Noha a minisztertanács április 26-ig hivatalosan nem rendelkezett a gettósításról, az április 7-én hozott döntések alapján sok helyi hatóság azonnal cselekedni kezdett. Az ország egyes területein a túlzottan ambiciózus helyi hatóságok saját kezdeményezésükre még ennél is korábban megkezdték a zsidók összegyűjtését. Hogy a zsidótlanítási szakértők milyen gyorsan döntöttek arról, hogy a végleges megoldás programját Magyarországon is megvalósítják, azt az is mutatja, hogy a belügyminisztérium az első konkrét direktívákat Baky bizalmas rendeletének végrehajtására már három nappal a rendelet kibocsátása előtt megfogalmazta. Egy április 4-i dátummal megjelent titkos rendeletben (6136/1944. BM VII. res.) a miniszter valamennyi beosztott polgármesteri, rendőrségi és csendőrségi szervet utasította, hogy a zsidó szervezetekkel készíttessék el a zsidók névjegyzékét.

Noha a belügyminiszter által megszabott irreális határidőt valószínűleg nem lehetett betartani, a helyi hatóságok nem vesztegették az időt a döntés végrehajtása során. A helyi tisztségviselők által kiadott utasítások egyik jellegzetes példája az, amelyet Nyíregyháza polgármestere bocsátott ki:

A nyíregyházi zsidók először április 21-én szerezhettek tudomást a közelgő katasztrófáról, ekkor közölte ugyanis velük a polgármester, hogy április 23-án reggel öt óra után már nem hagyhatják el Otthonaikat. Május 10-ére a gettó lakóinak száma 17 580-ra duzzadt, közülük csaknem 5000 volt nyíregyházi. A többieket a megye szomszédos községeiből szállították be.

A Szabolcs megyei zsidók deportálása május 15-én kezdődött, amikor a Nyírjespusztáról jövő első csoportot Nyíregyházán bevagonírozták. Ezt követte a második, harangodi csoport május 23-án, majd a harmadik, simapusztai, május 25-én. A negyedik és ötödik szállítmányban két nyír-jespusztai csoport volt - őket május 29-én és június 6-án irányították Auschwitzba.
A deportálás befejezése után mintegy két héttel éjszaka összeszedték az összes kivételezett zsidót - köztük azokat, akik több évtizede áttértek, vagy nem zsidóval kötöttek házasságot -, s ismeretien helyre vitték őket. Az ekkor elszállított 160 ember közül egy sem tért vissza.

A Nyíregyházi Zsidó Hitközség feladatául tűzte ki, hogy méltó emléket állít az ádozatoknak! Támogasd te is programjaik megvalósulását!

A programokról bővebben itt olvashatsz

Forrás: Braham, Randolph L. : A népirtás politikája