Karácsony Benő (1) Kasztner-zsidók (1) kiállítás (3) Lakner Artúr (1) levél (1) Lőw Imanuel (1) Lőw Immánuel (1) Magyar Színházi Társaság (2) megem (1) megemlékezés (9) Meseautó (1) Molnár Ferenc (1) moson (1) munkaszolgálat (1) normandia (1) nyíregyháza (1) OMIKE (1) orvos (1) Pécs (2) Petschauer Attila (1) Pius pápa (1) program (9) Radnóti Miklós (1) Révész Béla (1) Rós Hásáná (1) rózsaszín háromszög (1) Sárvár (1) Scheiber Sándor (1) sopron (1) sport (1) Szabadkay József (1) Szatmárnémeti (1) szeged (1) Szentes (1) szeperno (1) színház (2) szombathely (1) tábori levelek (1) tag (3) történelem (2) túlélő (2) új év (1) UTE (1) üvegház (1) Üvegház (1) vers (2) videó (5) Wallenberg (1) Weiner László (1) Weiner Leó (1) Weisz Árpád (1) Címkefelhő

Zsidók Pécs városából – 70 éve deportálták a város zsidóságát

2014.07.04. 09:08 :: memento70

Pécs városában is, hasonlóan az ország számos településéhez már évszázadok óta éltek zsidók, azonban a közösség a XIX. századtól kezdve kezdett valódi közösségként működni. Sajnos nem lett hosszú a története a nagy létszámú pécsi zsidóságnak. Magyarország először kezet nyújtott a pécsi zsidóknak is, ám elég hamar elengedte, eltaszította magától.

A városban 1788-ban még csak ketten kaphattak jogot a megtelepedésre, 1841-ben azonban már 30 fő volt a hitközség létszáma. Az első jelentősebb fejlődés a türelmi adó megszüntetése után következett be, azonban ez nem tartott sokáig, hiszen az 1848-as szabadságharc során után komoly sarcokat vetettek ki a pécsi zsidókra. Azonban 1868-ban már a pécsi zsidók templomépítésbe fogtak, amelyet 1869. július 22-én avattak fel.

zsinagógarégen_1.jpg

Innentől kezdve a pécsi zsidók élték a megszokott polgári életüket, az egyenjogúsítás után már teljes joggal rendelkező magyarként. Olyannyira, hogy az I. világháborúban is részt vettek, hiszen ők is azt gondolták, hogy az országuk, az Osztrák-Magyar Monarchia, a magyarság érdekében harcolnak. 92 hősi halottja volt a pécsi zsidóknak.

Egy nem zsidó polgár így ír a pécsi zsidókról: „Zsidó persze, mint mindenütt, sok van a városban; az alacsony, okos, nagyszakállú Perls Ármin a rabbi. A zsinagóga körüli utcákat, a Rákóczi utat, a Perczel, Munkácsy, Bercsényi, Felsőmalom stb. utcákat mind zsidók lakják. A zsidó ünnepek alkalmával a Király utca, Ferenciek utcája, Irgalmasok utcája, Széchenyi tér, Jókai tér, szóval az üzleti centrum valósággal kihalt, a sok zsidó üzlet mind be van csukva. Persze zsidó lateinerek, ügyvédek, orvosok, mérnökök is szép számmal vannak a városban.”

Az első világháborút követő években, évtizedekben ellenségessé vált a politikai légkör Az antiszemitizmus felerősödése, majd a zsidótörvények korszaka fokozatosan megnehezítették a pécsi zsidóság életkörülményeit is. Nem véletlen, hogy ebben az időszakban visszaesett a születések, illetve megnövekedett a valláselhagyók száma.

Magyarország úgy döntött, hogy a Pécs városában élő zsidókat is eltaszítja magától. A zsidótörvények után jött a gettósítás, majd a deportálás.

A pécsi zsidók deportálására 1944. július 4-én, kedden, délután került sor.

megsemmisítés1.jpg

A Magyar Királyi Csendőrség, a német rendőrség és Waffen-SS kijelölt egységeinek felügyelete mellett 75 fős csoportokban terelték be őket a helyi iparvágányon álló szerelvénybe.

A pécsi gettóban nem csak pécsi lakosok voltak, és nem csak olyanok, akik az izraelita hitfelekezethez tartoztak, ill. magukat zsidónak tartották. Bár kétség kívül ők voltak túlnyomó többségben. A városi hatóságok azokat kényszerítették a “zsidók számára kijelölt városrészbe”, akik a törvény szerint “zsidó fajúnak” minősültek, és semmilyen okból nem kaptak mentességet a zsidókra vonatkozó korlátozó intézkedések alól.

A bevagonírozásra nem közvetlenül a vasút közvetlen közelében kijelölt gettóból került sor, hanem a kb. egy kilométerre lévő “Lakits” laktanyából. Ide 1944. június 28-án és 29-én két részletben hajtották át a gettó lakóit. Előtte azonban megfosztották őket utolsó értékeiktől, és a személyazonosságukat igazoló hivatalos irataiktól. A családokat már itt szétszedték: a nőket és a gyerekeket az istállókban – lóállásonként hetesével-nyolcasával – helyezték el, a férfiakat a lovardában. Két nap múlva ugyanebbe a laktanyába zsúfolták a pécsi járás törvény szerint zsidónak minősülő lakosait is. A körülményekről mindennél többet elárul, hogy itt pár nap alatt 17-en követtek el öngyilkosságot.

Körülbelül 3.400 és 3.600 közé tehető azoknak a száma, akiket július 4-én Pécsről Auschwitzba deportáltak.

Hogy hova mentek ezek a vagonok?

Az MTI Házi Tájékoztatója jelentette Stockholmból:„Az itteni lengyel követ közöli, hogy naponta érkeznek Lengyelországba vonatok Magyarországról, egy-egy vonat 45 kocsiból áll, amelyeken magyar zsidók vannak. Ezeket Oswieczim koncentrációs táborba szállítják, ahol két gázkamrában megölik.”

A megüresedett laktanyába szállítottak át a mohácsi gettóból 1.170 és a bonyhádi gettóból 1.180 személyt. Velük 1944 július 6-án indult Pécsről a szerelvény az “Endlösung”, a vég(ső megoldás) felé.

A pécsi zsidóság közel 90%-a nem tért vissza.

Szomorú közjáték az immár demokratikus Magyarország történelméből.

Az Új Dunántúl 1946. július 18-án számolt be a következőkről. 1946. júliusában az a szóbeszéd járta a városban, hogy zsidó spekulánsok a hamarosan bevezetendő új fizetőeszközzel, a forinttal üzletelnek. 1946. július 26-án a pécsi törvényszéken Horváth Béla volt munkásszázad-parancsnok tárgyalása alatt mintegy kétszáz ember tüntetett a népbíróság ellen, Horváth mellett. A Szabad Nép tudósítása szerint a tüntetők „kötelet a zsidóknak” és „le a zsidóbérenc népbírósággal” jelszavakat hangoztatva megostromolták az épületet. A tárgyalóteremben tojással hajigálták meg a népbírákat. Ugyanekkor a tömeg másik része az egyik tanú házát támadta meg. Az ott őrködő 5-6 rendőrt félrelökve kövekkel dobálták az ablakokat, majd megpróbálták betörni a kaput. A rendőrség mindkét helyszínen tehetetlen volt, a tombolókat szovjet járőröknek kellett megfékeznie. A tüntetések egész nap folytatódtak szerte a városban.

Mi járhatott a fejekben mindkét oldalon?

Hogy újból kezdődik az, amire ígéretet tett az egész világ, hogy nem ismétlődhet meg?

Hogy mindenről az a kevés zsidó tehet, aki szinte nincstelenül tért vissza a pokolból?

A Memento70 összefogás azért jött létre, hogy emlékezzen és emlékeztessen, hogy valóban ne ismétlődhessen meg a szörnyűség.

Mi tisztán emlékezünk.

 

Szólj hozzá!

Címkék: holokauszt Pécs

A bejegyzés trackback címe:

https://memento70.blog.hu/api/trackback/id/tr786472325

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.