HTML

Memento70

A Memento70 a kormány által kiírt Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége. Célunk, hogy Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket. A hiteles, méltó megemlékezés mindannyiunk ügye. Mi tisztán emlékezünk. http://www.memento70.hu/ 11707024-20386324

Friss topikok

Címkék

1914 (1) Angelo Rotta (1) ártatlanok (1) Aschner Lipót (1) Auschwitz (5) Bajcsy-Zsilinszky Endre (1) Basch Andor (1) Bechtold Károly (1) bemutatkozás (1) betiltottak (2) Bródy Imre (1) Bródy Sándor (1) bródy sándor (1) Carl Lutz (2) csillagosházak (1) d-day (1) Dachau (1) deportálás (4) Eichmann (1) életmenete (1) első (1) emlékezés (1) Farkas István (1) felújítás (2) fénykép (1) Fenyő Miksa (3) foci (1) Fradi (1) Frankl Antal (1) FTC (1) Gaál Béla (1) Gárdi Jenő (1) Glück József (1) Gusztáv király (1) győr (1) György Oszkár (1) hanoar (1) Herzl Tivadar (1) holokauszt (35) Horthy (1) Horthy Miklós (1) I. világháború (1) irodalom (1) Izrael (1) június 6. (1) Karácsony Benő (1) Kasztner-zsidók (1) kiállítás (3) Lakner Artúr (1) levél (1) Lőw Imanuel (1) Lőw Immánuel (1) Magyar Színházi Társaság (2) megem (1) megemlékezés (9) Meseautó (1) Molnár Ferenc (1) moson (1) munkaszolgálat (1) normandia (1) nyíregyháza (1) OMIKE (1) orvos (1) Pécs (2) Petschauer Attila (1) Pius pápa (1) program (9) Radnóti Miklós (1) Révész Béla (1) Rós Hásáná (1) rózsaszín háromszög (1) Sárvár (1) Scheiber Sándor (1) sopron (1) sport (1) Szabadkay József (1) Szatmárnémeti (1) szeged (1) Szentes (1) szeperno (1) színház (2) szombathely (1) tábori levelek (1) tag (3) történelem (2) túlélő (2) új év (1) UTE (1) üvegház (1) Üvegház (1) vers (2) videó (5) Wallenberg (1) Weiner László (1) Weiner Leó (1) Weisz Árpád (1) Címkefelhő

„Fölösleges, mint a mi nemzedékünk. Ő legalább tudja magáról”

2014.10.05. 20:12 :: memento70

Mohácsi Jenő, Mohácson született Grün Jenőként 1886-ban. Mint annyi más kor- és sorstársa, ő is úgy érezte, hogy Pesten van a helye. Otthonról hozta a bilngvis – német és magyar – kultúrát, valamint a magyar irodalom szeretetét és ami szintén nem elhanyagolható, a tehetséget is.

Mohácsi_Jenő.jpg

Filozófiai és jogi tanulmányokat folytatott, majd jogi doktori végzettséget szerzett. Még egyetemi évei alatt Komjáthy Társaság néven irodalmi kört szervezett és részt vett a Tűz című folyóirat alapításában. 1908-ban újságírói pályára lépett, a Pester Lloydnál helyezkedett el.

Szinte természetes volt ez a választása, hiszen a 1854. január 1-jével indult Pester Lloydot főleg a németül is olvasó pesti polgárság olvasta. Első szerkesztője Weisz János volt. A lap elsősorban szabadelvű eszmeiséget terjesztett, s a német nyelvterület számára a magyar államiságot, kultúrát közvetítette azoknak az olvasóknak Magyarországról. Több kiváló ember is közreműködött a lap XIX. századi történelmében, az újság főszerkesztője volt többek között Falk Miksa. 1872-ben a Pester Lloyd kötelékébe lépett, mint főszerkesztő-helyettes Veigelsberg Leó. A lap XX. századi történelmében is kiváló emberek publikáltak itt, többek között Thomas Mann, Kosztolányi Dezső, Molnár Ferenc, Stefan Zweig, Joseph Roth, Egon Erwin Kisch és Alfred Polgar is publikált a lapban.

A nagy múltra visszatekintő lap munkatársa lett Mohácsi Jenő.

Ám Mohácsi Jenő sem csak a lapszerkesztésben teljesedett ki. Irodalmi tevékenységének javát a német és magyar kultúra kapcsolatainak szolgálatába állította. Egyformán írt magyarul és németül, így aztán műfordítóként is tevékenykedett.

Egyik legfontosabb célkitűzése volt, hogy a magyar irodalom remekeit németül is olvashassák. Lefordította a Bánk bánt, Az ember tragédiáját, valamint a Csongor és Tündét.

A Tragédia lefordítása számára azért is volt fontos, mert az addigi fordítások, melyek legújabbja is negyven éves volt, nyelvezete elavulttá vált. Sikerét mutatja, hogy Mohácsi munkásságát 1943-ig két rádióelőadás és három színpadi bemutató rendezője is ezt választotta.

Egy igazi irodalmár a XX. század első felében (harmadában) valóban irodalmi életet élt Budapesten. Mohácsi Jenő is ezt tette, alapítója volt a Tűz című folyóiratnak, titkára, majd alelnöke a Magyar Pen Clubnak.

Regényt írt Rózsavölgyi Márkról, Fráter Erzsébetről és Dante feleségéről. Legsikerültebb színdarabja a Hamu, amelyet a Thália Társaság mutatott be 1908-ban. Több opera és dalmű szövegírójaként is ismert.

A Nyugat 1926-os pályázatán díjat nyert Stella c. novellájával. 1936-ban a Kisfaludy Társaság felvette tagjai közé. A Juda Halévy Társaság titkára, majd szintén titkára, Amíg lehetett, addig német folyóiratokban rendszeresen jelentek meg eredeti német nyelvű írásai, versei. Babits Mihály A gólyakalifa című regényét színpadra dolgozta át, de librettókat is írt Ábrahám Pál, Radnai Miklós, Siklós Albert, Szabados Béla és Zádor Jenő operáihoz és dalműveihez.

A Nyugatban is többször írtak róla, ezek egyike Jankovich Ferenc: Meseköltő a Dunán (Nyugat, 1941. 7. száma) kritikája.

mohácsi könyv.JPG

„Mohácsi Jenő novelláskönyve - Vajna és Bokor

Mohácsi Jenő novellái olyanok, mintha színes kockákból építené fel őket lakóhelyül egy-egy gondolat számára: szavai pontosak, helyénvalóak, összeillők, ezt szeretem benne. A lelkiismeretes alkotást. Alámerül a multba, felhoz egy-egy arcképet, az igazit, a mult világ fénye, pora, karcolásai, levegője rajta. Moments nouvellisés... Rengeteg munka, kutatás, bogarászás, könyv és porszagolás, kéziratbetűzgetés az ára ennek, szinte szerzetesi alázat a mesterség előtt, - s kevés látható eredmény. A szellem fénye kell hozzá, - író, aki hivatása rabja s tisztelettel szolgálja, őrzi a műfajokat; akit annyira izgat Katona József, hogy megfejti Bárány Boldizsárt; annyira csodálja Madáchot, hogy újra felidézi s lenyeli érte Tóth Kálmánt; annyira tiszteli Aranyt, hogy feje körül a régi gázfény pillangó lángjait gyújtja ki a régi Kisfaludy Társaság nevezetes ülésén, hogy e koszorú alatt is megpillantsa őt, áldozva szellemének... És művében semmi regényesítés, semmi romaneszk kalandorkodás - semmi biographie romancée!... Hangja igényesen nemes, adatai pontosak, tárgyszerűek, eredeti kutatás eredményei, gyönyörködhetnek bennük a filológok is... Öt novella, mindegyik egy-egy kor, egy-egy lélek kulcsa, néha többé is: mintha ismerőseink változnának át Tóth Kálmánokká, Bárány Boldizsárokká körülöttünk, oly közelről éljük a multat... Élvezet olvasni e megmunkált stílű írásműveket.”

Amikor ez a kritika megjelent, addigra már Mohácsi Jenő nem volt teljes jogú magyar állampolgár. Kénytelen volt elviselni, túlélni a megaláztatásokat, a megbélyegzést.

Azonban ez nem sikerült neki.

1944-ben, deportálás közben hunyt el, Békásmegyerről induló vonat lezárt vagonjában meghalt.

Mohács városa azzal is megpróbálta elismerni őt, hogy a városikönyvtár felvette a nevét.

www.memento70.hu

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://memento70.blog.hu/api/trackback/id/tr426708889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Istóczy úr · http://kuruc.info 2014.10.06. 17:29:27

Ezen a blogon csak bibsikról eshet szó? A "roma", "meleg", jehovás, kommunista és/vagy köztörvényes elhurcoltak már szart érnek? Ez nem kirekesztés?

dr doktorka 2014.10.06. 18:29:48

@Istóczy úr:

de aranyos, amikor a magadfajta kétosztályos fasiszta féreg jobbiKGB-s idióta rinyál egyet a cigányokért, melegekért, komcsikért.

Az a tantusz leesett, hogy ennek a bíboldónak egymagának nagyobb szellemi öröksége van, mint a jelenlegi teljes Magyarországnak összesen?

Istóczy úr · http://kuruc.info 2014.10.06. 19:32:42

@dr doktorka:

Nem a ti tanításotok az, hogy minden ember egyenlő mindentől függetlenül? Miért rekesztitek ki a "romákat"? Miért bagatellizáljátok a "porrajmost" vagy mit?

Miért nem követeltek kártérítést az elhurcolt kommunistáknak? Szerintem sokan szívesen fizetnének nekik akár a nettójukból, akár a bruttójukból hetedíziglen is!

dr doktorka 2014.10.06. 21:05:29

@Istóczy úr:

de igen te elmebeteg kurucjobbágy, európai és polgári alaptétel a nemek, fajok egyenlősége, ami minden normális embernek a tanítása.
Csak éppen a tied nem.

Ha meg kártéritést akarsz kérni a komcsi anyádnak, apádnak, akkor azt csináld meg debilkém egymagad. Meg kellett volna tanulni átugrani a 70-es IQ-t, aztán most nem lenne problémád.

A hülye elmebeteg kurucretardált agyadnak meg csak annyit: minden cikknek van egy témája, és ez a téma. Majd gondolod, hogy mindenki 20 ezer oldalt fog írni, csak nehogy a magadfajta debil szülemények megszólják már, hogy hát hol vannak a cikkben a palesztinok, a hettiták, a méhészek meg a cselló müvészek?
Szerezz be inkább egy asszonyt, a kurucinfora való rájszolással nem fog szaporodni a magyar. Bár ahogy az ember téged elnéz, akkor jobb is.
süti beállítások módosítása