A Pesti Hírlap így köszöntötte Horthy Miklóst születésnapján, 1944. június 18-án.

„A szeretet áramaival telik meg a magyar levegő. Sokmilliónyi magyar szív változik át megannyi apró rádióleadóvá, amelyek mindegyike egy irányba sugározza a szeretet hullámait a budai várpalota felé, ahol vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója, az első magyar ember ünnepli 76. születésnapját. Ezek a rádióhullámok nem ismerik a légköri zavart, a csengésük egyformán tiszta és erős, és mindenen áthatoló. A férfiúnak, aki felé áramolnak, éreznie kell ezt, a vállaira nehezedő ezernyi gond és szörnyű felelősség közepette is. Tudnia kell, hogy ezen a napon egy ütemre dobban minden szív ebben az országban és elsimulnak azok az ellentétek, amelyek különben a haza szolgálatának mikéntjét illetőleg az önzetlen, tiszta szándékú magyarokat is a mindennapi életben elválaszthatják vagy legalább is különböző utakra késztethetik.”

Azonban az újságban ezen a „jeles” napon más cikkek is megjelentek.

"A zsidó munkaszolgálatosok részére ruhatartalmú csomagok küldhetők a harctérre.

A honvéd vezérkar főnöke a tábori postaszámon levelező zsidó munkaszolgálatosok részére június 20-30 között egy darab 2 kilogrammos, kizárólag alsó- vagy felső ruhaneműt tartalmazó csomag feladását engedélyezte. A csomag bármely polgári postahivatalnál feladható. Feladásához bélyeg nem szükséges. A csomagban ruhaneműn kívül egyéb dolgot, vagy levelet elhelyezni tilos. Egy egyén részére csak egy darab ilyen csomag küldhető. Amennyiben ugyanazon címzett részére több ilyen csomag érkeznék, úgy valamennyi csomagot visszaküldik a feladónak.”

„Szegeden befejezték a zsidók elkülönítését

A szegedi zsidók összeköltöztetése a megállapított területen befejeződött. Az elhatárolt terület falain belül a zsidó-tanács állandó ellenőrzése alatt álló házőrségek felelnek a belső rendért. A zsidók valamennyien katonás fegyelem alatt állanak s a kijelölt rendőri közegeknek, valamint a kijelölt zsidó elöljáróknak feltétlen engedelmességgel tartoznak. Az ébresztő reggel 6 órakor van, a takarodók pedig este 9 órakor. A kijelölt területet csakis csoportosan, rendőri ellenőrzéssel és rendőri kísérettel szabad elhagyni. Az elkülönített résznek külön orvosai, kórháza és gyengélkedőszobái vannak.”

Magyarország kormányzója egy korábbi levelében ezt írta: „Ami a zsidókérdést illeti, én egész életemben antiszemita voltam, zsidókkal sohasem érintkeztem. Tűrhetetlennek tartottam, hogy itt Magyarországon minden-minden gyár, bank, vagyon, üzlet, színház, újság, kereskedelem stb. zsidókezekben legyen, és hogy a magyar tükörképe – kivált külföldön – a zsidó.”

Horthy Miklós születésnapján hurcolják el Kalocsa és környéke zsidóságát. 977 embert szállítottak át a kecskeméti gettóba, ahonnan rövidesen deportálták őket. 1941-ben a város zsidóságának létszáma 360 fő, az összlakosság alig 3%-a. Két kis gettó volt a településen, az egyik a Tomori és a Híd utcában, a másikat a Búzapiac téren alakították ki a paprikamalomban. Az előbbiben 617 zsidót szállásoltak el, ezek között voltak a városiak és a dunavecsei járásból valók egyaránt. A paprikamalomban gyűjtötték össze a környező falvak, települések - Bátya, Drágszél, Dunaszentbenedek, Dusnok, Érsekcsanád, Foktő, Géderlak, Hajós, Miske, Nemesnádudvar, Sükösd, Szakmár - zsidóit.

Ezen a napon a karcagi gettó lakosságát átvitték a szolnoki cukorgyárba, és nem sokkal később bevagonírozták. A Szolnok és Debrecen közt fekvő város, Karcag gettóját április 24-én hozták létre a temető és a Vágóhíd utca között.
Csaknem 1300 zsidót tereltek ide. Közülük mintegy 800 helybéli zsidó volt, a többieket a szomszédos településekről hozták, beleértve Kunmadarast és Tiszaszentimrét. Mielőtt a deportálások megkezdődtek, a szolnoki cukorgyárban 4666 zsidót tartottak fogva, akiknek mintegy fele Szolnokról került ki. A többiek olyan településekről jöttek, mint Abádszalók, Dévaványa, Endrőd, Gyoma, Karcag, Kisújszállás, Kőrösladány, Kunhegyes, Kunmadaras, Mezőtúr, Szarvas, Szeghalom, Tiszaszentimre, Törökszentmiklós, Túrkeve és Vésztő. Mialatt Szolnokon tartózkodtak, 29 zsidó halt meg a gettóban és a cukorgyárban. Két transzportban deportálták a zsidókat: az első, majdnem 2700 zsidóval, június 25-én indult, a másiknak három nappal később kellett indulnia. Az egyik transzportot Strasshofba, a másikat Auschwitzba irányították. A Strasshofba irányítottaknak viszonylag magas százaléka túlélte a háborút.

A Memento70 összefogás azért jött létre, hogy emléket állítson az áldozatoknak, akik közül nyilvánvalóan nem kevesen azt gondolták, hogy a születésnapját ünneplő Horthy Miklós „majd megvédi őket”.

Súlyos csalódás, emberek tíz és százezreinek életébe kerülő tévedés volt.

Mi tisztán emlékezünk.