Különös pályafutást futott be. Tulajdonképpen jellegzetes magyar, közép-európai közéleti ember volt. Fiatalemberként több olyan cselekedete is volt, melyek azt jelentették, hogy a szélsőséges magyar jobboldal egy újabb nagyreményű emberrel gyarapodott. Nem tartozott a polgári…

Farkas István, a két világháború közötti magyar szellemi élet meghatározó szereplője, európai mércével mérve is kiemelkedő jelentőségű festőművész. 1887-ben született Budapesten. Anyja, budai Goldberger Anna korán árván hagyja fiát. Apja, Wolfner József cégteremtő,…

A Madách Színház újjászervezett társulata 1944. június 16-án Kádár Lajos és Solymosi István Ártatlanok című antiszemita színművét adta elő. A sajtóban megjelent hírekből kiderül, hogy a szerzőpáros már 1941-ben megírta, s a Falu Színpad vidéken nagy sikerrel játszotta a…

„Szemérmetlenebb hazugsággal, mint a magyar kormány humanizmusnyilatkozata, e háború folyamán, melynek útjai hazugsággal vannak kikövezve, alig találkoztunk.” A m. kir. minisztérium 10 800/1944. M.E. számú rendelete, a magyar szellemi életnek a zsidó szerzők írói műveitől…

Weiner László A XIX. századtól kezdve a hazai zsidóság igyekezett elfoglalni helyét a szellemi életben. A felemelkedéshez, a beilleszkedéshez vezető út egyik formája volt ez, ugyanakkor azért jöhetett szóba ez a terület, melyet a modern szakirodalom neonomád életformának is…

Internálótáborok már a német megszállás előtt is léteztek Magyarországon. Főleg politikai foglyokat és tisztázatlan állampolgárságú menekülteket (köztük sok zsidót) őriztek bennük. 1944. március 19. után a kibővített táborok a német letartóztatások áldozataival teltek…

Hogyan lehetett élni abban az országban, amely megtagadta saját polgárainak egy részét. Egy még kiadatlan visszaemlékezés, egy fennmaradt napló és egy vers mutatja meg. „Édesapám úgy gondolta, hogy elkerülheti az újabb behívást, ha egy hadiüzembe megy dolgozni. Ezért…

Ugyan egy másik szoborról írta Márai Sándor: „Ez a szobor jelképezett mindent, ami Magyarországon az elmúlt huszonöt évben aljas volt, dagályos, kapzsi, hazugan sovén, lelkendezően és fenyegetően öntelt.” Ám szavai akár a már is vonatkozhatnak. Mit is jelent ez a…

1944. július 16-án a szentesi gettó lakosait vasúton Szegedre szállították a Cserzy Mihály utcai téglagyárba felállított gyűjtőtáborba. A mintegy 2000 fő elhelyezésére alkalmas táborban kb. 8-9000 embert zsúfoltak össze. A téglagyár foglyait június 24-én, 27-én és 28-án…

A magyar film története majdnem egy időben született a nemezetközivel. Megszületett egy új kultúra, a filmé. Magyarországon a filmbemutatás első tíz évének eredménye 270 állandó mozi, köztük néhány nagy befogadó-képességű mozipalota (például a Royal Apollo). A…