Bármilyen furcsán is hangzik, már közel 900 évvel ezelőtt is voltak zsidó orvosok Magyarországon, leginkább a királyi udvarban és a főúri központokban. Azonban a kor zsidóellenes hangulata, rendelkezései számukra is megtiltotta az életet, a szakma gyakorlását. Ilyen volt az első olyan jegyzett orvos, Moyses de Hungaria, aki Nagy Lajos rendeletei miatt volt kénytelen elhagyni szülőhazáját.
Az 1500-as években megint feltűnt egy-két orvos. II. Ulászló orvosa volt Zakariás, illetve Apafi Mihály erdélyi fejedelem mellett dolgozott egy Juda nevű doktor.
II. József uralkodása alatt nyílt először lehetőség arra, hogy az orvoskaron nem keresztény hallgatók is tanulhattak. Az első végzett és felavatott orvos Österreicher Manes József volt. Innentől kezdve folyamatosan erősödött a zsidók szerepe a gyógyításban.
1867-1913 között az orvostanhallgatók között a zsidók aránya elérte az 50%-ot. A végzettek túlnyomó többsége gyakorolta is hivatását, amit a népszámlálási adatok is igazolnak. Leginkább a magánpraxisokat végzők között voltak zsidók. A magánorvosok között ez az arány 62% volt. Az állami, és egyéb fenntartású kórházak szakorvosai között részvételük mértéke kisebb volt, de így is megközelítette az 40%-ot.
A magyar zsidóság aranykorának nevezett időszakban, a XIX. század harmadik harmadában az egyre erősödő zsidó közösség számára természetes volt, hogy megépíti, kibővíti saját egészségügyi intézményeit.
A Szeretetkórház ma Közép-Európa egyetlen zsidó kórháza. A holokauszt előtt Budapesten négy zsidó kórház volt, a legnagyobb, a Szabolcs utcai 1896-ban épült, melyet 1948-ban államosítottak. A Maros utcai és a Városmajor utcai kórházakat 1952-ben államosítottak. Az egyikben jelenleg rendelőintézet működik, a másik kórházat bombatalálat érte és rekonstrukciójára nem került sor
A Szeretetkórház 1914-ben épült, szintén 1952-ben államosították, s ma az Országos Idegsebészeti Intézetnek ad otthont. A Szeretetkórház melléképületei, a Chevra Chadisa menedékháza és Vakok Intézete 1914-ben épültek. A Menedékház részt nem államosították, hanem a vallási tevékenység folytatására és a kóserságra való hivatkozással meghagyták a zsidó közösségnek. Itt működik azóta is a Szeretetkórház.
Több nagyszerű orvos is dolgozott ezekben az intézményekben, az egyik legnevesebb közülük Báron Jónás volt.
Báron Jónás (1845–1911), a pesti Zsidó Kórház sebésze, majd főorvosa az előző századforduló orvostársadalmának egyik leghíresebb és legérdekesebb alakja volt. Szegény gyöngyösi zsidó családból származott, apja az ottani hitközség titkára volt. Báron Jónás neves orvos lett, aki új generációt nevelt a magyar sebészetben. A sebészi kór- és gyógytan alapvonalai című munkája az első összefoglaló sebészeti tankönyv volt hazánkban. Báron főorvos az ország legműveltebb orvosai közé tartozott, szabadidejében matematikával foglalkozott, és az ókori klasszikusokat eredetiben olvasta. Még nem volt 30 éves sem, amikor a Zsidó Kórház főorvosa lett.
Bámulatos energiával szervezte meg a kórház működését. Nagyrészt neki köszönhető, hogy ez a kis kórház a főváros egyik vezető intézetévé fejlődött.
Legidősebb fia, Báron Sándor már Budapesten született 1886-ban, és 1910-ben avatták orvossá. Leginkább az ortopédia érdekelte, ebből szerezte szakképesítését is, 1918-ban pedig az ortopéd sebészet magántanárává habilitálták. Az elkövetkező tíz esztendőben a Szabolcs utcai Bródy Adél Gyermekkórházban dolgozott, mint főorvos, és az Országos Gyermekvédő Ligában teljesített szolgálatot. Mindemellett a Therápia című lap szerkesztője volt, és külföldi szaklapokban is publikált. 1928-ban kinevezték a Chevra Kadisha Szeretetkórház (ma Amerikai úti Idegsebészet), és a budai Izraelita Hitközség Maros utcai ambulatóriumának sebész főorvosává.
A zsidó orvosokkal négy törvény és tizenhét rendelet foglalkozott 1944-ben. Például a 2250/1944. M. E. számú rendelet, a zsidók orvosi gyakorlata és orvosi kamarai tagságáról szólt. Ebben a rendeletben szerepelt, hogy zsidó orvos csak zsidó személyt gyógykezelhet, köteles névtábláját sárga csillaggal megjelölni, az orvosi kamarába zsidót felvenni nem szabad, a már bejegyzettek kamarai tisztséget nem viselhetnek és kamarai választójogot nem gyakorolhatnak.
A Chevra Kadisa Menedékház, a jelenlegi Szeretetkórház, idén ünnepli 100. születésnapját. A Szeretetkórház ma Közép-Európa egyetlen zsidó kórháza, elsődleges feladata a holokauszt túlélők és a Yad Vashem kitüntetettek gyógyítása és ápolása, de a korszerűen felszerelt intézmény felekezeti hovatartozástól függetlenül is fogad betegeket.
Kérünk, hogy támogasd a kiadványt, ahogy a Memento70 szövetséget is!
