Heltai Jenőre is kiterjedtek a zsidótörvények. Bár fia kérvényezte az ünnepelt szerző sikereire hivatkozva a mentességét, ő azonban nem akarta, hogy rá kivételes szabály vonatkozzon, így bújkált ő is.
Ezzel a levéllel utasította el, hogy mentességet kapjon:
Méltóságos Államtitkár Úr,
Nagyon tisztelt Barátom.
Fiam, N. Heltai János néhány nappal ezelőtt közölte velem, hogy a Kultusz Minisztériumhoz kérvényt adott be, amelyben úgynevezett érdemeimre való hivatkozással a zsidórendeletek alól való fölmentésemet kérelmezte. Közölte velem azt is, milyen rendkívüli jóindulattal - ha szabad azt mondanom, barátsággal - fogadta ezt a kérelmét. Erről időközben Palló Imre kedves jóbarátom is értesített. Engedd meg, hogy ezt a kitüntető jóindulatot megköszönjem és abban bizakodva, hogy levelem bizalmas hangján nem ütközöl meg, úgy írjak Neked, ahogy megértő jóbaráthoz szabad. Erre talán hetvenhárom esztendőm is feljogosít.
Fiamnak erről a lépéséről, amelyet hozzám való szeretete és miattam és családom miatt való aggódása sugallt neki, nem tudtam. Nem avatott be tervébe, mert nagyon jól tudta, hogy - noha barátaim is biztattak rá, én magam a magam számára sohasem kérnék semmit. Ezért vállalkozott rá titkon, megkérdezésem nélkül. Amikor hitelesen megtudta, hogy a kérvényt nekem magamnak kell beadnom, kénytelen volt a helyzetet előttem őszintén föltárni. Megkért arra, tegyem meg ezt, én azonban kérését nem teljesítettem.
Nem teljesíthettem. Ha egy kicsit ismernél, tudnád, hogy ez számomra elképzelhetetlen. Soha életemben nem kértem magamnak előnyt vagy kedvezést, mindig álltam azt, amit a sors rámmért. Sok jót kaptam attól az országtól, ahol születtem és amelynek nyelvén írok, el kell fogadnom a rosszat is. Egész múltamat meghazudtolnám, ha most, egy hosszú élet alkonyán, a helyzetemen való kívánatos könnyítés kedvéért, egy sok százezer embertársamat egyformán sújtó ítélet elkerülése végett a kérelmezéshez folyamodnék. Akkor sem teszem meg, ha azok, akik szeretnek és féltenek, talán szenvednek is emiatt. Érdemekre hivatkozni, kivételezést, jobb sorsot kérni nem tudok.
A kérvényt ennélfogva nem adom be. Azonban, érzem, hogy Neked és csak Neked, aki olyan jóakarattal érdeklődtél helyzetem iránt, meg kell magyaráznom, miért nem adom be. Azok után, hogy fiamat olyan szívesen fogadtad és ügyemmel olyan kitüntetőn foglalkoztál, mentegetőznöm illik amiatt, hogy nem élek a helyzetemet esetleg megjavító, biztató lehetőséggel. Hiszem, megérted elhatározásomat, egy öreg írónak megrögzött meggyőződéseihez való ragaszkodását és nem nézed alaptalan elbizakodottságnak.
Kérlek, fogadd el ezt a levelet annak, aminek íródott: bizalmas magánlevélnek, magyarázatnak egy meg nem írt kérvény margóján.
Még egyszer köszönöm mindazt, amit értem tettél és kérlek, őrizd meg jóindulatú barátságod számomra a jövőben is. Igaz tisztelettel és őszinte baráti érzéssel hálás híved
Heltai Jenő
Szerencsére a háborút túlélte, de művei nem jelenhettek meg darabjait nem jászhatták.
80 éves korában, újra bemutatták A némalevente című darabját, melyből a híres mondás is származik,
„Az élet szép... tenéked magyarázzam?” .
Az író utosó éveiben újra élvezhette a közönség szeretetét.
Csatlakozzatok mozgalmunkhoz! Akár kis összeggel is megmutathatod, hogy velünk vagy!
www.memento70.hu
11707024-20386324
