Bródy Imre, aki világosságot teremtett
Bródy Imre Gyulán született 1891. december 23-án. A középiskolát szülővárosában és az aradi főgimnáziumban végezte. Utána a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán folytatta tanulmányait és 1915-ben szerzett középiskolai tanári képesítést. A nagy magyar író Bródy Sándor is a rokona volt.
Az Egyatomos ideális gázok chemiai constansának elméleti meghatározása című disszertációja megvédésével 1918. június 13-án bölcsészdoktori oklevelet kapott. A doktori szigorlaton fizikai, kémiai és matematikai tudását Eötvös Loránd, Buchböck Gusztáv és Fejér Lipót summa cum laude kitüntetéssel jutalmazta.
Először a fővárosi VIII. kerületi Német utcai polgári iskolában tanított, miközben az egyetem fizikai tanszékén is dolgozott. Azonban hiába voltak sokat ígérőek a tudós kísérletei, a hatalom már akkor figyeltetni kezdte, mint egy nem tiszta elemet, aki a fiatalságot akár meg is ronthatja. Egy előadásában a tudományos gondolatok mellett másról is beszélt. Először a termelési rendszer kaotikus mivoltára való emlékeztetésről, majd a magyarságtudatnak a nemzetköziséggel való összeegyeztethetőségéről, végül abbéli meggyőződéséről, hogy haza csak ott van, ahol megélhetés is.
1920-ban Göttingenbe ment, ahol Max Born tanársegédje lett. Vele együtt dolgozta ki a kristályok dinamikai elméletét; közös munkáikról a Zeitschrift für Physikben számolt be (1921-22).
Két év múlva, 1922-ben Aschner Lipót kezdeményezésére, és Pfeifer Ignác meghívására hazajött Budapestre. Itthon 1923. július 1-től tagja az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. (ismertebb néven Egyesült Izzó) Pfeifer Ignác vezette kutatólaboratóriumának, és ennek maradt vezető munkatársa élete végéig. Itt végezte azokat a kísérleteit, melyek a kriptonlámpa feltalálásához (1930), majd a kriptongáz hazai előállításához vezettek.
Kriptonkísérleteit 1929-ben kezdte el, miután felfedezte, hogy a kriptongáz az argonhoz képest, amelyet addig töltőgázként használtak az izzólámpákban, kb. 10-20% hatásfok-javulást eredményez. Bródy és munkatársai (Theisz Emil, Kôrösy Ferenc) eljárása a "gáztöltésű fémszálas elektromos izzólámpára" 1931-ben lett szabadalom. Ezután Bródy Imre és Polányi Mihály manchesteri professzor -- aki a Tungsram külső szakértőjeként működött -- kidolgozta a kriptongáz levegőből való előállítását. A gyakorlati megvalósításra a Tungsram Ajkán gyártelepet létesített, ahol Bródy kriptongyártási technológiája alapján 1937. október 23-án megindult a kriptongyártás. Az ajkai gyár évente 200 m3 kriptongázt állított elő, és a Tungsram izzólámpa-gyártását a II. világháború végéig ellátta a szükséges kriptonmennyiséggel.
A Magyarországon kimunkált és megvalósult, világszerte elterjedt kriptonlámpa-gyártás kulcsembere, a kriptonprogram motorja Bródy Imre volt.
Egyik volt munkatársa így emlékezett meg róla: „Tiszta látása, éles logikája, biztos ítélőképessége, természettudományos gondolkodásmódja, valóságérzete, azaz az egyszerű és mindennapos valósághoz való józan, egészséges kapcsolata és a műszaki dolgok iránti érdeklődése voltak ennek a tehetségnek összetevői. Az izzólámpagyártásnak jóformán minden műszaki kérdéséhez eredményesen tudott hozzászólni, legfőbb munkaterülete azonban a lámpaszerkesztés volt és maradt, amelyet tisztán gyakorlati alapjairól elméleti alapokra emelt. Munkásságát a kryptontöltésű izzólámpa megalkotásával koronázta meg.”
Amikor elkezdődött Magyarországon a rémálom, akkor sokan próbálták rábeszélni, hogy emigráljon. Ekkor mondta a következőket: „A kriptonégő magyar találmány, ennek kiszolgálására, tömeggyártására Ajkán létesült a világelső kriptongázgyár. Mindkettő édes gyermekem. Mitől kellene tartanom? Magyar vagyok, itthon vagyok, ha háború lesz, az amúgy is világméretet ölt. Ha valaki bántani akar, Újpest majd megvéd.”
Az Egyesült Izzó hadiüzemként egyfajta védelmet nyújthatott volna, ám Bródy végül ezzel a kivételezettséggel sem élt sokáig.
Mit tett helyette?
Egy másik visszaemlékező szerint: „ Újpesti lakos volt, Egyesült Izzós és zsidó. Az Egyesült Izzó védettséget adott pár embernek. Bay kiharcolt egy kvótát, amely megszabta, mennyi zsidót engedélyeztek a nácik, hogy tovább dolgozhassanak ott. Ebbe a kvótába tartozott tulajdonképpen Bródy is. .. De amikor megtudta, hogy a feleségét és lányát elvitték, feladta a védettséget. Kiment a gyárból, elvitték és meghalt Németországban. Önként deportáltatta magát a feleségével és a lányával, de soha nem találkoztak. ”
Újpestnek kb. 14 000 zsidó lakosa volt. Hess Pálnak, a város polgármesterének május 13-i jelentése szerint (14 831/1944) mintegy 6000 újpesti zsidót május 22. és 29. között különleges, az Attila, Beniczky, Baross, Fiume, Fóti, József és Toldi utcák által határolt gyárnegyedben kialakított gettóba kellett költöztetni. A többieknek sárga csillagokkal megjelölt házakba kellett vonulniuk június 21. és 23. között. Július 1. és 3. között szállították át Budakalászra Nagyváradról hozatott csendőröktől őrizve az újpesti zsidókat bevagonírozásra és deportálásra. Hess július 22-én azt jelentette az alispánnak (27 466/1944), hogy július 1-jén 3483, július 2-án 3741, és július 3-án 626 zsidót szállítottak el Újpestről. A zsúfolt csillagos házakban élő zsidók reggel 6 órától este 11 óráig nem hagyhatták el lakóhelyüket. forrás: Braham, Randolph L. : A népirtás politikája
A németek megszállása (1944. március 19.) után, a deportálások során 1944. július 3-án Bródy Imrét is elhurcolták családjával együtt. A bajorországi Mühldorfban felesége és lánya után Bródy Imre is meghalt 1944. december 20. és 22. között.
A magyar tudomány egyik legjelentősebb alakjára is emlékezik a Memento70 összefogás.