HTML

Memento70

A Memento70 a kormány által kiírt Civil Alap pályázaton elnyert támogatásokat visszautasító szervezetek és személyek szövetsége. Célunk, hogy Magyarországon és a határokon túl lehetőséget biztosítsunk minden zsidó és nem zsidó szervezetnek és személynek arra, hogy támogatásukkal mozgalmunk mellé állva kifejezhessék független véleményüket. A hiteles, méltó megemlékezés mindannyiunk ügye. Mi tisztán emlékezünk. http://www.memento70.hu/ 11707024-20386324

Friss topikok

Címkék

1914 (1) Angelo Rotta (1) ártatlanok (1) Aschner Lipót (1) Auschwitz (5) Bajcsy-Zsilinszky Endre (1) Basch Andor (1) Bechtold Károly (1) bemutatkozás (1) betiltottak (2) Bródy Imre (1) Bródy Sándor (1) bródy sándor (1) Carl Lutz (2) csillagosházak (1) d-day (1) Dachau (1) deportálás (4) Eichmann (1) életmenete (1) első (1) emlékezés (1) Farkas István (1) felújítás (2) fénykép (1) Fenyő Miksa (3) foci (1) Fradi (1) Frankl Antal (1) FTC (1) Gaál Béla (1) Gárdi Jenő (1) Glück József (1) Gusztáv király (1) győr (1) György Oszkár (1) hanoar (1) Herzl Tivadar (1) holokauszt (35) Horthy (1) Horthy Miklós (1) I. világháború (1) irodalom (1) Izrael (1) június 6. (1) Karácsony Benő (1) Kasztner-zsidók (1) kiállítás (3) Lakner Artúr (1) levél (1) Lőw Imanuel (1) Lőw Immánuel (1) Magyar Színházi Társaság (2) megem (1) megemlékezés (9) Meseautó (1) Molnár Ferenc (1) moson (1) munkaszolgálat (1) normandia (1) nyíregyháza (1) OMIKE (1) orvos (1) Pécs (2) Petschauer Attila (1) Pius pápa (1) program (9) Radnóti Miklós (1) Révész Béla (1) Rós Hásáná (1) rózsaszín háromszög (1) Sárvár (1) Scheiber Sándor (1) sopron (1) sport (1) Szabadkay József (1) Szatmárnémeti (1) szeged (1) Szentes (1) szeperno (1) színház (2) szombathely (1) tábori levelek (1) tag (3) történelem (2) túlélő (2) új év (1) UTE (1) üvegház (1) Üvegház (1) vers (2) videó (5) Wallenberg (1) Weiner László (1) Weiner Leó (1) Weisz Árpád (1) Címkefelhő

Tudor, Vidor, Hapci, Kuka és a többiek névadója – Lakner Artúr

2014.09.10. 09:53 :: memento70

„Milyen jó lenne, ha az élet is olyan volna, mint a fekete palatábla az iskolában: ami velünk történik, azt mind krétával írná fel valami titkos kéz, és amikor visszatekintünk a múltra, egyszerűen letörölhetnénk azt, ami nem sikerült.”

200px-Lakner_Artur.jpg

Jellegzetes XIX-XX. századi zsidó sors volt az övé. Lakner Jakab foltozósuszter és Krausz Róza fiaként született Zólyomban. Nagy családba született, hiszen összesen 14-en voltak testvérek, akikből 10-en maradtak életben. Neki is csak a főváros jelentette a jövőt, azt gondolta, neki ott a helye. Egy ideig így is volt.

A fiatal Lakner Artúr az első világháborúban a fronton szolgált, mert magyar volt. Védte a hazáját, azt a szellemiséget, ami az akkori Magyarországot jellemezte, hiszen ez volt a hazája, ez az ország tette őt teljes jogú magyar állampolgárnak.

A háború után Lakner Artúrt is elsodorta a művészet, a kultúra. Először a filmkészítéssel próbálkozott, 1919-ben a Corvin filmgyár dramaturgja volt. A némafilmek korában ő készítette el Charlie Chaplin, Harold Lloyd, Buster Keaton filmjeinek magyar nyelvű feliratait, amivel nagy sikereket ért el.

1926-ban átvette a Royal Apollo filmszínház vezetését és 1937-ig mind a Royal Apollo, mind a hozzá tartozó 7 premiermozi igazgatója volt. Írt színdarabokat is, azonban ő volt az, aki elsőként ismerte fel Magyarországon, hogy a gyerekek is igényes kultúrafogyasztók.

Zenés gyermekszíndarabjai főleg a Vígszínházban kerültek bemutatásra, ahol 1930-1938 között tartott állandó gyermekelőadásokat. Édes Mostoha című gyermek operettjéből 1935-ben filmet írt. 1935. november 3-án a Magyar Mozgóképszínházi és Filmipari Tisztviselők Országos Szövetségének társelnöke lett.

Létrehozta gyermekszínházát, amivel sikerült bevonulnia a magyar kultúra történelmébe.

A Gyermekszínház története az 1920-as évekre nyúlik vissza. Lakner Artúr ekkor ébredt rá arra, hogy a gyerekek személyiségfejlődésére milyen rossz hatással vannak azok a filmek és gyermekelőadások, amelyeket nekik szánnak a felnőttek. Ne a harc, a durvaság, a kegyetlenség és az erőszak legyen a modell számukra, hanem olyan helyzeteket kell megmutatni nekik, amelyekben ők maguk élnek, amelyekkel nap, mint nap találkozhatnak. A gyermekeknek nem ijesztő rémtörténetekre, hanem saját életükből vett epizódok, események bemutatására van szükségük, a szeretet, a barátság és önzetlenség fogalmainak megismerése jegyében.

tábla.jpgMiután mozi vezetőként is dolgozott, kiállt hát a filmek szünetében a közönség elé, s játszott a gyerekekkel. Egyszer kihívta a színpadra 3 éves kisebbik lányát, kérdezett tőle valamit, ő hangosan válaszolt, sikere volt. Másnap már kitalálták, miről fognak beszélgetni. Azután már ezeknek a kis konferanszoknak elmaradhatatlan társa lett a Kisinas - Lakner Noémi. Szerepét később Ruttkai Éva vette át. Később ezekből a függöny előtti beszélgetésekből megírt párbeszédek, majd jelenetek, végül színdarabok lettek, összesen tizenkilenc. Köztük olyan nemzetközi sikerek, mint az Édes mostoha.

A Gyermekszínház otthona volt többek közt a Vígszínház, a Vidám Színpad, a Fővárosi Operettszínház, és a Goldmark terem.

1935 novemberében a Magyar Film Iroda műtermében elkezdték az első magyar szinkron elkészítését és az alkotók ki mást kértek fel dramaturgnak, mint Lakner Artúrt, aki már a némafilmek felirataival lett híres a szakmában. Az ő feladata volt, hogy a Négy és fél muskétás című film német szövegét magyarra igazítsa át.

A Hófehérke című Walt Disney-filmben a hét törpe neveit Tudor, Vidor, Morgó, Szende, Szundi, Hapci és Kuka ő találta ki. Ma talán senki sem tudja, hogy a neves színházcsináló, pedagógus volt az, aki elnevezte a törpéket.

A Fészek Klub termeiben is állandóan megtalálhatták, olyannyira, hogy örökös tagja lett a magyar művészek otthonának.

Azonban sikerei, pedagógusi munkája ellenére Lakner Artúr sem lett megbecsült magyar állampolgár, előbb zsidó származású, majd zsidó fajú, végül zsidó lett belőle. Hazája törvényhozása tette ezt vele, hazája tagadta meg őt. Hiába addig végzett munkája, hiába pedagógusi eredményei, hiába sikeres színházvezetői tevékenysége. Talán egykori Gyermekszínháza nézőinek a szülei is egyetértettek a megszorító, végül őt halálra ítélő törvényekkel.

1944-ben a származása miatt behívót kapott a Rökk Szilárd utcai gyűjtőtáborba. Kísérletet tett arra több alkalommal, hogy megússza, hiszen tisztában volt vele, mi lesz a sorsa. Megkeresett mindenkit, akit csak tudott, de jó barátai nem tudtak, nem akartak segíteni rajta.

Az utolsó hír Kecskemétről érkezett róla, amikor a marhavagonba való beszállásra vártak a pályaudvaron és ott is a sínek mellett az időt kihasználva, az elhurcolásra váró gyerekeknek játszott, mint akár Roberto Benigni Az élet szép című filmjében. Ezután Németországba hurcolták és ott nyoma veszett.

Számos később nagy pályát befutó színész köszönhette neki a felfedezést, a gondoskodást. A teljesség igénye nélkül „Lakner-gyerekek” voltak: Ruttkai Éva, Kishegyi Árpád, Lakatos Gabriella, Pataki Ferenc, Rónai András, Ferrari Violetta, Szombathelyi Blanka, Váradi Kató és Zsolnai Hédi.

A felszabadulás pillanatában nagyobbik lánya, Lakner Lívia szervezte újjá a Gyermekszínházat.

A Memento70 összefogás nem felejti el Lakner Artúrt, a Lakner féle Gyermekszínházat, a magyar kultúrát.

Mert tisztán emlékezünk.

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: Lakner Artúr

A bejegyzés trackback címe:

https://memento70.blog.hu/api/trackback/id/tr636681597

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása